Samu Botond

Az 1848-as forradalmak görbe tükre

Térképtárunk számos, az 1848-49-es forradalommal és szabadságharccal kapcsolatos dokumentumot őriz. Ezek a térképek nem feltétlenül csak hadi, hanem társadalmi és politikai eseményekkel is foglalkoztak. Az alábbi blogbejegyzésben utóbbiak közül szeretnénk bemutatni egy sok szempontból rendhagyó darabot, egy karikatúra térképet, ami többféleképpen is tükröt állít a korabeli események és a valóság elé.

„Mi pedig már hozzá vagyunk szokva a hasonszőrű romániai kiadványokhoz!” (Schmidt Tibolt). Román nemzetiségi térképek az első világháború hajnalán

A Térképtár legújabb kamarakiállítása az első világháborús határvitákkal foglalkozik, amelyeket a szembenálló felek akkoriban (is) elsősorban nemzetiségi térképekkel próbáltak megtámogatni. A Balkánról nagyobb számban román kiadású térképeket tudunk bemutatni, amelyek már az ország hadba lépése előtt (1916. augusztus 27.) Nagy-Románia képét vetítették előre. A gyűjteményünkben található példányok időnként nem csak tartalmukban, de beszerzésük módjában is érdekesnek tekinthetők.

Olasz kiadású nemzetiségi térképek az első világháború idején

A nemzetiségi megoszlás már a nagy háborút megelőzően nem csak tudományos, de politikai kérdés is volt, mind a változatos etnikumú birodalmakban, mind a nemzetállamokban. A területi követeléseket is a lakosság nyelvi-vallási megoszlásával próbálták alátámasztani. Nem volt ez másképp az 1861-ben létrejött Olasz Királyság esetében sem...

Curlingpálya Magyarországon 1940-ben

A Térképtár gyűjteményében a legváratlanabb helyeken bukkanhat az érdeklődő különféle érdekességekre, legyen szó akár régi, akár modern térképekről. Ez alkalommal egy szórólapot veszünk górcső alá, méghozzá az egykori Balatonkenesei Fővárosi Üdülőhelyről készült térképet, amelyet az 1940-es évek legelején adhattak ki.

Egy szerb nemzetiségi térkép margójára

„Ez a valószínűleg Belgrádban nyomatott térkép véletlen útján került egyik hazai gyűjteményünkbe, azzal a hivatalos megjegyzéssel, hogy azt Cvijic tanár propagandisztikus célokra készítette. Az irányzatosság persze erősen kiüt rajta. ...”

Prespurk

Térképtárunk 2014 őszén egy konferencia során igen érdekes ajándékot kapott a cseh Geodéziai és Kartográfiai Kutatóintézettől. Az ideiglenes kiadású, 1:200.000 méretarányú katonai-topográfiai térképek nagyrészt 1919 elején lettek „csehesítve”, kiváltandó az addig használt német nyelvű (osztrák-magyar) térképeket. A frissen létrejött Csehszlovák Köztársaság területi igényeinek megfelelően nagyrészt felvidéki területeket fednek le, bár található köztük több, a mai Magyarország egyes részeit bemutató példány is. Az átmeneti helyzetet mi sem szemlélteti jobban, mint a címben szereplő Pozsony térképszelvénye, amely itt még a németből eredeztethető, cseh Prespurk néven szerepel.

Nyugaton a helyzet változott III.

A már említett márciusi események, melyek először a kormány bukásához, majd a cár lemondásához (március 16.) vezettek, számos, újonnan felbukkant és régi politikai erő játékterévé tették Oroszországot. Ha szeretnénk elhelyezni ebben a zűrzavaros időszakban a térkép megjelenési idejét és üzenetét, nincs olyan könnyű dolgunk.

Nyugaton a helyzet változott II.

1917 áprilisában egy, a tervek szerint mindent eldöntő összehangolt támadást indítottak a franciák és az angolok, úgy vélték ugyanis, hogy a háborút a nyugati fronton lehet végképp lezárni. Ez végül így is lett, de a valóságban még jó másfél évet kellett várniuk a fegyverszünetre.