Pest-Buda és Budapest térképei III.

2. Kiadási év meghatározása épületek, épületegyüttesek, üzemek alapján

Az általunk vizsgált korszak (1800–1950) kezdetén még elég kevés nagyméretű, jellegzetes, a térképek datálására is alkalmas épület készült el. Részletes topográfiai térképeknél, mint amilyenek például a katonai felmérések során készültek, egy-egy terület kiépítettsége is segíthet, de a legszerencsésebb, ha jól felismerhető, esetleg névvel is ellátott építményeket használhatunk az azonosításhoz.

Ilyen volt az Újépület, mely, bár építését már 1786-ban elkezdték, még száz év múlva is nevében „új” maradt. Már a kiegyezés után felmerült a katonai komplexum nyomdává, később árvaházzá alakítása, de végül inkább 1897-ben lebontották. Az épület helyén ma (az 1900-ban az 1848–49-es szabadságharc mártírjainak emlékére elnevezett) Szabadság tér található.

Az előző bejegyzésben (link) említett pesti építkezések mellett érdemes megemlíteni az 1837-ben megnyílt Pesti Magyar Színházat, a később bemutatásra kerülő első pesti gázgyárat (1856), az 1859-ben felavatott Dohány utcai zsinagógát, vagy az 1865-től működő Képviselőházat.

A század utolsó évtizedeiben aztán felgyorsult a város fejlődése, elég, ha csak az 1885-ös Országos Kiállításra gondolunk a Városligetben (számos új, később is használatban lévő épülettel), az ugyanebben az évben megkezdett Országházra, vagy épp az 1896-os millenniumi ünnepségeket megelőző építkezésekre. 1897-ben adták át a Nagyvásárcsarnokot a Fővám téren, s amint már említettük, megkezdték az Újépület bontását is.

Érdemes most is konkrét példákon keresztül megnéznünk, hogyan működik a térképek datálása a gyakorlatban:

 

Ipari létesítmények

Az első pesti gázgyár 1856 decemberében kezdte meg működését az akkori Lóvásár (mai II. János Pál pápa) téren. Az első utcai gázlámpák a Kerepesi úton jelentek meg, elhozva egy új korszakot, amely fokozatosan leváltotta a korszerűtlen olajlámpásokat.

Magát a kiadási évet az utcanévváltozások, valamint a gázgyár hiánya alapján 1855 és 1856 közé tehetjük. Bibliográfiai leírás

 

 

Korban közelebb áll hozzánk a Kőbányai út mellett, az első, Északi majd Józsefvárosi pályaudvarral szemben 1868-ban megalapított magyar-belga vasúti gépgyártási cég. Egy csőd, állami felvásárlás, majd néhány összevonás és átnevezés után ez lett a Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak, azaz a MÁVAG központi üzeme. Megjegyzendő, hogy bizonyos épületegyüttesek, így ez is inkább csak a Budapest tágabb területét ábrázoló térképeken láthatók, a belvárost ábrázoló művekről gyakran lemaradnak. Bibliográfiai leírás

 

 

Mint láthatjuk, valaki utólag kézzel berajzolta a vagongyárat („Waggon fabrik”). A használati példányon még mindez nem szerepel, ezért a városligeti állatkert megnyitásával kalkulálva (lásd az előző bejegyzést) szinte évre pontosan meghatározható a térkép készítési ideje: 1866–1867. Bibliográfiai leírás

 

Egészségügyi intézmények

Következzen ezután két kórház, amelyek egy időben épültek és mindössze egy év eltéréssel nyitották meg őket. 1882-ben kezdték el építeni és 1884 októberében avatták fel a Vöröskereszt Erzsébet Kórházát, mely az eredeti terv szerint az ápolónők elméleti és gyakorlati képzését hivatott biztosítani. Talán a mellékelt képeken nehezebb beazonosítani, mivel a terület azóta jelentős fejlesztésen és változásokon esett át, de ez a jól ismert intézmény a mai Országos Sportegészségügyi Intézet, vagy ismertebb nevén a Sportkórház.

Az épületek helyén csak egy üres telket láthatunk, éppen ezért a térkép készítési dátumának felső határa 1882. Bibliográfiai leírás

 

 

Ezen az 1885-ben kiadott térképen már jól látható az Állami Tanítóképezde és maga a kórház is. Bibliográfiai leírás

 

A másik épületkomplexum szintén teljesen más néven szerepel a mai köztudatban. A Szent István kórház nevet csak 1894-ben vette fel, addig egyszerűen csak Új városi kórháznak hívták. 1885 augusztusában nyílt meg, kezdetben 8 osztállyal rendelkezett, melyekben 656 beteget fogadhattak. Magát a térképet 1885 utánra tehetjük, de jelen esetben is több tényezőt kell figyelembe vennünk, így a hidak állapotát, illetve a Nagykörút építkezéseit, melyekre a további bejegyzésekben térek ki.

 

Jól látható, mennyire „üres” volt ekkor még az Üllői út és a mai Könyves Kálmán körút által határolt terület. Bibliográfiai leírás