Akik a térképekkel foglalkoztak

Greipel Edvárd, egy 200 éves magyar nyelvű világatlasz kiadója

200 esztendeje, azaz 1817-ben hirdette meg az első, a nagyközönségnek szánt magyar nyelvű világatlaszt Greipel Edvárd fő strázsamester. December 15-én kelt híradásában így fogalmazott: „Meggyőződve lévén, hogy a’ magyar ifjuságnak és az újság olvasóknak egy Magyar Nemzeti Atlással kedveskedni nem utolsó érdem volna, eltekéllettem magamat annak kiadására.”

Egy itáliai klasszikus a 15. századból. Grazioso Benincasa hajózási atlasza az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában

Sem külleme, sem jelzete nem árulja el, hogy a borítótáblák egy idén 543 éves tengerhajózási atlaszt rejtenek, de a lapokat forgatva sem könnyű elhinni, hogy a tiszta rajzolatok és a kiválóan olvasható feliratok Hunyadi Mátyás uralkodása idején (1458–1490) készültek. Ismerjék meg, miről is beszélünk!

A Lipszky-térkép rézmetszője: Johann Gottfried Prixner

A Mappa generalis Regni Hungariae, ez az idén 210 éves, együttesen mintegy négy négyzetméter területű térkép Magyarország első, felmérésen alapuló térképe. Habár vitathatatlan, hogy szerzőségét indokolt Lipszky János huszártiszt személyéhez kötni, könnyen belátható, hogy egy ilyen nagyszabású vállalkozáshoz több, különféle szakértelmet képviselő ember együttműködésére volt szükség. Közülük a térkép metszése – ennek tiszta rajzolata és bal felső szelvényen látható finom grafika – egy olyan ember keze munkáját dicséri, akivel kapcsolatban eddig inkább csak találgatni tudtak a kutatók.

Luigi Ferdinando Marsigli - Fordulat Magyarország térképi ábrázolástörténetében

A 17. század végi törökellenes felszabadító háború éveiben először nyílt lehetőség az ország térképi ábrázolásának megújítására. A korábbi évszázadok térképeinek hibáit, pontatlanságát már a kortársak is világosan látták. Az ország térképi képének megreformálását lényegében két kiválóságnak, Luigi Ferdinando Marsiglinek (1658–1730) és Johann Christoph Müllernek köszönhetjük. Munkájuk eredményeképpen az országról megalkotott új térképek, mindenekelőtt az először 1726-ban nyomtatásban is megjelent Duna-térkép új korszakot nyitott a hazai térképészet történetében.

Bendefy (Benda) László térképtörténeti munkássága

Dr. Bendefy László (1904–1977) mérnöknek tanult, de élete során rendkívül szerteágazó tevékenységet folytatott. Dolgozott muzeológusként, geológusként, tevékenyen részt vett a bányászatban, majd a hazai földmérés fejlesztésében, egyetemi hallgatókat oktatott és nem utolsó sorban térképtörténettel is foglalkozott. Térképtörténetünk számos jelentős alkotójával és művével foglalkozott, miként különleges értékkel bírnak a kéziratos térképek területén végzett levéltári feltáró kutatásai.