Juhari Zsuzsanna-díj 2016
- 2016. június 30.
A Földabrosz blog elismerő oklevelet kapott a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Tudományos Újságírók Klubja közös Juhari Zsuzsanna-díj pályázatán.
Térképtörténeti blog
A Földabrosz blog elismerő oklevelet kapott a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Tudományos Újságírók Klubja közös Juhari Zsuzsanna-díj pályázatán.
Ma éjjel Múzeumok Éjszakája a Térképtárban! Mi készen állunk! Hát te?
A földadórendező bizottmányok 1850–1855 között több, korábban megjelent és újonnan kiadott országtérképeket használtak mindennapi munkájuk során. Ezekre többek között a földadó-kataszteri igazgatóság tájékoztatásakor, az adóigazgatási egységek kialakításakor, a konkretuális felmérés megszervezésekor volt szükségük.
Ízelítőként az elmúlt három év Múzeumok Éjszakája fotói között válogattunk.
Múzeumok Éjszakája 2016
Ki lehet a hölgy a képen? Jöjjön el június 25-én éjjel hozzánk, megtudhatja!
Tekintse meg programajánlónkat!
Sorozatunkban a berlini Humboldt Egyetem Földrajzi Intézetének térképgyűjteményében megtalálható kéziratos és nyomtatott hungarika térképekből válogattuk ki azokat, melyek eddig a hazai szakma előtt ismeretlen voltak.
Az Osztrák Birodalom első katonai felmérésének (1763–1787) 1:28.800 méretarányú szelvényei kéziratos, saját korukban titkos térképek voltak, hasonlóan a felmérési szelvények alapján készített kisebb méretarányú szelvények többségéhez, így a 18. század végi, 19. század eleji polgári kartográfiára csak igen kis hatással lehettek.
Elérkeztünk a legrészletesebb térképek datálását segítő részhez, amely az utcák, terek neveit tárgyalja. Itt érdemes megjegyezni, hogy néhány esetben, igen kis területet ábrázoló műveknél a tömegközlekedési vonalak kiépítése nagyobb segítségemre volt, mint az ábrázolt (kisebb) útszakaszok, utcák nevei.
A város (korábban városok) térképeire pillantva az 1850-es évektől egyvalami rögtön feltűnik: a hidak száma és állapota. Volt rá példa, hogy igen nagy méretarányú műveknél is az ábrázolt hidak segítettek a helyes datálásban. Nézzük át hát röviden a fővárosi hidak történetét!
Wilhelm von Humboldt (1767–1835) porosz államférfi és nyelvész kezdeményezése nyomán 1810 őszén megalapították a Berlini Egyetemet, mely 1828-ban felvette az uralkodó III. Frigyes Vilmos porosz király nevét. Az Egyetem a Földrajzi Intézetet 1887. április 1-én Ferdinand von Richthofen (1833–1905), a neves Kína-kutató révén alapította meg, aki 1900-ban közreműködött az Oceanográfiai Intézet, majd 1906-ban az Oceanográfiai Múzeum létrehozásában is. Védnöksége alatt a Földrajzi Társaság a német és a nemzetközi földrajztudományi munkálatok középpontja lett.