Térképtörténeti blog

Szeptember 8. az írástudatlanság elleni küzdelem világnapja. A könyvtáraknak kiemelt szerepe van az olvasás népszerűsítésében, ennek a küldetésnek egy lenyomatát mutatjuk be alábbi blogbejegyzésünkben egy 20. századi eleji különleges amerikai térkép példáján keresztül.

Az Országos Széchényi Könyvtár térképtári állományának revíziója során figyeltünk fel egy 20. század eleji, albánok lakta területeket ábrázoló térképre, amely igen érdekes esettanulmányként szolgál a térképek egy ritkán előforduló, különleges készítési és használati módjára. Nagyhatalmi törekvések és egyéni ambíciók is meghúzódnak e különös kartográfiai dokumentum készítése mögött.

Franz Raffelsperger postai hivatalnok és geográfus 19. század eleji, postai társasutazást bemutató írói munkássága, valamint időléptékes térképei korábban elkerülték a kutatói figyelmet. A térképek betekintést nyújtanak a Habsburg Birodalom postai útvonalhálózatába és szemléltetik két adott város közötti távolság időbeli mértékét. Ezek révén a korabeli utazóközönség előre tájékozódhatott a vállalt út időtartalmáról és tervezett utazásának körülményeiről.
Folytatjuk a jelenleg is zajló kutatás eredményeiről szóló, korábbi bejegyzést.

Franz Raffelsperger postai hivatalnok és geográfus 19. század eleji, postai társasutazást bemutató írói munkássága, valamint időléptékes térképei korábban elkerülték a kutatói figyelmet. A térképek betekintést nyújtanak a Habsburg Birodalom postai útvonalhálózatába és szemléltetik két adott város közötti távolság időbeli mértékét. Ezek révén a korabeli utazóközönség előre tájékozódhatott a vállalt út időtartalmáról és tervezett utazásának körülményeiről.
A jelenleg is zajló kutatás eredményei e bejegyzésben és hamarosan megjelenő folytatásában olvashatók.

A Magyar Corvin-lánc Testület kiadásában, az Aranybulla kibocsátásának 800. évfordulója emlékére megjelent A középkori Magyarország településatlasza.
A kötet Lelkes György középkori helynév-gyűjteménye alapján, 2018 és 2022 között készült, a Klinghammer István által vezetett szerkesztőbizottság irányítása alatt, mintegy félszáz közreműködő részvételével.

A budapesti Egyetemi Könyvtár Hevenesi-gyűjteményében találhatók Magyarország és Erdély legkorábbi, 17. század végi megyetérképei. A sorozatból egy lap hiányzott: Pozsony vármegye térképe. Ezt a hiányzó megyetérképet sikerült azonosítani Esztergomban, ezáltal teljes lett a térképsorozat.

Nyugat-Ausztrália 1980-ban megjelent bányászati térképén Andrew Mensaros, Ausztrália első magyar származású miniszterének neve olvasható. Az igényesen kivitelezett mű az ő rendelkezése nyomán jelent meg és azt példázza, hogy egy távoli országban készült térkép magyar vonatkozása olykor a közreadó döntéshozó személyét is jelentheti.

Írásunk legkiválóbb 19. századi térképmetszőnk, Karacs Ferenc Európa-atlaszának készítés- és kiadástörténetét ismerteti.

Lakatos István csíkkozmási plébános 1702-ben készítette el Székelyföld első részletesebb leírását. A mű eredeti, Széchényi Könyvtárban őrzött példánya két rendkívül értékes kéziratos térképet is tartalmaz. Az egyik térkép a szerző szerinti őshazát mutatja be, a másik, elsőként térképtörténetünkben, a Székelyföldet ábrázolja.

A Kultsár István és özvegy Kultsárné Perger Anna Mária által 1821 és 1834 között a Hazai ’s Külföldi Tudósítások című újság mellékleteként közreadott Európa-atlasz kiadástörténetének rekonstrukciója.
- 1 of 18
- következő ›