Akik a térképekkel foglalkoztak

Franz Raffelsperger időléptékes postatérképei 2. rész

Franz Raffelsperger postai hivatalnok és geográfus 19. század eleji, postai társasutazást bemutató írói munkássága, valamint időléptékes térképei korábban elkerülték a kutatói figyelmet. A térképek betekintést nyújtanak a Habsburg Birodalom postai útvonalhálózatába és szemléltetik két adott város közötti távolság időbeli mértékét. Ezek révén a korabeli utazóközönség előre tájékozódhatott a vállalt út időtartalmáról és tervezett utazásának körülményeiről.
Folytatjuk a jelenleg is zajló kutatás eredményeiről szóló, korábbi bejegyzést.

Franz Raffelsperger időléptékes postatérképei 1. rész

Franz Raffelsperger postai hivatalnok és geográfus 19. század eleji, postai társasutazást bemutató írói munkássága, valamint időléptékes térképei korábban elkerülték a kutatói figyelmet. A térképek betekintést nyújtanak a Habsburg Birodalom postai útvonalhálózatába és szemléltetik két adott város közötti távolság időbeli mértékét. Ezek révén a korabeli utazóközönség előre tájékozódhatott a vállalt út időtartalmáról és tervezett utazásának körülményeiről.

A jelenleg is zajló kutatás eredményei e bejegyzésben és hamarosan megjelenő folytatásában olvashatók.

Lakatos István 1702-es térképei a székelyekről

Lakatos István csíkkozmási plébános 1702-ben készítette el Székelyföld első részletesebb leírását. A mű eredeti, Széchényi Könyvtárban őrzött példánya két rendkívül értékes kéziratos térképet is tartalmaz. Az egyik térkép a szerző szerinti őshazát mutatja be, a másik, elsőként térképtörténetünkben, a Székelyföldet ábrázolja.

A Kultsár-atlasz kiadástörténete

A Kultsár István és özvegy Kultsárné Perger Anna Mária által 1821 és 1834 között a Hazai ’s Külföldi Tudósítások című újság mellékleteként közreadott Európa-atlasz kiadástörténetének rekonstrukciója.

Emanuel Stenglin 1664-ben készült kéziratos Magyarország-térképének országleírása

Az OSZK Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtárának gyűjteményében található kéziratos, szép kivitelű, gondos kidolgozású, bőrre rajzolt és festett Magyarország-térképen (raktári jelzet: TK 1.872) található igen részletes latin nyelvű országleírás ezidáig nem kapott kellő figyelmet. Érdemesnek tűnt ezért a térképet alaposabban megvizsgálni, és mindenekelőtt a két részletes leírást értékelni. A vizsgálat eredményei az alábbi írásban olvashatók.

François-Sulpice Beudant Magyarország földtani térképének lehetséges topográfiai alapjai.

Egy korábbi bejegyzésünkben kétségbe vontuk, hogy François-Sulpice Beudant: Carte géologique de la Hongrie et de la Transylvanie avec une partie des pays limitrophes című térképének létezne egy korábbi, jelmagyarázat nélküli állapota. Nemrégiben a földtani tárgyú közgyűjteményekben lévő példányok alapján Síkhegyi Ferenc kartográfus felhívta a figyelmet tévedésünkre, melyekben nem csak ezen első, de a bővített második változat is megtalálható. Pontosító megjegyzéseket tartalmazó írását adjuk most közre.

Ciprus-ábrázolás Piri reisz tengerészeti könyvében

A neves oszmán kartográfus, Piri reisz (kb. 1465–1554) főműve, a Kitáb-i bahrije (Tengerek könyve) második, bővített változata 1525-re készült el azzal a céllal, hogy felkeltse a szultán érdeklődését a „tenger tudománya” és a „hajózás művészete iránt”. A főként Mediterráneumra fókuszáló kötet minden fejezete egy–egy szigetet vagy kisebb szárazföldi egységet ír le nagy részletességgel, egyúttal olyan alapos hajózási útmutatót adva, amely teljesen lefedte egy 16. századi flotta minden szükségletét.  A mű tehát alkalmas volt arra, hogy segítse az Oszmán Birodalom földközi-tengeri hódításait.