Térképtörténeti blog
Az általunk vizsgált korszak (1800–1950) kezdetén még elég kevés nagyméretű, jellegzetes, a térképek datálására is alkalmas épület készült el. Részletes topográfiai térképeknél, mint amilyenek például a katonai felmérések során készültek, egy-egy terület kiépítettsége is segíthet, de a legszerencsésebb, ha jól felismerhető, esetleg névvel is ellátott építményeket használhatunk az azonosításhoz.
A 19. század elején a pesti oldalon az 1808-tól működő Városszépítő Bizottmánynak köszönhetően változott meg jelentősen a városkép. A városfalak lebontása, valamint a jelentős építkezések mellett, mint például a mai Széchenyi teret övező klasszicista épületek, egy közpark kialakítását is tervezték. A Városliget hosszú és a gyakori pénzhiány miatt jól elkülöníthető szakaszokra osztható kiépítése lehetőséget ad az egyes (főként topográfiai) térképek datálására is.
Azt hihetnénk, hogy a 19–20. századi térképek kiadási adatainak megállapításánál mi sem egyszerűbb. Szerepel rajta a kiadás helye, a kiadó illetve a kiadási év, ha máshol nem, a térképek borítóján. Sajnos ez gyakran nem így van, mert egy-egy elem – legtöbbször az évszám – hiányzik.
Az Országos Széchényi Könyvtár Térképtára újszerű kezdeményezéssel áll elő, úttörő feladatra vállalkozik: magyar nyelvű térképtörténeti fórumot szeretne teremteni blog formájában.
Ma 15.00 órakor megnyílt a „Szép Magyar Térkép 2015” című kiállításunk.
MEGHÍVÓ
A Magyar Királyság általános térképe, 1804–1810.
Emlékkiállítás Lipszky János huszártiszt térképészeti munkásságáról, születésének 250. évfordulója alkalmából konferenciával egybekötött ünnepélyes megnyitójára.