Térképtörténeti blog

Az OSZK Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtárának gyűjteményében található kéziratos, szép kivitelű, gondos kidolgozású, bőrre rajzolt és festett Magyarország-térképen (raktári jelzet: TK 1.872) található igen részletes latin nyelvű országleírás ezidáig nem kapott kellő figyelmet. Érdemesnek tűnt ezért a térképet alaposabban megvizsgálni, és mindenekelőtt a két részletes leírást értékelni. A vizsgálat eredményei az alábbi írásban olvashatók.

2019-ben a rostocki Egyetemi Könyvtár megvásárolta Amerigo Vespuccinak a firenzei bankárhoz, Lorenzo di Pierfrancesco de’ Medici-hez írt, nyomtatásban megjelent úti beszámolóját. A ritka mű egy eddig nem ismert, térképtörténeti fontosságú térképet is tartalmaz. Erről szól mai bejegyzésünk.
Az Országos Széchényi Könyvtár különgyűjteményei 2020. július 14-étől újra fogadják az olvasókat – a koronavírus-fertőzés miatt kialakult járványügyi szabályok betartása mellett.

Johann van der Bruggen németalföldi származású bécsi rézmetsző és kiadó három Magyarország-térképet metszett, de az 1739-ben kiadott Parvus atlas-ában ezek közül csak kettőt használt fel, míg harmadik lapként a Regni Hungariæ című térképének egy – Johann Andreas Pfeffel által metszett – változatát illesztette be ebbe a kiadványába.
Karacs Ferenc egyik legfontosabb kartográfiai művének, Európa-atlaszának legkorábbi, a térképtörténészek által eddig nem ismert hirdetését mutatjuk be. A hirdetés révén egyrészt megismerhetjük Karacsnak a mű készítésére és kiadására irányuló személyes és szakmai indítékait, másrészt az atlasz tartalmával, kiadásával és előfizetésével kapcsolatos számos gyakorlati részletkérdést is.
Mai bejegyzésünknek szomorú időszerűsége, hogy a neves térképtörténész, Gróf László április 7-én elhunyt. E pár, személyes hangvételű sorban rá emlékezünk.
Mai rövid bejegyzésünk a véletlenek és a kollegialitás fontosságáról szól, avagy mit tesz az egyszeri könyvtáros, ha valami nem odavalót talál?
Richard J. A. Talbert, a University of North Carolina történészprofesszorának műve az első átfogó, angol nyelven megjelent könyv, amely a Tabula Peutingeriana történetét vizsgálja. Figyelemre méltó mű, új értelmezést és értékelést nyújt a térképről, amely mind térképészetileg, mind a Római Birodalom ideológiájának reprezentációja szempontjából igazi mesterműnek számít.

Érdekes egybeesés, talán nem is egészen a véletlen műve, de most, amikor könyvtárunkba került az újraalkotott Perczel-gömb, Bartha Lajos csillagászattörténésznek köszönhetően, egy témába vágó dolgozattal gyarapodott gyűjteményünk, Füsi Lajos doktori értekezésével: Az első magyar domborművű műanyag földgömb. Technológiai és kartográfiai elvek és módszerek.

Örömmel tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a napokban megjelent évkönyvünk harmadik, 2018. évi kötete.
- ‹ előző
- 2 of 18
- következő ›