Lossai Péter, az „első magyar földmérő”. Történetiség, fikció vagy fantázia?

A magyar geográfiai és geodéziai szakirodalom régóta megállapított tényként kezeli, hogy az első név szerint ismert hazai földmérő az óvári származású Lossai Péter volt. Ezeket az adatokat Miller Jakab Ferdinánd (1749–1823), a Széchényi Könyvtár első igazgatója hagyta ránk egy 16 papír-fólióból álló kézirathoz utólagosan csatolt előzéklapon. A „Lossai-kódex”-ként ismert, különféle mérési eljárásokat bemutató könyvecske Miller szerint Lossai Péter óvári magyar ember és litvániai földmérő 1498-ban Bolognában készített jegyzeteit és rajzait tartalmazza.

A kézirat címlapja (OSZK Kézirattár, Cod. Lat. 197.)

Miközben a „Lossai-kódex” előzéklapján ránk hagyott információkból az idők folyamán megszületett az első név szerint ismert magyar földmérő, aközben Miller adatainak hitelességével szemben egyre több kétely merült fel. Bartoniek Emma történész (1894–1957) az OSZK latin nyelvű kódexeinek 1940-ben megjelent katalógusában a kézirat írását a 15. század végére, illetve a 16. század elejére datálta, és megjegyezte, hogy nem tudja, Miller Jakab Ferdinánd állításait mire alapozza. 1941-ben Veress Endre kifejezetten cáfolta, hogy Bolognában valaha is járt volna Lossai Péter nevű magyar diák. Az 1970-es években a német földmérők egyesületének történeti kutatócsoportja feltárta, hogy a kéziratban olvasható szöveg, pontosabban annak legnagyobb része (fol. 1r–13v) nem más, mint Johannes Stöffler (a tübingeni egyetem matematika-professzora, †1531) Elucidatio fabricae ususquae astrolabii című, az asztrolábium készítését és használatát bemutató, nyomtatásban először 1513-ban Oppenheimben, Jacob Köbel (1462 körül–1533) kiadásában napvilágot látott munkájának utolsó szakasza. A fennmaradó rész szövegét legutóbb Zsoldos Endre azonosította: a fol. 14r–15r Juan Martinez Poblacion (az 1530-ban alapított párizsi Collège Royal első matematika-professzora) De usu astrolabii compendium című, 1514-től kezdődően számtalan kiadásban megjelent munkájának néhány szakaszát tartalmazza.

Nehezen hihető, hogy a „Lossai-kódex” Stöffler és Poblacion munkáinak elterjedése előtt, egy-egy kéziratos példány alapján még 1498-ban készült volna, de a datálás kérdésében a döntő szót a kódex egyik illusztrációja mondja ki. A 14. fólió verzóján egy városlátképet látunk, az előtérbe helyezett torony rajzában pedig Padova egyik büszkeségét, a híres Torre dell’Orologio-t ismerhetjük fel. A padovai óratorony nem véletlenül került a „Lossai-kódex”-be. A toronyban elhelyezett asztronómiai óra a csillagászat és a méréstechnika történetének egyik kiemelkedő alkotása, Jacopo Dondi dall’Orologio (1293–1359) 1344-ben megszerkesztett műve, az egyik legkorábbi mechanikai óra, pontosabban annak mása, melyet az eredeti pusztulását követően az 1420-as, 1430-as években készítettek a padovaiak. Ekkor épült maga az óratorony is, ezt azonban a későbbiek során átalakították. Kapuzatát abban a formában, ahogyan az a „Lossai-kódex”-ben látható 1532-ben építette Giovanni Maria Falconetto (1468 körül–1535). A „Lossai-kódex”-nek eszerint 1532 után kellett keletkeznie, amit az alapanyagként felhasznált papír vízjele (hármashalom körben és kereszt) is megerősít. (A vízjel meghatározásához Pelbárt Jenő és Maria Stieglecker nyújtottak segítséget.)

A padovai óratorony ábrázolása a kódexben (OSZK Kézirattár, Cod. Lat. 197., fol. 14. fólió verzóján)

Milyen források alapján alkotta meg Miller Jakab Ferdinánd Lossai Péter személyét? Rejtély. Érdemes-e még ezek után Lossai Péter után kutatni? Aligha. Ha meggondoljuk, hogy „Lossa” helynévként és családnévként is milyen sokféle névalakból származhat, és számításba vesszük, hogy „Lossai Péter” lehetett akár a kézirat 17–18. századi tulajdonosa is, nem sok reményünk marad. A Miller Jakab Ferdinánd adatközlésére alapozó további találgatások helyett jobb lesz, ha megbarátkozunk a 16. századi geometria practica egy igényes kompendiumával, amely Lossai Péter, az „első név szerint ismert magyar földmérő” elvesztéséért cserébe a technika- és építészettörténet jeles alkotásának közel egykorú ábrázolásával, a padovai Torre dell’Orologio újonnan azonosított „reprodukciójával” ajándékoz meg bennünket.

A padovai óratorony a későbbi átépítések után napjainkban

Az ún. „Lossai-kódex” teljes digitális másolata

Boreczky Anna tanulmánya (Miller Jakab Ferdinándtól a padovai óratoronyig, avagy hogyan született az első magyar földmérő. A „Lossai-kódex” tanulságai) teljes terjedelmében az OSZK Interpretációk interpretációja. Tudós bibliothecariusok, tudós elődök című tanulmánykötetében olvasható. (http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/3614780), a kódex hasonmása, latin szövegének átirata és magyar fordítása pedig megjelent Poronyi Zoltán és Fleck Alajos szerkesztésében 1970-ben (http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/1346541).