Franz Raffelsperger időléptékes térképeinek segítségével nyomon követhető a postaútvonalak fokozatos fejlődése. Vélhetően az úticélok bővülése, illetve a menetrendek változása ösztönözhette Raffelsperger további térképeinek elkészültét és kiadásuk közeli keltezése is erre vall. (1826, 1827, 1833, ld. lentebb a hivatkozott térképek jegyzékét). A kutatás eredményeként megismert három, azonos tematikájú térkép címfeliratai alatt szereplő adatokból nem csak a térképek egymáshoz igen közeli, megjelenési évszáma ismerhető meg, hanem a három, különböző kiadás sorszáma is. Az 1833-ban megjelentetett, harmadik kiadású térképmű címe egyébként már nem követi az első két kiadás címét, hanem attól eltérő (ld. lentebb a hivatkozott térképek jegyzékét).
Idővel a postai menetrendekben egyre távolabbi úticélok jelentek meg és a császárvárosból elérhetővé vált Amszterdam, Róma, Varsó, Szentpétervár, Odessza, vagy akár Konstantinápoly, valamint lehetőség kínálkozott átszállások megtervezésére is. A térképműveken szereplő impresszumokból az is kiderül, hogy a szerző, a leendő utazók megnyerésén túl, a postamestereket is tájékoztatni kívánta az elvárt irányelvekről, úgymint menetrendek és postai szabályok.
Franz Raffelsperger: Reise- und Influenz-Karte der Eil-Post- und Brancard-Wagen-Course [...] (Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Hadtörténeti Térképtár; B IX a 795/a)
A jelen sorok írója által feltárt, későbbi térképek lapszéli feliratai között több kiadástörténeti utalással is találkozhatunk. Így például ismert, hogy Raffelsperger térképeinek kiadásában jelentős szerepe volt Jeremias Bermann és fia (Jeremias Bermann und Sohn) neves, bécsi könyv-, és zeneműkiadónak. A menetrendek szélesebb körű terjesztésében minden bizonnyal közrejátszott a patinás cég Bécs belvárosának egyik forgalmas helyén (am Graben zur goldenen Krone) álló üzlete is.
Az Aranykoronához címzett gyógyszertár épülete Bécs belvárosában, melyben Jeremias Bermann und Sohn kiadó üzlete is működött. Moritz Nähr 1866 körüli felvétele. (Museum Wien; Bécs város múzeuma, helyrajzi fényképgyűjtemény, ltsz: 37268)
Forrásértékű információval is rendelkezünk a térképek kiadási folyamatáról, miszerint a készülő térképek akár előjegyezhetők is voltak, így az idővel elkészült, előjegyzett példányokat sorszámozással nyújtották át az előfinanszírozóknak a kereskedelmi ár töredékéért. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum térképtárában őrzött 1827-es kiadású (második kiadásként megjelentetett), izokrón térkép bal felső sarkában megfigyelhető, barna tintával írt bejegyzés („Res[ervieren] No. 11”) vélhetően erre utal. A részlet a térképnek egyedi jelentőséget kölcsönöz.
A „Reise- und Influenz-Karte der Eil-Post- und Brancard-Wagen-Course […]” című térkép részlete. (Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Hadtörténeti Térképtár; B IX a 795/a)
A később közzétett térképek közös vonása, hogy készítéstechnikájukban a korszak legmodernebb nyomdatechnikai vívmányait alkalmazták. Az ún Whatmann-papírra nyomott térképeket (Der Oesterreichische Beobachter 1828: 1310) a korban egyre elterjedtebbé váló, litográfiai eljárással, kőnyomatként sokszorosították. (Az olykor velinpapírként is hivatkozott Whatmann-papír készítése során sűrű szövésű, borda nélküli merítőszitát használtak, melynek eredményeként az ívlap felhős átnézetű volt, felülete pedig pergamenszerűen sima.)
Az 1826-os és az 1827-es kiadású térképek esetében a litográfus személye is ismert. A nyomást előkészítő munka a neves Joseph Georg Mansfeld rézmetsző által alapított Mansfeld et Comp(agnie) cég két munkatársának nevéhez köthető: az 1826-os térkép C. J. Aichinger, míg az 1827-es itiner A. R. Peiske keze nyomán került sokszorosításra (Adressen-Buch der Handlungs-Gremien, 1827: 20). A későbbi térképek feliratainak formai jegyeit egyenes állású sorok, valamint gondosan kimunkált, kézírásra emlékeztető betűk jellemzik.
Feltételezhetően a városokat jelölő kör szimbólumokat a litográfusok a nyomdai előkészítő munka közben használhatták. Ezen szimbólumok hasonló kivitelezése a különböző kiadású térképeken is, végig megfigyelhető. Vélhetően a kőrajz készítése során (közbenső munkafázisként) ezen jelek nem szabadkézi rajzzal, hanem nyomóeszközzel (valamint litográfiai tus használatával) kerültek a mészkőlapra.
A postai utazás modernizációjához hasonlóan, Franz Raffelsperger utazást népszerűsítő, időléptékes térképei is a korabeli sajtó figyelmében részesültek. A sajtóvisszhang alapján fogalmat alkothatunk a változás léptékéről és a távolsági utazással összefüggő korábbi aggályokról egyaránt.
| „A nemrégiben Bécsből Lembergbe szervezett gyorsjárat bizonyítja, hogy milyen nagy előnyökkel jár a gyorspostakocsi járatok felállítása, különösen a hosszú útszakaszokon. A két város közötti távolságot, 110 ½ osztrák mérföldet [838 km; 1 osztrák mérföld = 7,585 km], eddig csak 12-14 vagy akár 16 nap alatt lehetett megtenni az általánosan használt delizsánsszal. A jelentős időveszteségen kívül az utazónak sok kellemetlenséget kellett elviselnie, ami most a gyorspostával teljesen kiküszöbölhető, hiszen 14 nap helyett csak 4 és fél nap szükséges az utazáshoz. Minden más közlekedési eszköz esetében az utazó ki van szolgáltatva a vendéglősöknek, míg a gyorspostával [az utazó] tiszta, terített asztalokat talál, megfelelően elkészített ételeket kap, gyorsabb kiszolgálásban részesül és az árakat is olcsóbban állapítja meg a Postakocsi Hivatal. Ezek a nagy előnyök, nevezetesen az értékes idő megtakarítása és az útközben felmerülő költségek elkerülése, amelyek a gyorspostajárattal csekéllyé váltak, mivel csak a rögzített árakat kell megfizetni, és minden egyéb igény, mint a (különböző) postaköltség, borravalók, útdíjak, csúszópénzek teljesen elmaradnak, így sokkal könnyebb az utazó számára a célba jutás, […]” |
Archiv für Geschichte, Statistik, Literatur und Kunst 1826: 784. oldal (rászlet)
Archiv für Geschichte, Statistik, Literatur und Kunst 1826: 784. oldal (rászlet)
| FRANZ RAFFELSPERGER IDŐLÉPTÉKES POSTATÉRKÉPEINEK KIADÁSTÖRTÉNETE |
|||
| CÍM | KIADÁSI ÉV | KIADÓI FELIRAT | KÉSZÍTŐ |
| Übersicht der Eilpost-Fahrten von Wien nach Prag und Carlsbad; Brünn und Ollmütz; Pressburg und Pöstöny; Ofen; Gratz und Klagenfurt; & Linz. | ismeretlen (1825 körül) |
J. Bermann Kunstverlag am Graben | ismeretlen |
| Reise und Influenz-Karte der vorzüglichsten Eil-Post und Brancardwagen Course […] | 1826 | J. Bermann Kunstverlag am Graben | Aichinger – Mansfeld et Comp. |
| Reise und Influenz-Karte der Eil-Post- und Brancard-Wagen-Course […] | 1827 | J. Bermann Kunstverlag am Graben | A. R. Peiske – Mansfeld et Comp. |
| Influenzkarte der Eilpost- Diligenze- und Packwagens-Course in dem Kaiserthume Österreich und in den angränzenden Ländern bis Rom, Genua, Brüssel, Hamburg, Berlin, Petersburg, Odessa, Constantinopel, Corfu | 1833 | J. Bermann Kunstverlag am Graben | ismeretlen |
A közleményben hivatkozott térképek
OSZK, TR 703
RAFFELSPERGER, Franz: Übersicht der Eilpost-Fahrten von Wien nach Prag und Carlsbad; Brünn und Ollmütz; Pressburg und Pöstöny; Ofen; Gratz und Klagenfurt; & Linz. [s. a.] (Lelőhelye: Országos Széchényi Könyvtár; Térkép-, Plakát és Kisnyomtatványtár; TR 703)
NÖLB, C II 273
RAFFELSPERGER, Franz [s. a.]: Übersicht der Eilpost-Fahrten von Wien nach Prag und Carlsbad, Brünn und Ollmütz, Pressburg und Pöstöny, Ofen, Gratz und Klagenfurt, & Linz (Lelőhelye: Niederösterreichische Landesbibliothek; Kartensammlung; C II 273)
ÖNB, K I 95512
RAFFELSPERGER, Franz: Reise- und Influenz- Karte der vorzüglichsten Eil-Post- und Brancardwagen-Course. 1826 (Lelőhelye: Österreichische Nationalbibliothek Kartensammlung; K I 95512)
HIM, B IX a 795/a
RAFFELSPERGER, Franz: Reise- und Influenz-Karte der Eil-Post- und Brancard-Wagen-Course. 1827 (Lelőhelye: Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Hadtörténeti Térképtár; B IX a 795/a)
OSZK, TR 703
RAFFELSPERGER, Franz: Influenzkarte der Eilpost-Diligenze- und Packwagens-Course in dem Kaiserthume Österreich und in den angränzenden Ländern bis Rom, Genua, Brüssel, Hamburg, Berlin, Petersburg, Odessa, Constantinopel, Corfu. 1833 (Lelőhelye: Országos Széchényi Könyvtár, Térkép-, Plakát és Kisnyomtatványtár; TR 8.500)
ÖNB, K I 112004
RAFFELSPERGER, Franz, 1834: Versuch einer Übersicht der Packetboot- und Dampfschiff-Fahrt-Verbindungen des Europäischen Continentes mit seinen nächsten überseeischen Umgebungen und der vorzüglichsten Wasserfahrten in dessen Innerem (Lelőhelye: Österreichisches Nationalbibliothek, Kartensammlung; K I 112004)
Irodalom és források
Adressen-Buch der Handlungs-Gremien und Fabriken der kaiserl. königl. Haupt- und Residenzstadt Wien dann mehrerer Provinzialstaedte für das Jahr 1827. Hrsg. von REDL, Anton – SCHILLING, J. B. – WILDAUER, J. N. – GOTTFRIED, V. F. Wien, 1827.
Archiv für Geschichte, Statistik, Literatur und Kunst. Red. Joseph Freiherr von Hormayr. 17. Jhrg., 146-147. (6-8. December[!] 1826.)
Der Oesterreichische Beobachter. 1828. 308. (3. November 1828.)