Pest-Buda és Budapest térképei IV.

Budapest hídjai

A város (korábban városok) térképeire pillantva az 1850-es évektől egyvalami rögtön feltűnik: a hidak száma és állapota. Volt rá példa, hogy igen nagy méretarányú műveknél is az ábrázolt hidak segítettek a helyes datálásban. Nézzük át hát röviden a fővárosi hidak történetét!

A Dunán természetesen már a legelső állandó híd megépítése előtt át lehetett kelni, méghozzá a pest-budai hajóhídon, 1766–1849 között. A Széchenyi lánchíd hosszas előkészületek után, közel tíz év alatt épült fel (hátráltatták az építkezést az 1848–1849-es események is), és 1849 novemberében adták át. Íme, egy korai ábrázolás:

Jól látható, hogy a térképen még csak a pilléreket ábrázolták. A mű borítóján az 1849-es kiadási dátum szerepel, de korábbi állapotot mutat be, hiszen 1848 decemberében a honvédek már a hídon vonultak vissza Budáról Pestre, amikor is azt ideiglenesen járhatóvá tették. Bibliográfiai leírás

 

A pest-budai hidak történetében ezután több évtizedes szünet következett. A következő hidak elkészültéig csak a budai Váralagút építését említhetjük meg, ami szintén meglehetősen hosszú ideig (1853-tól 1865-ig) készült. Igazság szerint 1857-től már kocsival is áthajthattak rajta és a térképeken is gyakran feltüntették, ami jó kiindulópont lehet egy-egy, a belvárost ábrázoló térkép esetén:

Jelen esetben is segített az alagút hiánya a datálásban. Bibliográfiai leírás

 

A következő nagyobb hídépítési hullámot a Margit híd indította, mely 1872 és 1876 között készült el, ezt követte az Összekötő vasúti híd 1877-ben. Érdemes megjegyeznünk, hogy a Margit-szigetre vezető szárnyhidat csak 1900-ban nyitották meg.

Újabb jelentős momentum volt az 1893. évi XIV. tc., amely rögtön két híd építését irányozta elő. Ezeket a hidakat csak átadásuk után keresztelték el az uralkodóház tagjairól, így az elsőt kezdetben Fővám téri hídnak nevezték, majd az 1896. októberi megnyitásakor kapta Ferenc József nevét. A második híd szintén több néven is szerepelt, mire megkapta ma is használatos nevét az akkor már elhalálozott királynéról, Erzsébetről. A következő képeken jól látszik, miként segíthetnek a térképek készítési idejének meghatározásában az építkezések egyes fázisai:

A tervezett hidak alapján a kiadási évek felső határa 1893. Bibliográfiai leírás

 

Az Erzsébet hidat itt még egyszerűen csak Eskütéri hídnak nevezték (1898–1903). Bibliográfiai leírás

 

Ezzel el is érkeztünk a huszadik századhoz, amelynek első felében több hidat romboltak le, mint ahányat építettek. A két világháború között csak a Horthy Miklós (későbbi Petőfi) híd épült fel, 1937-ben adták át. Két évvel később kezdték el Árpád hidat is, de a történelem közbeszólt, így csak 1950-re készült el.

A második világháború végén az összes hidat felrobbantották, kiváltásukra kezdetben pontonhidakat használtak, majd felépült az ideiglenes Kossuth híd is:

Jól látszik, hogy bizonyos hidak újjáépítését már a háborút követő években megkezdték. Bibliográfiai leírás

Az 1950-es évekig csak kevés állandó híd készült el, így például az Összekötő vasúti híd északi része 1948-ban, vagy a Lánchíd 1949-ben.

 

Budapest tömegközlekedése

Már most érdemes megjegyezni, hogy a kiépülő villamos- vagy éppen HÉV vonalak, buszjáratok csak ritkán, speciális esetekben segítenek egy-egy térkép datálásában. Ennek okai a következők: egyrészt a századforduló után egyre nagyobb számban megjelenő közlekedési térképek kiadási éveit szinte mindig feltüntetik, más térképeken pedig nem feltétlenül szerepel az összes tömegközlekedési vonal (ilyenkor érdemes az utcanevek változására hagyatkozni).

Mint az alábbi példából is kiderül, az igen részletes, kisebb területeket ábrázoló műveknél válhat hasznunkra a budapesti tömegközlekedés fejlődésének ismerete. Jelen esetben az épülő egykori 64-es villamos vonala segített:

A kiadás éve az épülő villamos vonalak alapján 1932–1933. Bibliográfiai leírás