Térképtörténeti blog
Írásunk legkiválóbb 19. századi térképmetszőnk, Karacs Ferenc Európa-atlaszának készítés- és kiadástörténetét ismerteti.
Lakatos István csíkkozmási plébános 1702-ben készítette el Székelyföld első részletesebb leírását. A mű eredeti, Széchényi Könyvtárban őrzött példánya két rendkívül értékes kéziratos térképet is tartalmaz. Az egyik térkép a szerző szerinti őshazát mutatja be, a másik, elsőként térképtörténetünkben, a Székelyföldet ábrázolja.
A Kultsár István és özvegy Kultsárné Perger Anna Mária által 1821 és 1834 között a Hazai ’s Külföldi Tudósítások című újság mellékleteként közreadott Európa-atlasz kiadástörténetének rekonstrukciója.
Az OSZK Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtárának gyűjteményében található kéziratos, szép kivitelű, gondos kidolgozású, bőrre rajzolt és festett Magyarország-térképen (raktári jelzet: TK 1.872) található igen részletes latin nyelvű országleírás ezidáig nem kapott kellő figyelmet. Érdemesnek tűnt ezért a térképet alaposabban megvizsgálni, és mindenekelőtt a két részletes leírást értékelni. A vizsgálat eredményei az alábbi írásban olvashatók.
2019-ben a rostocki Egyetemi Könyvtár megvásárolta Amerigo Vespuccinak a firenzei bankárhoz, Lorenzo di Pierfrancesco de’ Medici-hez írt, nyomtatásban megjelent úti beszámolóját. A ritka mű egy eddig nem ismert, térképtörténeti fontosságú térképet is tartalmaz. Erről szól mai bejegyzésünk.
Az Országos Széchényi Könyvtár különgyűjteményei 2020. július 14-étől újra fogadják az olvasókat – a koronavírus-fertőzés miatt kialakult járványügyi szabályok betartása mellett.
Johann van der Bruggen németalföldi származású bécsi rézmetsző és kiadó három Magyarország-térképet metszett, de az 1739-ben kiadott Parvus atlas-ában ezek közül csak kettőt használt fel, míg harmadik lapként a Regni Hungariæ című térképének egy – Johann Andreas Pfeffel által metszett – változatát illesztette be ebbe a kiadványába.
Karacs Ferenc egyik legfontosabb kartográfiai művének, Európa-atlaszának legkorábbi, a térképtörténészek által eddig nem ismert hirdetését mutatjuk be. A hirdetés révén egyrészt megismerhetjük Karacsnak a mű készítésére és kiadására irányuló személyes és szakmai indítékait, másrészt az atlasz tartalmával, kiadásával és előfizetésével kapcsolatos számos gyakorlati részletkérdést is.
Mai bejegyzésünknek szomorú időszerűsége, hogy a neves térképtörténész, Gróf László április 7-én elhunyt. E pár, személyes hangvételű sorban rá emlékezünk.
Mai rövid bejegyzésünk a véletlenek és a kollegialitás fontosságáról szól, avagy mit tesz az egyszeri könyvtáros, ha valami nem odavalót talál?
- ‹ előző
- 2 of 18
- következő ›