Michael Ritter: Die Welt aus Augsburg. Landkarten von Tobias Conrad Lotter (1717–1777) und seinen Nachfolgern.

Augsburg városa évszázadokon át az európai térképkiadás egyik vezető központjának számított. A legkorábbi ismert, bár csak kis, embléma méretű nyomtatott térkép is egy augsburgi kiadványban, Sevillai Izidor (560 körül–636) Etymologiae című művében jelent meg (Günter Zainer, 1472). A 18. század első felében a város meghatározó térképkiadója a város szülötte, Matthäus Seutter (1678–1757) volt, aki 1710 körül alapította térképkészítő műhelyét. Szakmai utódai közé soroljuk Tobias Conrad Lottert (1717–1777) is, aki fiatal éveitől Seutter műhelyében dolgozott, majd 1740-ben az idősödő mesterrel szoros rokoni kapcsolatba is került, hiszen egyik leányával, Euphrosinával (1709–1784) ez évben házasságot kötött. Seutter halála (1757) után fia, Albrecht Carl (1722–1762) vezette tovább a kiadót, az ő korai halálát követően azonban Lotternek sikerült a nagyértékű Seutter-i árukészletnek és a nyomólemezeknek mintegy felét megszereznie, és pár év alatt, részben a Seutter-i anyagra támaszkodva, részben saját új térképei révén, a város vezető térképkiadójává emelkednie.

2014-ben Augsburg városa a Lotter-kiadó készítői és kiadói tevékenységének nagyszabású térképkiállítás rendezésével állított emléket. A kiállításhoz kapcsolódóan jelent meg ez a mű, mely a Lotter-kiadó három generációja munkásságát részletes, gazdag képanyaggal tárgyaló, összegző tanulmánykötet és katalógus. A kiállítás kurátora, a katalógus szerkesztője és a kísérő tanulmányok írója az augsburgi térképkiadás ma élő legjelentősebb kutatója, Michael Ritter volt. A szép kiállítású kötetben Ritter szisztematikusan, a város térképkészítés-történetének kezdetéig visszanyúló tárgyalás keretében mutatja be – mintegy 25 éves kutatói munkásságának eredményeit összefoglalva – a Lotter-kiadó alapítójának, Tobias Conradnak, fiainak és unokáinak sok évtizedes működését.

Különösen értékesek a kötetben közreadott életrajzi és kiadástörténeti ismeretek, hiszen a család életére és a kiadó működésére vonatkozóan számos részletkérdésben a könyvtárosok és térképgyűjtők körében jórészt ma is a korábbi évtizedekből hagyományozódott, de téves adatok ismertek. Így például azon állítás, mely szerint a Seutter-i hagyatékot mindjárt a mester halála után, 1757-ben, fia, Albrecht Carl, Tobias Conrad Lotter és Johan Michael Probst (1727–1776) három egyenlő részre osztva örökölte volna. Valójában, amint azt Ritter több korábbi tanulmányában is már közzétette, a Seutter-i vagyont egyedül fia, Albrecht Carl örökölte és csak az ő korai halála után került, nagyjából két egyenlő rész formájában, Probst, illetve Lotter birtokába.

Legalább ilyen értékes a kötet azon fejezete, amelyben a Tobias Conrad halála utáni mintegy tíz év család- és kiadástörténetét taglalja, hiszen ezen átmeneti, 1777 és 1789 közötti évek is jelentős tulajdonátrendeződésekkel jártak. Tobias Conrad Lotter három fia közül a legfiatalabb, Gustav Conrad (1746–1776) még apja halála előtt meghalt (1776. július). Pár hónappal később, novemberben azonban megszületett fia, Philipp Conrad (1776–1815 után), akire a gondos nagyapa, Tobias Conrad végrendeletében vagyonának több mint harmadát hagyta. A kor szokásának megfelelően a városi tanács egy tapasztalt mesterember, Johann Lorenz Rugendas (1730–1799) rézmetsző személyében a csecsemő mellé gyámot jelölt ki. A vagyonmegosztás dolgában azonban hosszú évekig tartó családi vita támadt, amely csak 1786-ban ért véget, megegyezéssel. Három év múlva Philipp Cornad anyja, Anna Maria Ohm nem kívánván térképkiadással foglalkozni, fia örökségét 1789-ben eladta. Ekkor került Johan Martin Willhez (1722–1789) és vejéhez, Johann Walchhoz (1757–1823) a Lotter-i árukészletnek és nyomólemezvagyonnak több mint a harmada.

Nem kevésbé érdekesek a kiadó történetének 19. század eleji, hanyatló korszakára vonatkozó fejezetek. A családi vállakozást 1810-től Tobias Conrad Lotter legidősebb fiának, Matthäus Albrechtnak (1741–1810) fiai, Gabriel (1776–1857) és ifj. Georg Friedrich (1787–1864) irányították. Michael Ritter levéltári kutatásaira alapozva bemutatja, miért és hogyan vesztette el, jóllehet fokozatosan, generációról generációra, mind Augsburg városa, mind a Lotter-kiadó a korábbi évtizedekben még meglévő szerepét és jelentőségét a térképkészítés német és európai piacán.

A gazdag, nyolcvan művet bemutató katalógusrész kísérőszövegei révén további értékes ismeretekhez jutunk a kiadó több évtizedes térképkészítés- és kiadástörténetének részleteiről. Mind a kereskedelmi célú térképkészítés rézmetszéshez és rézlemeznyomatáshoz kötődő műhelytitkairól, mind a kiadványaik típusairól (atlaszok, ország- és tartománytérképek, postaút- és hadszíntértérképek, stb.), e kiadványfajtáknak piaci kelendőségéről (vagy annak éppen hiányáról), miként átfogó képet kapunk a család egyes tagjainak megrendelésre készült munkáiról, sőt, a hagyományos térképi témákon is túlnyúló metszetkiadványokról is (csillagászati művek, távolságmutató táblák, allegórikus és történelmi témák, tájképek, öröknaptárak, stb. metszettáblái).

A szerző az egyes fejezeteket részletes betűrendes térképjegyzékekkel egészítette ki, amelyek Tobias Cornad Lotternek, fiainak és unokáinak különféle térképegyütteseit tartalmazzák. Így Tobias Conradnak még Matthäus Seutter munkatársaként az 1740 és 1757 közötti években metszett térképeinek jegyzékét, vagy épp a különböző időszakokban készült, vett, illetve örökölt térképek jegyzékét. Különösen értékes azon térképek listája, amelyeket Jeremias Wolff (1663–1724) még a 18. század elején adott ki, mely térképek nyomólemezeit Tobias Conrad Lotter Johann Friedrich Probsttól (1721–1781), Wolff örökösétől 1760 táján vásárolt. A jegyzék segít megérteni a 18. század első felének-közepének térképi nyomólemez-öröklésekből, és vételekből fakadó kiadástörténeti bonyodalmainak egy fontos részét, időszakát.

A kiállításon bemutatott műveket, így a kötet illusztrációit is döntően Anton Lotter gyűjteményéből válogatták, aki egyébként csupán névrokona az egykori neves térképkiadóknak. A képanyag válogatása során Michael Ritter és Anton Lotter igyekeztek olyan műveket is bemutatni, amelyből csupán néhány példány ismert. A borítón látható különleges, Augsburg központú, távolságokat koncentrikus körök segítségével érzékeltető különleges térképből a Ritter-i ismertető szerint jelenleg csupán egyetlen példány ismert (Distanz Karte von dem Mittelpunct Augsburg, nach den angesehensten städten Deutschlandes. Tobias Conrad Lotter Seel. Erben [= J. L. Rugendas], 1788).

A szép kiállítású kiadvány több mint 260 oldala hasznos, információgazdag olvasmány – elsősorban azok számára, akik akár régi térképek forgalmazójaként, gyűjtőjeként, akár térképgyűjtemények leíró könyvtárosaiként pontosabb készítés- és kiadástörténeti ismeretekhez szeretnének jutni a 18. századi német kartogáfia egyik, mára már kevésbé ismert, talán némileg el is feledett kiadójának, az augsburgi Lotter-kiadónak az életéről, műveiről és kiadványairól.

 

Michael Ritternek az augsburgi térképkészítők és -kiadók életére és műveire vonatkozó korábbi tanulmányai:

Der Augsburger Landkartendruck. In: Augsburger Buchdruck und Verlagswesen. Von den Angfängen bis zur Gegenwart, hg. von Helmut Gier und Johannes Janota. Wiesbaden, 1997. 405–422.
Augsburger Landkartenproduktion im 18. Jahrhudnert. Die Verleger Seutter, Lotter und Probst. In: Augsburg, die Bilderfabrik Europas. Essays zur Augsburger Druckgraphik der Frühen Neuzeit, hg. von John Roger Paas (Schwäbische Geschichtsquellen und Forschungen, Bd. 21). Augsburg, 2001. 153–162.
Seutter, Probst and Lotter. An Eighteenth-Century Map Publishing House in Germany. Imago Mundi. Vol. 53. 2001. 130–135.
Der Verlag von Matthäus Seutter in Augsburg und andere Konkurrenten im Deutschen Reich im 18. Jahrhundert. In: Der Verlag Homann in Nürnberg 1702-1848. (Ausstellungskatalog des Stadtarchivs Nürnberg. Bd. 14.) Nürnberg, 2002. 186–195.
Die Landkarten von Jeremias Wolff und Johann Friedrich Probst. Cartographica Helvetica. H. 35. 2007, 21–30.
Der Augsburger Landkartenstecher Michael Kauffer (1685–1727). Cartographica Helvetica. H. 41. 2010. 37–46.
Matthäus Seutter. In: Neue Deutsche Biographie, hg. von der Historische Kommission bei der Bayerischen Akademie der Wissenschaften, Bd. 24. Berlin, 2010. 285–186.
Hilfmittel zu Datierung von Karten der Augsburger Verlage Seutter, Lotter und Probst. In: 15. Kartographie-historisches Colloquium, München 2.-4. September 2010. Vorträge – Berichte – Posterbeiträge, hg. von Kurt Brunner und Thomas Horst, Bonn, 2012. 247–254.
Die Karten und Atlanten des Augsburger Kunstverleger Johann Andreas Pfeffel (1674–1748). Cartographica Helvetica. H. 48, 2013. 15–24.
Die Landkarten des Augsburger Kupferstechers und Kunstverlegers Gottfried Jacob Haupt (1709–1760). Cartographica Helvetica. H. 50, 2014. 19–30.