Bár a térkép 1811 és 1880 között számos alkalommal megjelent, a szerző, Edmund von Zuccheri életéről és életművéről meglehetősen hézagosak az ismereteink. A korábbi szakirodalom már részben rekonstruálta bécsi térképészeti tevékenységét, valamint összegyűjtötte Magyarország-térképének kiadásváltozatait, de a részletekkel adós maradt. Most azonban sikerült a mozaik újabb darabkáit kirakni.
Edmund von Zuccheri Magyarország-térképének 1813. évi kiadása (MTAK Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, Szántai Lajos egykori gyűjteményéből)
Zuccheri San Vito del Tagliamentoban született 1764-ben, a Velencei Köztársaság területén. 1800-ban a Habsburg Birodalom itáliai hadseregének mérnökkarában volt alhadnagy. 1809 áprilisában százados a franciák ellen a déli határon gyülekező itáliai haderőben, majd 1811-ben a császári-királyi 59., Alexander von Jordis altábornagy (1815-től a badeni nagyherceg) nevét viselő gyalogezredben. Az olasz hadszíntéren szerzett érdemeiért magas kitüntetésekben részesült: a szárd Szent Móric és Lázár Rend lovagja, a szicíliai Szent Ferdinánd Érdemrend és a Pápai Krisztus Rend lovagja (Ordine Supremo del Cristo) lett a háború végeztével. 1821. április 24-én őrnaggyá léptették elő az 1. Császár-gyalogezredhez, 1828. május 23-án pedig alezredesi rangban Velencébe helyezték térparancsnoknak. Nem sokáig volt azonban a városban, mert a következő évben már Páviában találjuk, egészen 1835. november 27-i nyugdíjazásáig, amikor is egyúttal tiszteletbeli ezredessé léptették elő. 1840. július 11-én hunyt el Milánóban.
Első térképeit a Joseph Marx Freiherr von Liechtenstern (1765–1828) által alapított Cosmographisches Institutnak készítette, a térképeken szereplő évszámok alapján 1807 és 1810 között. Ekkor otthagyta az Institutot, és a Joseph Schreyvogel (1768–1823) által irányított Kunst und Industrie Comptoirnál folytatta térképszerkesztői tevékenységét, ahova már 1808 óta bedolgozott. Miután 1814-ben a cég tönkrement, a társtulajdonos, Joseph Riedl (1786–1856) vitte tovább a vállalkozást. A céget még pár évig sikerült tovább működtetnie, de jelenlegi ismereteink szerint 1815 után Zuccheri már nem készített neki – és úgy tűnik másnak sem – térképet. Sőt 1822 után már Riedl sem adott ki térképet, a nyomólemezek egy részét pedig eladta a korszak legnagyobb bécsi kiadójának, az Artariának.
A Württembergi Királyság és a Badeni Nagyhercegség térképe, 1808. (OSZK Térképtár, TR 2 726)
Zuccheri Magyarország-térképét a Kunst und Industrie Comptoir 1811-ben adta ki először. A térkép Lipszky János Mappa generalis Regni Hungariae című műve alapján készült, annak 5/6-ára redukált változata. Négy szelvényen jelent meg, metszője Joseph Stöber (1768–1852) volt. Németországban a berlini Simon Schropp (1751–1817) kiadó terjesztette.
Lipszky és Zuccheri térképének összevetése alapján elmondható, hogy utóbbi elvileg átvette térképére az összes települést és egyéb lakott helyet a település nagyságától függetlenül – és általában a névanyagot is teljes egészében –, de úgy tűnik, a sűrűbb településű térségekben azért elmaradt néhány kisebb község. Zuccheri a helynevek megírásánál a német névváltozatokat részesítette előnyben, még az Alsó- és Felső- előtagok helyett is az Unter- és Ober- német nyelvű változatok, illetve rövidítéseik szerepelnek. A hegyrajz és az erdőjelölés pedig jóval szellősebb lett, így a térkép áttekinthetőbbé, olvashatóbbá vált.
A Comptoir ugyan forgalmazta korábban Lipszky térképeit, de nincsenek ismereteink arra vonatkozóan, hogy Zuccheri milyen szerződés alapján készítette el saját változatát, és ezt a bécsi kiadó miképpen forgalmazhatta. Mindenesetre kisebb méreténél fogva jóval olcsóbb (Lipszky: 86 fl. 30 kr., Zuccheri: 10 fl), és amint azt láttuk, könnyebben használható volt mint az eredeti, ami komoly konkurenciát támaszthatott Lipszkynek. Nincs rá bizonyíték, de talán ez is szerepet játszhatott abban, hogy a huszárezredes 1812-ben visszavonult a térképkiadástól.
A térképnek 1812 januárjában megjelent a javított, majd 1813-ban és 1816-ban változatlan tartalmú kiadása. Ezután az Artaria Kiadó először is a korábbi négy szelvény mellé még kettőt készített, és a térkép 1827/1829 táján immár bővített tartalommal jelent meg, sőt, a kiadó folyamatosan, kiadásról kiadásra frissítette a térkép tartalmát. További Artaria-kiadások: 1840/1842, 1843, 1844, 1847, 1848, 1849/1850, 1851, 1853, 1854, 1856, 1858, 1859, 1860, 1861, 1864, 1865, 1867, 1868, 1870, 1871, 1872 és 1880. 1843-tól az évszámok a francia cím alatt következetesen megtalálhatók, nehézséget csak az okozhat, hogy egyes példányokból hiányzik a kiegészítő szelvény a címmel és az évszámmal. Ez esetben csak a tartalom alapján lehetséges a térkép megjelenési idejének meghatározása.
Edmund von Zuccheri Magyarország-térképének 1851. évi kiadása (OSZK Térképtár, TM 6 636)
Megjelenési év |
OSZK térképtári jelzet |
1811 |
– |
– |
|
1813 |
– |
1816 |
– |
1827/1829 |
|
1840/1842 |
|
– |
|
1844 |
|
1847 |
|
1848 |
|
1849/1850 |
|
1851 |
|
1853 |
|
1854 |
– |
1856 |
– |
1858 |
|
1859 |
|
1860 |
– |
1861 |
|
1864 |
|
1865 |
– |
1867 |
– |
1868 |
– |
1870 |
– |
1871 |
|
1872 |
– |
1880 |