Pest-Buda és Budapest térképei I.

Azt hihetnénk, hogy a 19–20. századi térképek kiadási adatainak megállapításánál mi sem egyszerűbb. Szerepel rajta a kiadás helye, a kiadó illetve a kiadási év, ha máshol nem, a térképek borítóján. Sajnos ez gyakran nem így van, mert egy-egy elem – legtöbbször az évszám – hiányzik. Ennek számos oka lehet: ha a térkép valamely könyv melléklete, ritka eset, ha magát a művet megjelölik. Lemaradhat az évszám egy-egy mű sokadik kiadásáról is. A tömeggyártás megindulásától és a piac kiszélesedésétől kezdve pedig – főként a második világháború alatt – egy adott térképet akár évente többször is kiadhattak, mindenféle táskaszám (a térkép keretének alsó sarkában lévő kiadási dátum) vagy évjelzés nélkül. Jó példák erre a késői Stoits György, vagy a vele gyakran együttműködő Aczél Testvérek térképei.

A Budát és Pestet, illetve Budapestet ábrázoló térképek datálásának problémája először a TM 501-től TM 1673-ig terjedő jelzeteken lévő anyag átnézésekor merült fel. Ez, a több mint 1100 különböző térképet tartalmazó csoport a 19. század elejétől a 20. század közepéig kiadott nyomtatott térképeket tartalmazza. A későbbi térképek (túlnyomórészt a Kartográfiai Vállalat kiadásában) már pontos dátumokkal jelentek meg.

A következő bejegyzések négy szakaszban tárgyalják azokat a változásokat, amelyek sokszor a város történelmét és arculatát is meghatározták. A leglátványosabb, akár igen kis méretarányú térképeken is észrevehető „jelektől” (pl. városrészek, környező települések névváltozása) haladok az egyre részletesebb, végül már szigorúan csak a várost, vagy annak egy részét bemutató térképeken fellelhető adatokig (utcanévváltozások, épületek, üzemek létrejötte).

Hogy láthassuk a teljes képet, érdemes kitérni a segédkönyvekre is: pontosíthatják ismereteinket a sajtóbibliográfiák (pl. a Magyar Könyvészet), vagy az ezeken alapuló, az egyes kiadók működéstörténetét feldolgozó tanulmányok, honlapok is. Segíthet a térkép datálásában egy-egy kiadó elnevezése (például Kogutowicz Manó és Társa Magyar Földrajzi Intézete 1895-től 1901-ig, ezután Magyar Földrajzi Intézet) vagy éppen székhelyének/lakhelyének aktuális címe is, főként, ha viszonylag gyakran költözött, mint Stoits György.

A könyvtár sajátos helyzetéből adódik, hogy sok térkép kötelespéldányként kerül be, adott növedéknapló számmal, ami egyben a kiadás évét is meghatározza. Tegyük hozzá, hogy időnként több éves késéssel érkeznek be a kiadványok.

Végezetül vegyünk egy gyakorlati példát, amely jól mutatja, hogy a különböző forrásokból szerzett ismereteket együttesen kell használnunk: mi alapján pontosíthatjuk egy 1900–1910 közötti térkép kiadási idejét? 1900-ban készült el a Margit-híd Margitszigetre vezető szárnya. 1903-ban nyílt meg az Erzsébet-híd, 1906-ban újratemetése apropóján nevezték el a Kerepesi út kezdeti szakaszát II. Rákóczi Ferencről. 1908-tól szerepel az utcanévjegyzékekben az Ybl Miklós tér, 1910-től pedig a Falk Miksa utca. Ez csak pár viszonyítási pont, ami alapján akár egy-két éves pontossággal datálható egy térképmű.

A megszerzett ismeretek azonban nem csak a szigorúan Budapestről (vagy Budáról, Pestről) készített műveknél nyújtanak biztos támpontot: a várost részben vagy egészében ábrázoló topográfiai, turisztikai, vagy éppen földtani térképek kiadási idejét is behatárolhatják. Mindezek után a következő néhány bejegyzésben tüzetesebben is megvizsgáljuk az egyes ismertetőjegyek fejlődését, változását.

 

Irodalom:

Balázs Attila: Százhuszonöt éve épült az Erzsébet kórház. In: Hegyvidék 2007/2. (2016.02.01.)
Fischer Zoltán: A budapesti gázszolgáltatás 100 éve epizódokban I. In: Víz, gáz, fűtéstechnika 2010/12. (2016.02.01.)
Hidvégi Violetta: 52 év 12 ezer tervlap – Pest város Szépítő Bizottmánya (1808-1860). DocPlayer. (2016.02.01.)
Páll Gábor: A budapesti Duna-hidak története. Pályamunka a Magyar Tudományos Akadémia műszaki történeti tárgyú pályázatára. (Lánchíd füzetek 6.) Biri, 2007.
T. Somogyi Magda: Budapesti utcanévváltozások 1989 után. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Névtani Tagozat (2016.02.01.)
Varga Ákos: Budapest elveszett sínei. A 64-es villamos. Városi és nemvárosi közlekedés blog (2016.02.01)