Az 1910-es Magyarország részletes demográfiai térképművei böngészhetők a világhálón

Magyarország 1910-es népszámlálása során többek között felmérték az anyanyelvet, a vallást, a magyar nyelv ismeretét és az írástudást is.

1918 őszén–telén Bátky Zsigmond és Kogutowicz Károly szerkesztésében a fenti négy mutatóból öt demográfiai térképmű készült el az I. világháborút lezáró béketárgyalásokra, részben a Központi Statisztikai Hivatalban (az anyanyelvről két térképmű készült eltérő módszereket használva). A korabeli Magyarországot igen részletesen, 45 térképlapon, 1:200 000 méretarányban ábrázolták. Topográfiai háttérként a harmadik katonai felmérésből levezetett általános térkép szelvényeit, vagyis a foktérképeket használták fel, amelyek egyenként egy-egy négyzetfok területet ábrázolnak. A térképművek csak pár példányban készültek el. Munkájuk a magyar tematikustérkép-történet egyik legfontosabb szellemi terméke.

A közelmúltban (Segyevy Dániel kutatásai alapján) sikerült tisztázni a kevés példányszámú, így alig hozzáférhető térképsorozatok hollétét: budapesti (Hadtörténeti Térképtár, Központi Statisztikai Hivatala Könyvtára, Néprajzi Múzeum) és amerikai (Amerikai Földrajzi Társaság Térképtára) gyűjtemények őriztek meg belőlük példányokat. A térképtárak hozzájárulásával az alig hozzáférhető térképművek lapjait az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszéke beszkennelte, az MTA Domus ösztöndíja segítségével a szerző georeferálta és az Arcanum Adatbázis Kft. munkatársai közzétették a weben.

Jelenleg a következő térképek böngészhetők az oldalon:

  • a foktérképek azon 61 szelvénye, amelyek teljesen lefedik az 1910-es Magyarországot és Horvát–Szlavónországot, e térképek voltak a demográfiai térképek topográfiai hátterei;
  • a Bátky–Kogutowicz-féle anyanyelvi térképmű összes (45) szelvénye (Magyarországról);
  • a KSH-térképsorozat vallási térképművének összes (45) szelvénye (Magyarországról);
  • Horvát-Szlavónország községhatáros térképművének összes (9) szelvénye – ezen a területen nem folytatták a munkát, a demográfiai adatokat nem ábrázoltak.

Tervezzük még a további KSH-térképművek, mint a magyar nyelv ismerete és az írástudás 45–45 szelvényének, illetve az összes többi, távolabbi területeket fedő foktérkép (204 szelvény) közzétételét is.

A webes publikálás funkciói a nagyítás-kicsinyítés, mozgatás, áttekintő térkép, a kurzor földrajzi koordinátájának megadása. Hasznos lehetőség, hogy mai helynévre lehet rákeresni. Külön ablakban láthatóak a jelmagyarázatok (a foktérkép eredeti jelkulcsa, anyanyelvi és vallási térképmű jelei összeszerkesztve). A régi térképek áttetszősége az opcióknál beállítható, így a mögötte levő mai térképpel a tartalma összevethető (sőt két régi térkép is egymáson nézhető, így a tematikus térképeket a foktérképekkel együtt böngészhetjük).

Nagyvárad és környéke Magyarország etnikai térképén (1910. évi állapot)

Megvalósítható a szinkronizált és 3D nézet, továbbá távolság- és területmérés a térképeken. A szinkronizált nézet esetében együtt mozog a két kivágat, így egyszerre nézhetjük pl. a két demográfiai térkép ugyanazon területét, ezáltal az anyanyelvi és vallási mutatók szinkretizmusa a népesség finomabb szövetét eredményezik.

Marosvásárhely és környéke anyanyelvi és vallási megoszlása szinkronizált nézetben (1910. évi állapot)

A munka jóvoltából a kevés példányszámú (eddig csak nagyon kevés kutató által látott), de igen sokszor hivatkozott térképművek bárki számára elérhetővé váltak a weben, egyszerű böngésző segítségével. Az elérhetőség mellett az eredetihez képest a térképek három további előnnyel rendelkeznek: egyrészt a térképek georeferáltak, azaz mai valósághoz viszonyítva jelennek meg; másrészt a térképszelvények egy összefüggő mozaikot alkotnak, így szomszédos szelvények tartalmát összességében lehet vizsgálni; harmadrészt a különálló térképművek rétegeket alkotnak, így együtt lehet vizsgálni az eltérő demográfiai vonatkozásokat.

 

 

Irodalom

Bartos-Elekes Zsombor: Az 1910-es Magyarország kétszázezres demográfiai térképműveinek georeferált közzététele a weben I–II. In: Geodézia és Kartográfia. 2016/9–10., 17–22 és 2016/11–12., 16–20.