Samu Botond

Nyugaton a helyzet változott I.

A nagy háború centenáriuma kapcsán számos érdekes részlet kiderült már nem csak a hadieseményekről, a politikai helyzetről vagy a hátországban zajló mindennapi életről, de a közkatonák sorsáról vagy akár a szellemi hadviselésről is. A térképtár első világháborús gyűjteményében is számos különleges mű található, ezek bemutatását pedig egy, a magyar olvasók számára kevéssé ismert anyaggal kezdjük, nevezetesen a nyugati frontra küldött orosz hadtestekével. Az 1917-ben a Nivelle-offenzívában bevetett orosz csapatokról inkább csak francia, angol és orosz szakirodalom található, így a bejegyzés remélhetőleg számos új információval szolgál.

Alsó-Szlávország a 10. században

Jelen bejegyzés egy kevéssé ismert és félreismert térképet próbál azonosítani és elhelyezni egy igen termékeny író, a Matica Slovenská (az 1863-ban alakult szlovák tudományos és kulturális intézmény) oszlopos tagja, František Víťazoslav Sasinek életművében. A térkép a korabeli szlovák nemzeti érzelmeknek megfelelően mutatja be a 10. századi Kárpát-medence térségét. Mindeddig az 1848/49-es időszakra datálták, de a közelmúltban számos, nagy mértékben egyező térképpel összevetve kiderült, hogy vagy tizenöt-húsz évvel később készülhetett, teljesen megváltozott politikai viszonyok között.

Az I. világháború térképeken - 2. Háborús hétköznapok

Új kiállítás a Térképtárban! Az első világháború térképeit bemutató tematikus kiállítássorozatunk második része a háború alatt publikált és használt polgári és katonai anyag mellett a világégés újdonságait – a haditechnikai fejlesztéseket, a tömegességet és a hátország bevonását a totális háborúba – kívánja bemutatni.

Pest-Buda és Budapest térképei V.

Elérkeztünk a legrészletesebb térképek datálását segítő részhez, amely az utcák, terek neveit tárgyalja. Itt érdemes megjegyezni, hogy néhány esetben, igen kis területet ábrázoló műveknél a tömegközlekedési vonalak kiépítése nagyobb segítségemre volt, mint az ábrázolt (kisebb) útszakaszok, utcák nevei.

Pest-Buda és Budapest térképei IV.

A város (korábban városok) térképeire pillantva az 1850-es évektől egyvalami rögtön feltűnik: a hidak száma és állapota. Volt rá példa, hogy igen nagy méretarányú műveknél is az ábrázolt hidak segítettek a helyes datálásban. Nézzük át hát röviden a fővárosi hidak történetét!

Pest-Buda és Budapest térképei III.

Az általunk vizsgált korszak (1800–1950) kezdetén még elég kevés nagyméretű, jellegzetes, a térképek datálására is alkalmas épület készült el. Részletes topográfiai térképeknél, mint amilyenek például a katonai felmérések során készültek, egy-egy terület kiépítettsége is segíthet, de a legszerencsésebb, ha jól felismerhető, esetleg névvel is ellátott építményeket használhatunk az azonosításhoz.

Pest-Buda és Budapest térképei II.

A 19. század elején a pesti oldalon az 1808-tól működő Városszépítő Bizottmánynak köszönhetően változott meg jelentősen a városkép. A városfalak lebontása, valamint a jelentős építkezések mellett, mint például a mai Széchenyi teret övező klasszicista épületek, egy közpark kialakítását is tervezték. A Városliget hosszú és a gyakori pénzhiány miatt jól elkülöníthető szakaszokra osztható kiépítése lehetőséget ad az egyes (főként topográfiai) térképek datálására is.

Pest-Buda és Budapest térképei I.

Azt hihetnénk, hogy a 19–20. századi térképek kiadási adatainak megállapításánál mi sem egyszerűbb. Szerepel rajta a kiadás helye, a kiadó illetve a kiadási év, ha máshol nem, a térképek borítóján. Sajnos ez gyakran nem így van, mert egy-egy elem – legtöbbször az évszám – hiányzik.