Ez év tavaszán a cívis városban járva két érdekes térképre bukkantunk a Debreceni Egyetem Földtudományi Intézetének könyvtárában. Mind a kettő Debrecen város nyomtatott térképére rajzolt ritka és egyedi tematikát tartalmazott. Az egyik az 1944 junius 2-iki bombatámadás alkalmával megsérült gázhálózat helyszinrajza, a másik az 1944 junius 2-iki bombatámadás alkalmával megsérült vizhálózat helyszinrajza címet kapta.
Részletek az 1944 junius 2-iki bombatámadás alkalmával megsérült gázhálózat helyszinrajza című térképből
Ezen a napon, vagyis 1944. június 2-án reggel 9 órakor érte a várost az első szőnyegbombázás, amit szövetséges repülőgépek hajtottak végre. Franklin D. Roosevelt (1882–1945) amerikai elnök és Joszif Visszarionovics Sztálin (1878–1953) szovjet diktátor ugyanis megegyezett arról, hogy a szovjetek Ukrajna területén létrehozott bázisokkal segítik a szövetséges légierőt. Az ingabombázás lényege az volt, hogy a nyugati fronton felszállt repülőgépek bombáik ledobása után a Szovjetunióban landoltak, majd feltöltve visszaindultak, újabb pusztítást hozva a tengelyhatalmaknak.
Az első ilyen volt a Frantic-, vagy más néven Titanic-hadművelet, melynek első hulláma érte el Debrecen, Miskolc, Szeged és Kolozsvár vasúti csomópontjait. A 130 db B-17-es nehézbombázó és a 64 db P-51-es Mustang vadászgép a dél-olaszországi Foggia mellől indult, s elsődleges célja a debreceni Nagyállomás és környéke volt.
Részletek az 1944 junius 2-iki bombatámadás alkalmával megsérült vizhálózat helyszinrajza című térképből
8.46-kor szólaltak meg a légiriadót jelző szirénák, és 9 órakor már hullottak a bombák a városra, összesen több mint 1000 db. Felhőtlen, szikrázó napfényes időben nem volt nehéz dolguk, a magyar és a német légvédelem szinte semmi kárt nem tudott tenni a gépekben. Annál inkább azok a városban; ez volt hazánkat ért legpusztítóbb légicsapás:
|
A polgári halottak száma: |
1194 fő |
|
Sebesült: |
673 fő |
|
Megsemmisült épület: |
kb. 280 |
|
Súlyosan megrongálódott épület: |
kb. 380 |
|
Könnyebb sérülést szenvedett épület: |
kb. 800 |
A bombázás után azonnal megindult a mentés és a kárfelmérés. A bombák feltépték az útburkolatot és az altalajt, több helyen szétszakítva a mélyben futó közműveket, víz és gázcsöveket. A veszély mielőbbi elhárítása, és a szolgáltatás helyreállítása érdekében felmérték a károkat. Ennek során készült a két térkép is, megmutatva azt is, mekkora területet is érintett a bombázás.
A júniusi első bombázás után még 5 nagy légitámadást indítottak, mígnem október 20-án a szovjet Vörös hadsereg bevonult a városba.
Irodalom:
SZENDINÉ DR. ORVOS Erzsébet: Debrecen első bombázása - 1944. június 2. (Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára, , 2017.08.16.)