Budapest

Pest-Buda és Budapest térképei V.

Elérkeztünk a legrészletesebb térképek datálását segítő részhez, amely az utcák, terek neveit tárgyalja. Itt érdemes megjegyezni, hogy néhány esetben, igen kis területet ábrázoló műveknél a tömegközlekedési vonalak kiépítése nagyobb segítségemre volt, mint az ábrázolt (kisebb) útszakaszok, utcák nevei.

Pest-Buda és Budapest térképei IV.

A város (korábban városok) térképeire pillantva az 1850-es évektől egyvalami rögtön feltűnik: a hidak száma és állapota. Volt rá példa, hogy igen nagy méretarányú műveknél is az ábrázolt hidak segítettek a helyes datálásban. Nézzük át hát röviden a fővárosi hidak történetét!

Pest-Buda és Budapest térképei III.

Az általunk vizsgált korszak (1800–1950) kezdetén még elég kevés nagyméretű, jellegzetes, a térképek datálására is alkalmas épület készült el. Részletes topográfiai térképeknél, mint amilyenek például a katonai felmérések során készültek, egy-egy terület kiépítettsége is segíthet, de a legszerencsésebb, ha jól felismerhető, esetleg névvel is ellátott építményeket használhatunk az azonosításhoz.

Pest-Buda és Budapest térképei II.

A 19. század elején a pesti oldalon az 1808-tól működő Városszépítő Bizottmánynak köszönhetően változott meg jelentősen a városkép. A városfalak lebontása, valamint a jelentős építkezések mellett, mint például a mai Széchenyi teret övező klasszicista épületek, egy közpark kialakítását is tervezték. A Városliget hosszú és a gyakori pénzhiány miatt jól elkülöníthető szakaszokra osztható kiépítése lehetőséget ad az egyes (főként topográfiai) térképek datálására is.

Pest-Buda és Budapest térképei I.

Azt hihetnénk, hogy a 19–20. századi térképek kiadási adatainak megállapításánál mi sem egyszerűbb. Szerepel rajta a kiadás helye, a kiadó illetve a kiadási év, ha máshol nem, a térképek borítóján. Sajnos ez gyakran nem így van, mert egy-egy elem – legtöbbször az évszám – hiányzik.