Múzeumok Éjszakája 2016 – A tanulság

Mindenekelőtt köszönjük, hogy idén is sokan ellátogattak hozzánk, és hosszabb-rövidebb időt töltöttek el nálunk az idei Múzeumok Éjszakáján.

Meg kell vallanunk, eleinte aggódtunk, mert a 18 órás nyitást követően alig-alig akadt pár elszánt éjjeli bagoly, de ez az érzésünk hamar alábbhagyott, mert csaknem fél óra múlva már folyamatos és állandó tömegvándorlás vette kezdetét. Olykor hely szűkében is voltunk, és utolsó vendégünk hajnali 2 körül hagyta el a Térképtárat, amikor már biztonsági őr kollegáink is segítettek neki a glóbusz befejezésében (az olvasótermek 1 órakor zártak).

Több dologgal készültünk, és örömmel mondhatjuk, hogy mindegyiknek volt közönsége. Volt kirakósunk,

illetve a kisebbek örömmel álltak (ültek) neki új színvilágot kölcsönözni régi térképeinknek,

de a siker idén is a föld/éggömb-készítés volt. Idén ezt egy rövid, 5 kérdéses kvízjátékkal kötöttük össze, melynek célja az volt, hogy látogatóink végignézzék két kiállításunkat (Lipszky Jánosról és az Afrikát kutató magyarokról) és pár kérdésünkre megkeressék a választ.

Összesen 94 látogató ragadott tollat, és vette a fáradságot, hogy egyénileg vagy csoportosan végigolvasva a kiállítás anyagát, megfeleljen a kvízben feltett kérdésekre.

Ennek köszönhetően most már 94 látogatónk és közeli hozzátartozója tudhatja, hogy 1809-ben a Dunáninneni kerület nemesi felkelő huszárjai fekete színű csákót hordtak, hogy Sass Flórát a bennszülöttek Myadue néven nevezték, ami Hajnalcsillagot jelent, hogy Kalmár Jenő remekül hegedült, és hogy Magyar László 1859-ben jelentette meg könyvét. Ha másért nem, hát ezért megérte!

A helyes megfejtők a kitöltött kvízlap fejében megnyerték a föld/éggömbhöz szükséges alapgolyóbist, illetve a reá megfelelő sorrendben elhelyezendő fedvények nyomatát. 

És máris kezdetét vehette a saját föld/éggömb-készítés, melyhez kedves kollegáink (Cseh Krisztina és Stefanecz Mária) – akiknek ezúton is nagyon köszönjük a türelmet, a kitartást, és a remegő kezek szakavatott segítését – instrukciókat, néha még segítő jobb kezet is nyújtottak.

Az idei kínálatban a népszerűségi sorrend a következőképpen alakult:

Elekes-földgömb, 1844: 30 darab

 

Kókai-földgömb, 1941: 30 darab

 

Reimer-glóbusz, 1884: 14 darab

 

Blaeu-földgömbje, 1645: 14 darab

 

Blaeu-éggömb, 1603: 6 darab

Meglepetésünkre az általunk igen mívesnek tartott, és feltételezésünk szerint nagy érdeklődést keltő Blaeu-éggömb fogyott a legkevésbé.

A glóbuszokról a blogon a későbbiekben részletes leírást adunk, kérjük, kövessék nyomon a soron következő bejegyzéseinket!

Köszönjük mindenkinek a látogatást, álljon itt kellemes emlékül néhány fotó, ami az éjszakán készült Karasz Lajos kollegánk jóvoltából: