Felszínre bukkant Hevenesi hiányzó megyetérképe

A budapesti Egyetemi Könyvtár kiemelkedő értéke Hevenesi Gábor (1656–1715) jezsuita tudós gyűjteménye. E gyűjtemény 91. kötete a 17. század végi, Habsburg-fennhatóság alá került Magyarország és Erdély vármegyéinek, székeinek és vidékeinek kéziratos térképeit tartalmazza. Az egyetlen példányban ismert munkának a szerzői ismeretlenek, nincs se keltezése, se valódi címe (Mappæ Comitatuum Regni Hungariæ névvel szokás hivatkozni rá, MCRH s.a.). Az oszmán fennhatóság alóli felszabaduláskor készült térképsorozat jelentős: a Kárpát-medence első megyetérképei ezek.

A Hevenesi-gyűjtemény megyetérképeit 1-től 70-ig számozták, de a 35. térkép után a 37. következett, tehát csak 69 térképlapból állt a sorozat (közülük az egyik térképvázlat). A megyetérképek első bemutatását Fodor Ferenc adta, aki felsorolta a térképeket, és megállapította, hogy a 36. szám „átugorva”, azaz félreszámozták (Fodor 1952: 65). Bartos-Elekes Zsombor javította ki Fodor véleményét, kimondva, hogy – az ábécébeli elhelyezkedés és a korabeli megyék figyelembevételével – a hiányzó 36. térkép Pozsony vármegyéé. Megfigyelése szerint éppen az a térképlap tűnt el (nem jött át Pestre, az Egyetemi Könyvtárba), amely vármegye városaiban a kéziratot 1788 előtt tárolták: Nagyszombat és Pozsony is Pozsony vármegye területén volt (Bartos-Elekes 2020: 49–51).

Sebő Judit (az OSZK munkatársa) az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár grafikai állománya feldolgozásának keretén belül képek, metszetek, térképek azonosításával, leírásával foglalkozott. E munka közben, 2021. decemberében kérte Danku György (az OSZK Térképtárának akkori munkatársa) segítségét egy régi térkép készítési idejének meghatározásában. Danku György Bartos-Elekes Zsombor 2020-as könyvének friss olvasmányemléke alapján gyanította, hogy az azonosítandó térkép a hiányzó Pozsony vármegyéé, és kérte a szerző megerősítését vagy eltérő magyarázatát, aki ezt megerősítette. Így bukkant felszínre Hevenesi megyetérképeinek hiányzó, Pozsony-térképe, amelyet tehát Esztergomban tárolnak (Poſonienſis s.a.).

A budapesti Hevenesi-gyűjteményből hiányzó, esztergomi Pozsony-megyetérkép

 

A megyetérkép-sorozat magyarországi megyéket ábrázoló 51 lapja (továbbá 1 térképvázlata, egyéb levelek és jegyzetek) Hevenesi Gábor irányításával 1685–1689 között keletkezett Bécsben. Hevenesi 1693 körül kezdte szervezni egyháztörténeti források, középkori oklevelek egyházi levéltárakból való összegyűjtését. A térképsorozatot közvetlen 1699 után 18 erdélyi (és partiumi) térképlappal egészítette ki. A korábbi magyarországi és a későbbi erdélyi térképeket utólag egyberostálták, egységesen számozták 1-től 70-ig (számozást kapott a 69 megyetérképen túl 1 térképvázlat is). Hevenesi gyűjteményének 1714-es saját mutatójában a megyetérképek nem szerepelnek, talán Hevenesi a sajátjaként bele sem írta, vagy ekkor még a térképek nem alkották a gyűjtemény részét. Hevenesi 1711–1714 között a (Magyarországot és Erdélyt is magába foglaló) osztrák jezsuita rendtartományt vezette, azaz provinciálisa (tartományfőnöke) volt, 1715-ben Bécsben hunyt el.

A gyűjtemény legkorábbi, 1734-es állományjegyzékében még a jezsuita rendtartomány bécsi könyvtára van jelölve, a gyűjtemény egyik köteteként a megyetérképek már megjelennek. A gyűjteményt a Pozsony vármegyei Nagyszombatba, a Jézus Társaság kollégiumi könyvtárába szállították át, annak katalógusába a megyetérképek 1765-ben kerültek bele. A gyűjteményt 1768 elején a nagyszombati rendház könyvtárából a Magyar Királyi Kamara pozsonyi székházának levéltárába szállították. A jezsuita rend 1773-as feloszlatását követően a Nagyszombatból frissen Budára költözött egyetem 1778-tól kérte az anyag visszaadatását, de azt csak fokozatosan adták vissza. A térképsorozat 1788-tól lett a pesti Egyetemi Könyvtár tulajdona. Bár a könyvtár 1788-as átvételekor 70 térképet említenek, de ekkor a Pozsony lapja már eltűnhetett.

Budapesten ma a kötet 50 magyarországi, 18 erdélyi térképlapot, 1 térképvázlatot és egyéb jegyzeteket, leveleket tartalmaz (MCRH s.a.). Az tűnik a legesélyesebbnek, hogy a Pozsony-térképlap (Poſonienſis s.a.) 1765–1768 között Nagyszombatban a jezsuita kollégiumi könyvtárból átkerülhetett az érseki főegyházmegyei könyvtárba, majd annak 1821/1853-as Esztergomba áthelyezésével költöztethették át jelenlegi tárolási helyére (a könyvtár rövid történetét lásd Magyar Minerva 1900: 138–139).

A Hevenesi-megyetérképek szerkezetéről és tartalmáról, továbbá készítésük hátteréről és környezetéről lásd Bartos-Elekes Zsombor kötetét (Bartos-Elekes 2020), amely egyúttal közzétette a 18 erdélyi (és partiumi) térképlapot nyomtatott formában, névmutatóval kiegészítve.

 

Irodalomjegyzék:

BARTOS-ELEKES Zsombor (2020): Mappæ Comitatuum Transylvaniæ. Iskola Alapítvány Kiadó, Kolozsvár.
FODOR Ferenc (1952): A magyar térképírás I. A Térképészeti Közlöny 15. számú különfüzete. Honvéd Térképészeti Intézet, Budapest.
MAGYAR MINERVA (1900) = A múzeumok és könyvtárak főfelügyelősége: Magyar Minerva. A magyarországi múzeumok és könyvtárak czímkönyve. I. évfolyam. Athenaeum Irod. és Nyomdai R.társulat, Budapest.
MCRH s.a. = Continet mappas comitatuum regni Hungaria, manu delineatas. Ms. ELTE Egyetemi Könyvtár Kézirattára, Collectio Hevenesiana 91.
POSONIENSIS s.a. = No. 36. Poſonienſis Comitatus. Ms. Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, Icon 2275.