Az alábbi blogbejegyzésünkben egy olyan New York-térképet mutatunk be, melynek a hátoldalára ragasztva egy országgyűlési választási szavazólap töredékes részletét találjuk, rajta a Magyar Kommunista Párt „nagy nevei”, Rákosi, Rajk, Gerő, Kádár, Kossa olvashatók. E töredékes részlet alapján beazonosítható volt, hogy ez a javításra, pótlásra használt szavazólap a „kékcédulás” választásként elhíresült 1947-es országgyűlési választás nagy-budapesti választókerületi szavazólapjának részlete. Némi kutatómunka eredményeképpen a térképnek mind a katalógusleírását, mind tartalmi egységét és raktári elhelyezését sikerült pontosítani és megnyugtatóan rendezni. Emellett megkíséreltük a térkép lehetséges előéletét is feltárni.
A térképtári feldolgozó munkánk során gyakran találkozunk olyan, nagy példányszámban kiadott kartográfiai dokumentumokkal, amelyeket a posszesszori, azaz egykori tulajdonosi bejegyzés, felhasználói, illetve tulajdonosi jegyzet vagy valamilyen kiegészítés, illetve a térképhez csatolt vagy ragasztott dokumentumok tesznek különlegessé. Ez utóbbira érdekes példa az OSZK Térképtárának állományában található Andrew Hagstrom-féle New York-térkép (1. kép), amely a maga korában az egyik legnépszerűbb és legtöbb példányszámban megjelent térkép volt New York város központjáról, Manhattanről.
1. kép: Hagstrom’s Map of New York, House Number and Transit Guide, 1948 (OSZK Térkép- Plakát- és Kisnyomtatványtár, T 987)
Térképünknek – amely önmagában véve nem ritka kiadvány – valójában a javítására, pótlásra vagy megerősítésére szolgáló választási szavazólap ad sajátos történeti kontextust és kordokumentum értéket.
2. kép: balra: a pótolt, kiegészített sérülések helye a térkép bal felső sarkában; 3. kép: jobbra: Átvilágítva jól látható a javítás elhelyezése, az MKP pártlogója a majdnem a kipótolt felületre esik
Feltevésünk szerint a bal felső sarokban valamilyen ragacsos anyag egy íves szakaszon feltépte a térképlap felületét, amely egy-egy helyen át is lyukadt, (2. és 3. kép). Ezeknek a sérüléseknek a javítására, pótlására ragasztották a térkép hátoldalára az 1947-es szavazócédula egy részletét (4. kép).
4. kép: Disszonáns részletetek: egy 1947-es szavazólap az MKP pártlogójával egy New-York-térkép hátoldalára ragasztva
Az itt bemutatott New York-térkép teljes címe: Hagstrom’s Map of New York House Number and Transit Guide. E térképtípussal – melynek első kiadásai már az 1920-es években megjelentek – alapozta meg Andrew Gunnar Hagstrom (1890–1977) és kiadóvállalata a sikereit. Hagstrom Svédországból vándorolt ki Amerikába 1909-ben. Kezdetben New Yorkhoz közeli tehénfarmokon és húsüzemekben dolgozott, de ezen munkái mellett elvégzete a New York-i Mechanics Institute reklámgrafikus képzését, azt követően pedig Manhattanben grafikai stúdiót nyitott. Üzletét egy saját készítésű térképpel hirdette, amely térkép igen népszerű lett, így hamarosan, 1916-ban Hagstrom megalapította a Hagstrom Map Company-t. A vállalkozás sikerét mutatja, hogy 1949-ben, az itt bemutatott térkép kiadásával közel egyidőben, már mintegy százötven különféle kiadványt, térképet, atlaszt és útikönyvet jelentetett meg New York városáról és környékéről (5. és 6. kép).
5. kép: balra: The John Wanamaker motor and subway map borough of Brooklyn, Manhattan and Bronx, 1930; 6. kép: jobbra: The John Wanamaker automobile & route map of the metropolitan district New York, 1930 (OSZK Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár, T 9.024, verzó és rektó oldalai)
Hagstrom vállalata adta ki a New York-i metró hivatalos térképét, több évtizeden keresztül (7. kép). Ezek közül egy-egy példány a Térképtárban is megtalálható.
7. kép: Hagstroms map of upper New York: house-number and subway-guide, melléktérképe: Greater New York subway and elevated system, 1928 (OSZK Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár, T 1.933)
Hagstrom Manhattan-térképének egyik legfőbb szakmai, grafikai-kartográfiai újítása és szinte védjegye az a gondosan megtervezett torzításos technika volt, melynek segítségével a szerkesztő szélesebbé formálta az utca- és úthálózatot és szűkebbre méretezte a háztömbök alapterületét, ezáltal nagyobb felületen és nagyobb, könnyebben olvasható betűmérettel tudta az utcaneveket és házszámokat megjeleníteni, ami könnyebbé tette a térkép használatát. Az egyébként logikusan számozott, de rendkívül összetett New York-i utcahálózat olvashatóságát az alkalmazott tipográfia is nagyban segíti: a számozott utcák félkövér betűszedéssel íródtak, a házszámozást pedig vékonyabb, kurzív betűtípus jelöli. A térkép további egyedi vonása az észak-északkeleti tájolás, ami lehetővé tette, hogy a város hosszanti futású sugárútjai és az azokra merőleges keresztirányú utcái párhuzamosak legyenek a térképlap keretével. Ez a tájolás még jobban kihangsúlyozza Manhattan térbeli elrendezésének rácsszerkezetét (8. kép).
8. kép: Az 1. kép részletén jól kivehetők a New-York-i utcahálózat és a Hagstrom-féle térképek, kartográfiai és tipográfiai sajátosságai
A térképet alaposan szemügyre véve megfigyelhető, hogy az valójában csupán Dél-Mantattant ábrázolja a 79. utca magasságáig. Katalógusunk segítségével azonban ugyanezen térképnek további kiadásai, illetve más kapcsolódó térképek is megtalálhatók a Térképtár állományában. A T 9.042-es jelzeten egy Észak-Manhattant ábrázoló térképlap található, melynek borítóján 1948-es kiadási dátum szerepelt. A T 9.041-es jelzeten pedig egy olyan 1947-es kiadású – vagyis egy évvel korábbi, de szinte változatlan tartalmú – variás szerepel, melynek borítója két lapot, Észak- és Dél-Manhattan térképlapjait fogja össze oly módon, hogy kihajtva a szelvényeket Dél-Manhattan felső lapszéle és Észak-Manhattan alsó lapszéle a 79. utca mentén illeszkedik egymáshoz pár utcányi átfedéssel (9. kép).
9. kép: balra: Hagstrom’s Map of New York, House Number and Transit Guide, 1947 (OSZK Térkép- Plakát- és Kisnyomtatványtár, T 9.041);
10. kép: jobbra: Hagstrom’s Map of New York, House Number and Transit Guide, 1948 (OSZK Térkép- Plakát- és Kisnyomtatványtár T 9.042 és T 987, Észak- és Dél-Manhattan térképlapjai virtuálisan egyesítve)
Az 1947-es kiadású, T 9.041-es jelzetű kétszelvényes példánnyal összevetésben – az igen közeli tartalmi és formai rokonsága alapján, de részben más gyűjtemények példányai alapján is gyanítottuk – hogy az 1948-es kiadású, T 9.042 jelzetű térkép borítóval ellátott Észak-Manhattant ábrázoló térképlapjához egykor egy másik, Dél-Manhattan-szelvény is társulhatott (10. kép). A borítót kihajtva, a térképlappal szemközti üres oldalon látható egy íves szakaszon egy térképrészlet töredéke, amely az egykor odaragasztott térképlap maradványa lehetett. A T 9.042 jelzetű Észak-Manhattant és a T 987 jelzetű, Dél-Manhattant ábrázoló térképlapot egymás mellé helyezve megfigyelhető, hogy az Észak-Manhattan térkép borítóján lévő töredék és a Dél-Manhattan térkép hiányzó felülete tökéletesen illeszkedik egymáshoz (11. kép).
11. kép: Az Észak- Dél-Manhattan szelvényét egymás mellé helyezve látható, hogy a sérült és pótolt felületek tökéletesen illeszkednek
Ez a két térképlap tehát eredetileg összetartozott, egy térképmű részei voltak. A Dél-Manhattant ábrázoló szelvény azonban valamikor leszakadt, vagy talán szándékosan leszakították a borítóról, a ragasztás pedig feltépte és átszakította a térképlap felületét. Az ezt követően minden bizonnyal már külön tárolt Dél-Manhattan-térképnek az anyagfolytonossági hiányát volt hivatott pótolni a hátoldalára ragasztott választási szavazólap, amely maga is lényegében szinte egykorú volt az általa eléggé kezdetleges módon javított térképpel.
A 1947-es országgyűlési választások szavazólapja, pontosabban annak, a térkép javításához használt balszélső töredéke tehát a Magyar Kommunista Párt jelöltjeivel – ironikus módon – éppen egy 1948-ban, a magyarországi politikai fordulat évében megjelent New York-térkép hátoldalára került, annak megerősítő ragasztásaként, javításaként. A térképlap bal felső sarkának átellenes oldalára ragasztott szavazócédulán csupán az egyes sorszámot viselő párt a Magyar Kommunista Párt „logója” és képviselőjelöltjeinek neve olvasható teljes egészében, de a kettes sorszámmal szereplő Független Kisgazdapárt jelöltjeinek vezetéknevei (Dinnyés, Bognár, dr. Pong[rácz], Katona, Bereczky) is láthatók még. Továbbá a szavazólapmaradvány alsó láblécében még egy kapcsos zárójel alá nyomtatva az alábbi felirattöredék olvasható: „Magyar Nemzeti Füg…”. A korszak történetéből tudjuk, hogy ezen az 1947-es választáson négy párt, a Kommunista, a Kisgazda, a Szociáldemokrata és a Paraszpárt formális szövetségben, Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Választási Szövetsége néven indult (ld.: 4. kép). Mindezen adatok alapján már egyértelműen beazonosítható volt, hogy a térkép javítására használt szavazólap eredetileg az 1947-es, kékcédulás jelzővel elhíresült országgyűlési választásra készült (12. kép) Ez a választás sorsfordító jelentőségű volt a II. világháború utáni magyar demokrácia további eróziója és a Magyar Kommunista Párt egyeduralmának kialakulása szempontjából.
12. kép: Az 1947-es országgyűlési választások szavazólapja, férfiak részére, 1947 (OSZK Térkép- Plakát- és Kisnyomtatványtár, Aprónyomtatvány, 1947)
A Plakát- és Kisnyomtatványtár munkatársainak segítségével sikerült azonosítani a javításhoz felhasznált szavazólapot. Mint kiderült, ez a szavazólap az 1947-es választás nagybudapesti választókerületéhez készült. Mivel a szavazólap térképre ragasztott részén a baloldali keretszegély üres, szöveg nélküli felső sarka is látható, ezért az is kijelenthető, hogy az eredeti, teljes szavazólap egykor a nők számára nyomtatott változata volt. (A női szavazólapot ugyanis a jobb felső sarokba helyezett, nagyméretű „Nő” felirattal jelölték, a férfiak szóló szavazólapot pedig a bal felső sarokban jelölték, mely sarok a töredéklapunk esetében üres.) Az itt bemutatott térkép hátoldalára tehát egy női szavazólap részletét ragasztották (13. kép). Csupán találgatni tudunk arról, hogy hogyan, miként kerülhetett a szavazólap e részlete egy New York-térkép hátoldalára.
13. kép: Az 1947-es országgyűlési választások szavazólapja, nők részére, 1947 (OSZK Térkép- Plakát- és Kisnyomtatványtár, Aprónyomtatvány, 1947)
Az 1947. augusztus 31-én megrendezett országgyűlési választáson több nő vett részt, mint férfi. „A névjegyzék szerint 100 férfi szavazóra 116 nő jutott (külön szavazólapjuk volt a nemeknek). Vagyis a szavazók 53,7%-a nő volt, …” (Földesi – Szerencsés 2001: 43). A választókorú férfiak kisebb részarányát indokolhatja, hogy a választások idején még sokan voltak hadifogságban, illetve munkatáborokban, illetve a férfiak közül jóval többen lehettek tagok betiltott szervezetekben, ami a szavazásra jogosultak köréből való kizárást vonta maga után. Ez utóbbi eljárással a szavazásra jogosultak köre közel 10%-kal csökkent, amelyet további közel félmillió fővel szűkítettek a válaszói névjegyzékeknek kommunista vezetésű belügyminisztérium által végrehajtott szanálásai. A hírhedt kékcédulák (a hivatalosan megnevezéssel: névjegyzék kivonatok) révén pedig a kommunista párt aktivistái a lakóhelyüktől távol többször is leadhatták, és sokan szervezetten le is adták szavazataikat. A választások magas tétje és az igen nagy számban elkövetett csalások miatt ugyanakkor a megállapított részvételi arány igen magas volt: 95.03%, mindezek ellenére a kommunisták így is csupán a szavazatok 22%-át szerezték meg.
Maga a térkép hivatali úton vagy magángyűjteményből is bekerülhetett könyvtárunk állományába. Sajnos a hátoldalon egykori tulajdonosra utaló jeleket, pecsétet, feliratokat nem találtunk, ahogy a tartalmi rektó oldalon sem látható semmiféle tulajdonosi vagy épp használói jelölés, csupán az 1953. évi növedéknapló pecsétje, a gyarapodási, bevételi sorszámmal. Az analógiaként szolgáló T 9.041-es jelzetű térkép borítóján azonban „Népkönyvtári Központtól” feliratú pecsét szerepel, ami alapján feltételezhető, hogy az Észak- és Dél-Manhattant ábrázoló térkép is hasonló forrásból, begyűjtésből vagy beszolgáltatásból került könyvtári állományba.
Az egykor összetartozó két térképlap ugyanakkor nem csupán fizikailag, hanem a könyvtári feldolgozás során is elvált egymástól. Az Észak-Manhattant ábrázoló szelvény 1953-ban 5537-es növedéknapló számot kapott, míg Dél-Manhattan szelvénye az ugyanezen évi 5928-es számot. Míg azonban a növedéknapló számok viszonylag közel állnak egymáshoz, addig a raktárban különös módon jóval távolabb kerültek egymástól. Az északi szelvény jelzete ugyanis T 9.042, a déli szelvényé pedig T 987 lett. További érdekesség, hogy a T 9000-es jelzet-tartományban számos amerikai vonatkozású térképet találunk, a T 987-es jelzetű Dél-Manhattan-térképlap viszont a földrajzi területeket tekintve egy jóval heterogénebb állományrészben kapott helyet. Ebből arra következtethetünk, hogy a két, egykor összetartozó szelvény az állományba vétel során, vagy már azt megelőzően is külön kezelt raktári állományhoz került. Az északi szelvényt pedig annak feldolgozása és elhelyezése során több más amerikai térképpel együtt kezelték.
Miután fény derült a fenti könyvtári feldolgozási-katalogizálási rendhagyó megoldásokra, Észak- és Dél-Manhattan szelvényét katalógusleírás és raktári elhelyezés szempontjából is egyesítettük, de természetesen az újból összeragasztásuktól eltekintettünk annak érdekében, hogy megőrizzük a korabeli javítás kontextusát és kordokumentum jellegét. A jövőben tehát e két eredetileg is összetartozó térképlap a T 9.042-es jelzeten lesz megtalálható. Ennek következében a Hagstrom-féle New York-térképnek tárunkban őrzött két változata: az 1947-es és 1948-as kiadása egymás mellett, egymás utáni jelzeteken lesz elhelyezve.
E blogbejegyzés készítése közben megkérdeztük a gyarapítás és restaurálás területén dolgozó – időközben nyugdíjba vonult – munkatársainkat, hogy vajon a könyvtár kapott-e egykoron az Állami Nyomda elfekvő papírkészleteiből anyagot restaurálási és állományvédelmi feladatokra, válaszuk azonban nemleges volt. Mindezek alapján joggal feltételezhető, hogy a háború utáni papírhiány miatt, valamikor 1948 és 1953 között, valamelyik gyűjtőraktár egyik ügybuzgó raktári munkatársa ragaszthatta a szavazólap töredékét a térkép hátoldalára.
Ebben az időszakban akár hivatalos úton is könyvtári-térképtári állományba kerülhetett egy New York-térkép. Ekkor még működött Magyarországon a Szövetséges Ellenőrző Bizottság, amelynek egy 120-130 fős amerikai delegáció is tagja volt. A bizottság az 1947-es választások után mintegy két héttel, szeptember 15-én fejezte be magyarországi tevékenységét. Továbbá a nyugati sajtó képviselői is Magyarországon voltak, figyelve a választások lebonyolítását, annak eredményeit és politikai-társadalmi utóhatásait.
Viszont azt sem zárhatjuk ki, hogy a háború után nyugatra távozott magánszemélyek gyűjteményéből maradt hátra ez a New York-térkép. Ismert, hogy 1948, azaz a fordulat éve után felgyorsult a politikai fogvatartottak magángyűjteményeinek, illetve a betiltott és feloszlatott szervezetek iratanyagának, valamint a főúri gyűjtemények és az egyházak intézményi (iskolai, szerzetes rendi) könyvtárainak felszámolása. Ahogy a második világháború után egyre kényelmetlenebbé vált a náci Németországban kiadott térképeket birtokolni, úgy az 1950-es évek elejétől már egy New York-térkép birtoklása is gyanút kelthetett. Így az sem zárható ki, hogy épp az egykori tulajdonos volt az, aki a közéletben általánossá vált hidegháborús pszichózis hatására inkább maga szolgáltatta be vagy „ajándékozta” a könyvtárnak a kapitalizmus és az imperializmus fellegvárának tekintett New York város térképét.
Természetesen a begyűjtést szervező hivatalnok, könyvtáros, raktáros, vagy bárki más – aki a térkép hátoldalára ragasztotta a szavazólap részletét – több lehetőség közül is választhatott. Bármilyen más papírdarabot ragaszthatott volna a New York-térkép hátoldalára, mint ahogy akármilyen más térkép, így például egy Budapest- sőt akár egy Moszkva-térkép hátuljára is ragaszthatta volna a szavazólap e részletét. Sőt, a szavazólapnak bármelyik másik pártra eső részletét is felhasználhatta volna. Mivel mégis egy amerikai város, New York térképéhez használta fel, így okkal feltételezhetünk némi szándékosságot e szavazó lap és az „imperialisták” által készített térképlap bizarr társítása mögött. Bárki is ragasztotta e New York-térkép hátoldalára a szavazólap részletét, e tettével kisebb politikai állásfoglalásnak is tekinthető üzentet küldött a térkép későbbi használóinak, így nekünk, az utókor térképtárosainak és olvasóinknak is.
Felhasznált irodalom:
FÖLDESI Margit – SZERENCSÉS Károly: Halványkék választás: Magyarország – 1947: tanulmány és válogatott dokumentumok, Szentendre, 2001.
GEOGRAPHICUS: Hagstrom, Andrew Gunnar (1890 - September 24, 1977), https://www.geographicus.com/P/RareMaps/hagstromandrew, 2023. október 20.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÖNYVTÁR: 75 éve zajlott a „kékcédulás választás”,
https://konyvtar.parlament.hu/archiv/-/asset_publisher/OTYxpZQhAHFt/content/75-eve-zajlott-a-kekcedulas-valasztas, 2023. november 2.