Mindennapi térkép

Térképtárunk 2014 őszén egy konferencia során igen érdekes ajándékot kapott a cseh Geodéziai és Kartográfiai Kutatóintézettől. Az ideiglenes kiadású, 1:200.000 méretarányú katonai-topográfiai térképek nagyrészt 1919 elején lettek „csehesítve”, kiváltandó az addig használt német nyelvű (osztrák-magyar) térképeket. A frissen létrejött Csehszlovák Köztársaság területi igényeinek megfelelően nagyrészt felvidéki területeket fednek le, bár található köztük több, a mai Magyarország egyes részeit bemutató példány is. Az átmeneti helyzetet mi sem szemlélteti jobban, mint a címben szereplő Pozsony térképszelvénye, amely itt még a németből eredeztethető, cseh Prespurk néven szerepel.

A már említett márciusi események, melyek először a kormány bukásához, majd a cár lemondásához (március 16.) vezettek, számos, újonnan felbukkant és régi politikai erő játékterévé tették Oroszországot. Ha szeretnénk elhelyezni ebben a zűrzavaros időszakban a térkép megjelenési idejét és üzenetét, nincs olyan könnyű dolgunk.

Az első komolyabb, magyar vonatkozású „etnikai” térképek létrejöttét, noha ismerünk korábbi, hasonló adattartalmú térképeket is (pl. Nicolas Sanson Erdély-térképe 1664-ből), a nemzeti kérdés iránt a 18. század végétől éledő érdeklődéshez, a nemzetállam eszméjének térnyeréséhez, illetve az egyre szervezettebb állami adatgyűjtéshez szokás kötni.

1917 áprilisában egy, a tervek szerint mindent eldöntő összehangolt támadást indítottak a franciák és az angolok, úgy vélték ugyanis, hogy a háborút a nyugati fronton lehet végképp lezárni. Ez végül így is lett, de a valóságban még jó másfél évet kellett várniuk a fegyverszünetre.