Könyvbemutató
- 2017. február 01.
Kettős könyvbemutató!
Térképtörténeti blog
Kettős könyvbemutató!
Térképtárunk 2014 őszén egy konferencia során igen érdekes ajándékot kapott a cseh Geodéziai és Kartográfiai Kutatóintézettől. Az ideiglenes kiadású, 1:200.000 méretarányú katonai-topográfiai térképek nagyrészt 1919 elején lettek „csehesítve”, kiváltandó az addig használt német nyelvű (osztrák-magyar) térképeket. A frissen létrejött Csehszlovák Köztársaság területi igényeinek megfelelően nagyrészt felvidéki területeket fednek le, bár található köztük több, a mai Magyarország egyes részeit bemutató példány is. Az átmeneti helyzetet mi sem szemlélteti jobban, mint a címben szereplő Pozsony térképszelvénye, amely itt még a németből eredeztethető, cseh Prespurk néven szerepel.
Az év végén egy új térkép-, egészen pontosan földgömbtörténeti szakkönyv jelent meg Plihál Katalin, az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárának korábbi osztályvezetője tollából A nyomtatott magyar föld- és éggömbök címmel.
A már említett márciusi események, melyek először a kormány bukásához, majd a cár lemondásához (március 16.) vezettek, számos, újonnan felbukkant és régi politikai erő játékterévé tették Oroszországot. Ha szeretnénk elhelyezni ebben a zűrzavaros időszakban a térkép megjelenési idejét és üzenetét, nincs olyan könnyű dolgunk.
Minden kedves Olvasónknak áldott karácsonyi ünnepeket, és békés, szerencsében gazdag új évet kívánunk ezzel a kis meglepetéssel... csak így térképtári módra!
Az első komolyabb, magyar vonatkozású „etnikai” térképek létrejöttét, noha ismerünk korábbi, hasonló adattartalmú térképeket is (pl. Nicolas Sanson Erdély-térképe 1664-ből), a nemzeti kérdés iránt a 18. század végétől éledő érdeklődéshez, a nemzetállam eszméjének térnyeréséhez, illetve az egyre szervezettebb állami adatgyűjtéshez szokás kötni.
Megjelent Segyevy Dániel Zoltán „Térképművek Trianon árnyékában. Magyarország néprajzi térképe (1918)” című könyve. A pódiumbeszélgetéssel egybekötött könyvbemutató meghívója és részletei a cikkben.
1917 áprilisában egy, a tervek szerint mindent eldöntő összehangolt támadást indítottak a franciák és az angolok, úgy vélték ugyanis, hogy a háborút a nyugati fronton lehet végképp lezárni. Ez végül így is lett, de a valóságban még jó másfél évet kellett várniuk a fegyverszünetre.
2016. április 11. és július 9. között az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Levéltár közös Lipszky-kiállítást rendezett a térképész születésének 250. évfordulója alkalmából. A Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára arra vállalkozik, hogy ezt a kiállítást Pécsett is bemutassa.
A nagy háború centenáriuma kapcsán számos érdekes részlet kiderült már nem csak a hadieseményekről, a politikai helyzetről vagy a hátországban zajló mindennapi életről, de a közkatonák sorsáról vagy akár a szellemi hadviselésről is. A térképtár első világháborús gyűjteményében is számos különleges mű található, ezek bemutatását pedig egy, a magyar olvasók számára kevéssé ismert anyaggal kezdjük, nevezetesen a nyugati frontra küldött orosz hadtestekével. Az 1917-ben a Nivelle-offenzívában bevetett orosz csapatokról inkább csak francia, angol és orosz szakirodalom található, így a bejegyzés remélhetőleg számos új információval szolgál.