Mindennapi térkép

Juhari Zsuzsanna-díj 2016

A Földabrosz blog elismerő oklevelet kapott a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Tudományos Újságírók Klubja közös Juhari Zsuzsanna-díj pályázatán.

A földadórendező bizottmányok által használt országtérképek

A földadórendező bizottmányok 1850–1855 között több, korábban megjelent és újonnan kiadott országtérképeket használtak mindennapi munkájuk során. Ezekre többek között a földadó-kataszteri igazgatóság tájékoztatásakor, az adóigazgatási egységek kialakításakor, a konkretuális felmérés megszervezésekor volt szükségük.

Polgári és katonai felmérés II. József korában

Az Osztrák Birodalom első katonai felmérésének (1763–1787) 1:28.800 méretarányú szelvényei kéziratos, saját korukban titkos térképek voltak, hasonlóan a felmérési szelvények alapján készített kisebb méretarányú szelvények többségéhez, így a 18. század végi, 19. század eleji polgári kartográfiára csak igen kis hatással lehettek.

Pest-Buda és Budapest térképei V.

Elérkeztünk a legrészletesebb térképek datálását segítő részhez, amely az utcák, terek neveit tárgyalja. Itt érdemes megjegyezni, hogy néhány esetben, igen kis területet ábrázoló műveknél a tömegközlekedési vonalak kiépítése nagyobb segítségemre volt, mint az ábrázolt (kisebb) útszakaszok, utcák nevei.

Pest-Buda és Budapest térképei IV.

A város (korábban városok) térképeire pillantva az 1850-es évektől egyvalami rögtön feltűnik: a hidak száma és állapota. Volt rá példa, hogy igen nagy méretarányú műveknél is az ábrázolt hidak segítettek a helyes datálásban. Nézzük át hát röviden a fővárosi hidak történetét!

Hungarika-térképek a Humboldt Egyetem Földrajzi Intézetének térképgyűjteményében

Wilhelm von Humboldt (1767–1835) porosz államférfi és nyelvész kezdeményezése nyomán 1810 őszén megalapították a Berlini Egyetemet, mely 1828-ban felvette az uralkodó III. Frigyes Vilmos porosz király nevét. Az Egyetem a Földrajzi Intézetet 1887. április 1-én Ferdinand von Richthofen (1833–1905), a neves Kína-kutató révén alapította meg, aki 1900-ban közreműködött az Oceanográfiai Intézet, majd 1906-ban az Oceanográfiai Múzeum létrehozásában is. Védnöksége alatt a Földrajzi Társaság a német és a nemzetközi földrajztudományi munkálatok középpontja lett.