A 18. században főurakat és egyházi méltóságokat gyakran köszöntöttek névnapjuk alkalmából az alkalomra íródott verssel, vagy zeneművel. E szokásnak megfelelően, Batthyány József (1727-1799) hercegprímás tiszteletére József-napi versek egész sora született évről évre. Az esztergomi érseki tisztséget 1776 óta betöltő, de Pozsonyban székelő főpap jeles műpártolónak számított, nem meglepő módon az általa foglalkoztatott tollforgatók és zenészek saját alkotásaikkal köszöntötték és tették emlékezetessé névnapját.
Ezen alkotások között említhetők az alkalmi költemények, miként az a József-napra írt szimfónia is, amellyel magánzenekarának virtuóz nagybőgőse, Johann Matthias Sperger (1750-1812) köszöntötte 1789-ben. Az érseki uradalom térképészi feladatokat ellátó mérnöke, Mak Domonkos (1754-1809) több éven át egy-egy díszesen kivitelezett atlasszal kedveskedett kenyéradójának névnapja alkalmából.
Az 1788-ban és 1789-ben József-napra összeállított köteteket az esztergomi prímási levéltár őrzi (lásd Beke Margit lentebb hivatkozott közleményét), a következő évben készült atlaszt pedig a magyar nemzeti könyvtár kézirattára.
A mű latin nyelvű ajánlása. Atlas geographicus exhibens districtum Tyrnavi. Archi-Diocesis Strigoniens. OSZK Kézirattár; Oct. Lat. 545
Az érseki uradalom mérnökeként tevékenykedő egykori pálos szerzetes hálájának ilyen jellegű kifejezése annak fényében válik még inkább érthetővé, hogy a szerzetesrendek 1785-ben bekövetkezett felszámolása után, egy rövid kitérőt követően, melynek során Pálffy János gróf (1728-1791) udvari káplánjaként tevékenykedett, Batthyány József hercegprímás nyújtott számára lehetőséget arra, hogy képzettségét és tudását kamatoztatva uradalmi mérnökként tevékenykedjen az esztergomi érsekség birtokain.
Az akkoriban még Nagyszombatban és Pozsonyban székelő esztergomi érsekség már a század első fele óta foglalkoztatott térképészi feladatok ellátására uradalmi mérnököt, olykor egyszerre többet is. Mak Domonkos Szalóky Nepomuk Jánost követően, 1786-tól 1792-ig tevékenykedett uradalmi mérnökként, korabeli szóhasználattal: matematikusként. Az állás elnyerésében minden bizonnyal közrejátszott a Királyi Magyar Tudományegyetemen és a bécsi egyetemen szerzett képzettsége, valamint az, hogy pálos szerzetesként másfél évtizeden át mértannal és hidraulikával foglalkozhatott.
A mű címoldala. Atlas geographicus exhibens districtum Tyrnavi. Archi-Diocesis Strigoniens. OSZK Kézirattár; Oct. Lat. 545
Az 1790-ben összeállított, nyolcadrét alakú atlasz 39 lap terjedelmű, 21 térképvázlatot és egy átnézeti térképet tartalmaz.
A mű, melynek teljes címe: Atlas geographicus exhibens districtum Tyrnavi[ensis] Archi-Diocesis Strigoniens[is] (azaz Az esztergomi érsekség nagyszombati kerületének földrajzi atlasza), vörös bőrbe kötött, borítóját aranyozott meanderkeret díszíti.
A címet, miként az atlasz más lapjainak tartalmát is, előzetesen metszett keretekbe írták és rajzolták, melyek a korban divatozó XVI. Lajos-stílusra (Louis-seize) jellemző módon díszítettek. A díszkeretek egy része színezett.
A cím alatt a szerző neve: „Dominico Mak”, majd tudományos és hivatali címei olvashatók: a pesti Királyi Tudományegyetem doktora, érseki uradalmi mérnök (a korban használt kifejezés szerint matematikus).
Ezt követően Vilt József (1738-1813) virágdíszes medallionba foglalt címere látható, a szemközti oldalon pedig a mű latin nyelvű ajánlása, mely elsőként az érseki helynöki tisztet betöltő Vilt József kanonokot említi, majd a kompozíció középvonalában, kiemelt betűkkel Batthyány József hercegprímást.
Az atlasz Vilt József érseki helynök tulajdonába került, erre vall a kötet elejére rögzített könyvjegye. Az előzéken olvasható kéziratos bejegyzés: „Zsuzsits Mihály” vélhetően a kötet későbbi tulajdonosára utal. Az atlasz 1895-ben került a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának kézirattárába a Magyar Történelmi Társulat alapító tagjának, az olasz származású, 1870-től Pozsonyban letelepedett vízmérnök, Enea Lanfranconi (1850-1895) gyűjteményéből, melynek döntő részét, egy Lanfranconi korai halálát követő árverésen a Magyar Nemzeti Múzeum számára vásárolták meg állami támogatás révén.
A szenicei alesperesség plébániáit ábrázoló térképvázlat. Atlas geographicus exhibens districtum Tyrnavi. Archi-Diocesis Strigoniens. OSZK Kézirattár; Oct. Lat. 545
A nagyszombati kerület igazgatási felosztását ismertető mű főesperesi kerületenként mutatja a plébániák sorát, mégpedig oly módon, hogy az ezek jegyzékével szemközti oldalon a területi elhelyezkedésüket szemléltető térképvázlatok láthatók.
Az öt főesperesi kerület (nyitrai, barsi, komáromi, sasvári, pozsonyi) plébániáit soroló jegyzékek elején a főesperesek neve olvasható.
Ezeket az egyszerű térképvázlatokat a címlaphoz és a kötet más lapjaihoz hasonlóan ugyancsak előre metszett nyomatok ovális kereteinek középmezejébe rajzolta az atlasz összeállítója.
A lépték nélküli térképvázlatok tartalma, mint már említettük, igen vázlatos; az igazgatási határok mellett néhány folyó és az adott kerület plébániáinak nevei és jelei láthatók. Az egyes települések helyét talpas keresztek jelölik.
A mijavai alesperesség plébániáit ábrázoló térképvázlat. Atlas geographicus exhibens districtum Tyrnavi. Archi-Diocesis Strigoniens. OSZK Kézirattár; Oct. Lat. 545
A könnyebb azonosítást segíti a színezés, így az ábrázolt kerület, vagy az azzal szomszédos kerületek halványzöld és rózsaszín árnyalatú vízfestékkel fedettek, a kerületek határvonalai piros, illetve zöld körvonalakkal hangsúlyozottak. Amint azt Mak Domonkos a két évvel korábban, az érsek névnapjára ajándékozott albumban kifejtette (lásd Beke Margit lentebb hivatkozott közleményét) a zöld a remény, a rózsaszín a szeretet színe. Ugyanezt a jelképes színjelölést használta a két évvel később ajándékozott atlaszban is.
A metszett díszkereteknek tíz változatával találkozunk a kötetben, melyeknek egy része Pozsonyban készült és Johann Nepomuk Schauff (1757-1827) műkereskedése (Schauffische Kunsthandlung) jelentette meg és forgalmazta őket. Míg a plébániajegyzékek díszkerete egységes, a térképvázlatoké különböző. Az utóbbiakon a XVI. Lajos-stílusra jellemző díszítmények mellett copfstílusú fűzérdíszek is felbukkannak.
A „F: Mohles. v. in Presburg” készítői felirattal jelölt metszet igen részletgazdag: a térképrajzot övező ovális keret talapzata mentén hadijelvények sorakoznak, valamint tájképi elemek. A díszes kompozíciót egy levélfűzért a csőrében tartó, széttárt szárnyú sas uralja.
Átnézeti térképfüggelék. Atlas geographicus exhibens districtum Tyrnavi. Archi-Diocesis Strigoniens. OSZK Kézirattár; Oct. Lat. 545
Az atlaszt függelékként a kerület egészét ábrázoló, áttekintő célú térkép zárja, mely a kötet egyetlen, nagyobb méretű lapja. Ezen a vízrajz mellett a települések helye, a térképvázlatokhoz hasonlóan, talpas kereszttel jelölt. Miként az [1]790-es évszámot is tartalmazó készítői feliratból kitűnik, Mak Domonkos a térképet királyi-prímási matematikusként jegyzi.
Nyárádi A.
SZAKIRODALOM
BEKE Margit: Mak Domokos élete és életműve, 1754-1803. In: Pálos rendtörténeti tanulmányok. Csorna, 1994. 46-53.
BÁTHORY Orsolya: Az irodalmi reprezentáció műfajai: alkalmi költemények Batthyány József érsek tiszteletére. In: Humanista történetírás és neolatin irodalom a 15-18. századi Magyarországon. Budapest, 2015. 236-247.
DÓKA Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Budapest, 1992. 95-96.
V. ECSEDY Judit: Egy pozsonyi könyvkiadó és rézmetsző: Johann Nepomuk Schauff (1757–1827). In: Művészettörténeti Értesítő 65., Budapest, 2016. 113-127.