Térképtörténeti blog
A blogbejegyzés-sorozat első részében a bevezetőt követően az 1919-ben, a második részében az 1920-ban, a harmadik részében az 1922 és 1927 között készült vörös térkép-változatokat vettük sorra. A befejező bejegyzésben az 1928 és 1941 között keletkezett változatokat tekintjük át, majd pedig összegezzük a különböző kiadásokat, változatokat.
A Mika Sándor Egyesület Jelenkori Munkacsoportja az ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékével együttműködve sok szeretettel hív minden érdeklődőt a 2017. április 20–21-én megrendezendő Etnikai térképek Trianon árnyékában – Az etnikai térképezés múltja, jelene és jövője elnevezésű térképtörténeti műhelyébe.
Az első komolyabb, magyar vonatkozású „etnikai” térképek létrejöttét, noha ismerünk korábbi, hasonló adattartalmú térképeket is (pl. Nicolas Sanson Erdély-térképe 1664-ből), a nemzeti kérdés iránt a 18. század végétől éledő érdeklődéshez, a nemzetállam eszméjének térnyeréséhez, illetve az egyre szervezettebb állami adatgyűjtéshez szokás kötni.