A Lázár-térkép, ahogy még nem látta!

Magyarország legkorábbi ismert és részletes térképe a méltán híres Tabula Hungariae vagy miként a kézirat szerzője nevén ismertebb, a Lázár- vagy Lázár deák-térkép. Az 1528 májusában Peter Apian (1495–1552) ingolstadti nyomdájában elkészült mű jól ismert a térképtörténészek és a nagyközönség körében. Egyetlen ismert példánya gróf Apponyi Sándor (1844–1925) könyv-, metszet- és térképhungarika-gyűjteménye részeként 1925-ben került a Széchényi Könyvtárba.

A nemzeti könyvtárnak ajándékozott példány azonban befejezetlen alkotás. A térkép egykori készítőinek szándéka szerint ugyanis a térkép által ábrázolt területet két egymástól jól elkülönült részre, a török által elfoglalt, illetve a keresztény kézen maradt részekre osztva mutatja be. E szándék világosan kiderül a térkép bal felső sarkában olvasható német nyelvű szöveges szín- és jelmagyarázatból:

„Alhie sall bedenkhen ein frummer christ / Wi der Thurkisch Kaysser in gar khurtzer frist / Bossen, Rätzen, Ungern, und auch Bulgarey / Wynden, Syrffen, und Dalmatiam do bey. / Auss der verhenknus gottes gewonnen hat / Zayget die rote farbe alsso diat / Gelbe farbe noch Christen bedeuten thut / Dy halt (Almechtiger got) in deiner hut.

Alles sso in der getailtn l[i]ni begriffen ist, / hat der Thurck geplundert, nach dem er / die schlacht gewonnen het im 1526 jar.”

Itt láthatja egy jámbor keresztény miként nyerte el a török császár Isten végzéséből nagyon rövid idő alatt Boszniát, Rácországot, Magyarországot és Bulgáriát, a Vendföldet, Szerbiát és amellett Dalmáciát. Mindezt vörös szín mutatja, a sárga szín még a keresztényeket jelenti, akiket tarts meg Mindenható Isten oltalmadban.

Minden, ami a szaggatott vonalon belül van, elpusztította a török, miután megnyerte a csatát az 1526. esztendőben.

[Fordította Irmédi-Molnár László.]

Itt most először látható, a modern digitális technika segítségével, milyen is lehetett az egykori készítők szándéka szerinti teljes, kész Tabula Hungariae.

© Oláh Krisztina

A késői utókor számára az egykori zűrzavaros időszak eseményei már a történelemkönyvek lapjaira szorultak, a „teljes” mű azonban világossá teszi, hogy a kortársak számára az Oszmán-török Birodalom terjeszkedése a mohácsi csatával (1526. augusztus 29.) és a térkép megjelenéséig (1528. május) eltelt mintegy másfél-két évben történt török területfoglalásokkal fenyegető méretet öltött, akár az addig megszokott élet végleges pusztulását hozhatta. A vörös szín használata, a grafika nyelvén, felhívás és segélykiáltás volt, amely a keresztény népek összefogását sürgette, azonnali fellépést az oszmán-török hódító törekvésekkel szemben.

A térképet kiadója, Johannes Cuspinianus (1473–1529), bécsi humanista tudós I. Ferdinándnak (1503–1564), Magyarország és Csehország királyának, Ausztria főhercegének ajánlotta, aki Szapolyai Jánossal (1487–1540) a mohácsi csatát követően kíméletlen, váltakozó eredménnyel járó, sokéves harcot vívott az ország feletti hatalomért. A térkép készítésének időszakában (1526 ősze–1528 májusa) Ferdinánd jelentős sikereket ért el, s bár János király kezdetben az ország nagy részét uralta, 1527 végén rövid időszakra teljesen kiszorult az országból, és Lengyelországból szervezte visszatérését. A két király küzdelme azonban már 1529-ben újabb, súlyos következményekkel járó török hadjáratot „eredményezett”. I. Szulejmán (1494–1566) szultán Szapolyai János szövetségeseként seregeivel bevonult az országba, szeptemberben újból elfoglalta Budát, a királyi Magyarország fővárosát, majd Bécs ellen vonult, amelyet sikertelenül ostromolt szeptember 22. és október 15. között. Az ország birtoklása fölötti harcok pedig tovább folytatódtak…

 

Irodalom:

IRMÉDI-MOLNÁR László: A Lázár-térképek szövegei. In: A magyar térképészet kezdetei. Szerk. Stegena Lajos. Budapest, 1976. 16.
Virágkor és pusztulás. A kezdetektől 1606-ig. A szöveget írta Engel Pál, Szakály Ferenc; a térk. rajz. a Cartographia Kft. és az MTA Történettudományi Intézete. Budapest, 1995. 25a. sz. térkép