Hessel Gerritsz.: Az Indiai-óceán hajózási térképe, 1621.

A holland tengerészeti térképkészítés múltja számos kiváló személyiséggel büszkélkedhet. E múlt egyik legnagyobb alakja kétség kívül Hessel Gerritsz. (1580/81–1632) volt.

Könyvtárunk alapítójának, gróf Széchényi Ferencnek egykori saját térképgyűjteménye Hessel Gerritsz.-nek több, nagy fontosságú alkotását őrzi. Az egyik legérdekesebb és a földrajzi felfedezések történetében bizonyosan legjelentősebbnek tekinthető alkotás, a Gerritsz. által 1621-ben készített, az Indiai-óceánt ábrázoló kéziratos hajózási térkép. Bibliográfiai leírás

Gerritsz. 1617-től, tehát a térkép készítésekor már negyedik éve a Holland Kelet-Indiai Társaság hivatalos térképkészítője volt. A távoli vizekről hazatérő hajósok Amszterdamban kötelezően leadták a hajónaplókat és a legfrissebb partvonalmérések eredményeit rögzítő térképvázlatokat. Ezek felhasználásával, fő feladatainak egyikeként, Gerritsz. elkészítette az új, tartalmukban pontosított, javított térképeket. Ezen ún. legger-ek (mestertérkép, térképmodell) alapján aztán segédei számos másolatot készítettek a Kelet-Indiákra induló hajók számára. A gyűjteményünkben őrzött 1621-ben készült Indiai-óceán térkép is ilyen módon készült.

A bőrre rajzolt térképet ténylegesen is használták. Több útvonal azonosítható, így az a nyomvonal is, amely az óceán déli sávjában látható.

© Oláh Krisztina

Ugyanis a térkép alsó harmadán, az óceán felszínén egy halvány ceruza-vonal látható, amely mentén egy, a Jáváról hazafelé tartó hajó által az egy-egy nap során megtett hajóút hosszát körző segítségével és körökkel bejelölték. Sőt, az egykori ismeretlen kormányos két helyen a jelölés aznapi dátumát is felírta.

A térkép igazán különleges értékét azonban a jobb alsó szélen látható partvonal adja, amely Ausztrália legkorábbi ismert térképi ábrázolása, egyúttal az ausztrál történelem legkorábbi fennmaradt kartográfiai dokumentuma. A hollandok által a 17. századi elején felfedezett partvonal mentén mára már nehezen olvasható feliratok a legkorábbi, 1616 és 1619 közötti felfedezéseket jelölik (Jacob remens rivier; Dirck hartoghs re[e]; F. Houtma[n]s abreolheos; dedels landt).

© Oláh Krisztina

Az egész szárazföldet pedig a legkorábbi felfedező, maga Dirk Hartochsz. flottájának vezérhajójáról, az Eendracht-ról (magyarul: Egyetértés) Land van de Eendracht-nak (a térképen: t Landt vande Eendracht) nevezte el a felfedezés napján, 1616. október 25-én. A térképet méltán tekintjük a Széchényi Könyvtár egyik legértékesebb térképdokumentumának.

 

Irodalom:

Schilder, Günter G.: Monumenta cartographica Neerlandica IX: Hessel Gerritsz. (1580/1-1632) Master engraver and Map maker, who ’ruled’ the Seas. [Houten], 2013
Schilder, Günter G.: Organization and evolution of the Dutch East India Company’s hydrographic office in the seventeenth century. In: Imago Mundi 28 (1976), 9-20.