1. Nagyobb területek változásai
Közparkok
A 19. század elején a pesti oldalon az 1808-tól működő Városszépítő Bizottmánynak köszönhetően változott meg jelentősen a városkép. A városfalak lebontása, valamint a jelentős építkezések mellett, mint például a mai Széchenyi teret övező klasszicista épületek, egy közpark kialakítását is tervezték. A Városliget hosszú és a gyakori pénzhiány miatt jól elkülöníthető szakaszokra osztható kiépítése lehetőséget ad az egyes (főként topográfiai) térképek datálására is. Nézzünk meg néhány konkrét példát!
Kezdjük egy igen korai állapottal, 1818–1820 körül:
A kiadás éve a Városliget kiépítésének kezdetei és más térképekkel való összevetés alapján. Bibliográfiai leírás
A következő térképrészlet már sokkal rendezettebb képet mutat, bár keltezése (1836) ellentmond a tereprendezési munkák előrehaladott állapotának. Feltehetően egy évekkel későbbi kiadásról van szó, változatlan datálással, vagy későbbi tervek alapján dolgoztak kivitelezői:
A mű egyéb kiadásai és a városligeti építkezések alapján inkább 1837–1840 között készülhetett. Bibliográfiai leírás
Néhány évtizeddel később még feltűnőbb a fejlődés:
Az állatkert megnyitása és a többi korabeli topográfiai térképpel való összevetés után 1866–1867-re keltezhető. Bibliográfiai leírás
Az utolsó bemutatásra kerülő művet szintén a Városliget állapota alapján datálhatjuk:
A kiadás éve a városligeti artézi kút, egyéb középületek és későbbi kiadások alapján: 1869. Bibliográfiai leírás
Érdemes még röviden megemlékeznünk a város másik parkjáról, nevezetesen a Népligetről is. A terve jóval később, 1868-ban született meg. A gondolatot tettek követték, s az 1870-es faültetések után indult a terület fejlődésnek, köszönhetően az ezredéves építkezéseknek is.
Közigazgatási változás
A főváros közigazgatása 1873 és 1930 között nem változott, a 10 kerület mind területében, mind nevében érintetlen maradt, így a tárgyalt problémában nem sok segítségünkre lehetnek.
Az 1930. évi XVIII. tc. jelentősen módosította a kerületi beosztást, létrehozva a XI–XIV. kerületeket. Emellett a fővároshoz csatolták Csepeltől az állami kikötő területét, valamint Budakeszitől a város tulajdonában álló erdőterületet. Az új kerületek a régiek (így az I. kerület) feldarabolásával illetve átszervezésével jöttek létre, de valójában csak évek vagy épp egy évtized múlva nevezték át őket és kezdték meg működésüket. A következő jelentős és igen látványos változás már 1950-ben történt, amikor január 1-ével létrehozták Nagy-Budapestet hét megyei város valamint tizenhat nagyközség Budapesthez csatolásával.
Néhány szót kell még ejtenünk a várost környező településekről is, amelyek létrejötte vagy épp névváltozása szintén jó kiindulópont lehet. A 20. század elején több, akkor még önálló község jött létre: Rákosszentmihály 1902-ben, Rákosliget 1907-ben, Pestújhely és Pestszentlőrinc 1909-ben, valamint Pestszentimre 1930-ban. Néhány konkrét esetben segített a mai Pesterzsébet átnevezése is, amely Erzsébetfalvából 1924-ban lett Pesterzsébet, majd 1932-től Pestszenterzsébet, egészen a már említett 1950-es összevonásig.