A 200 éve született Magyar László térképei

Magyar László 1818. november 13-án született Szombathelyen, 1843-ban 25 éves korában hagyta el Európát. Hajóskadétként, majd később flottahadnagyként tett ötévnyi tengerész szolgálatát követően 1848-ban érkezett Afrikába. Ezt követően a mai Angola területén élt, mintegy másfél évtizeden át. E területet térképezte, írta le, eredményeit a Magyar Tudományos Akadémiának küldte el, amely 1858-ban tagjai közé választotta. Afrikában, Ponto do Cuio-ban 1864. november 9-én hunyt el.
  Születésének bicentenáriuma alkalmából foglaljuk össze ma ismert térképeit és azok változatait. Utalunk a közelmúlt kutatási eredményeire, amely által gyarapodtak ismereteink Magyar László térképező tevékenységéről.
  Jelenleg két kéziratos művéről tudunk. Jól ismert térképe a mai Angola partközeli területeit mutatja be; a másik kevésbé ismert, és a mai Angola belső területeit ábrázolja.

A partközeli területet bemutató térkép 1857-ből

  Az eredeti, Magyar László-féle kéziratos térkép címe: Dél-Afrika térképe, a 8dik és 15dik szélességi, s a 11dik és 19dik hoszasági fokok között. Készitve Magyar László által 1857 évben. A térképet a szerző elküldte Hunfalvy Jánosnak 1857-ben; azóta Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Levéltárában őrzik. Mintegy 150 éven keresztül ez volt az egyetlen olyan kéziratos térkép, amelyet egyértelműen Magyar László saját kezű munkájaként tartottak számon.

Magyar László 1857-es, Budapesten őrzött kéziratos térképe (MTA Levéltár, MTAK Földrajz 4-r. 13/1858)

  A térképnek három sokszorosított másolata ismert:
1. Az 1859-ben megjelent Magyar László délafrikai utazásai 1849–57 években című kötet végén található az előbbi munka Rohn Alajos litográfiai átdolgozásával sokszorosított másolata.
2. Ugyanebben az évben a kötet németül is megjelent, a térképet Rohn Alajos német névrajzzal látta el.
3. Az eredeti 1857-es kéziratos térkép 1993-ban fakszimile változatban is megjelent a Cartographia gondozásában.

A belső területeket bemutató térkép 1858-ból

  A belső területeket bemutató térképnek sokkal kalandosabb története van, másfél évszázados ismeretlenség után, pár évvel ezelőtt két kéziratos változata került elő.
  A Magyar László által, Afrikában rajzolt térkép címe: Kivonat dél-Afrika föld-képébül. Szerkeztetve 1858ik évben Magyar László utazásaibul. A térképet a szerző 1858-ban elküldte Hunfalvy Jánosnak, aki megjelentetés szándékával tovább küldte Gothába 1859-ben. Ezt követően azonban nyoma veszett: Thirring Gusztáv 1890 táján kereste, de Gothából nemleges választ kapott, így 1937-ben közzétette, hogy a térkép elveszett. Az elveszett térképet jelen szöveg szerzőpárosa találta meg 2011-ben, a gothai Perthes-gyűjteményben.
Hunfalvy János, amíg nála volt az előbbiekben ismertetett kéziratos térkép, egy kéziratos másolatot készített róla Kivonat Dél-Afrika földképéből címmel. Sajnálatos módon ennek tényét sem szakmai fórumokon, sem máshol nem közölte. 1910 körül egy budapesti antikváriumban találta és mentette meg a térképet Cholnoky Jenő, aki munkahelyének (Ferenc József Tudományegyetem, Kolozsvár) térképtárába helyezte el, anélkül azonban, hogy erről hírt adott volna. E térképgyűjtemény anyaga évtizedeken keresztül ismeretlen helyen volt, majd az előkerült gyűjteményben (kolozsvári Cholnoky Jenő Térképtár) azonosította az elveszettnek hitt térképet jelen szöveg szerzőpárosa 2007-ben.

Magyar László 1858-as térképének kolozsvári változata (Cholnoky Jenő Térképtár, Kolozsvár, 10-0551)

  A Gothába elküldött térkép felhasználásával, Bruno Hassenstein litográfiai átdolgozásában August Petermann tett közzé egy nyomtatott térképet a Petermanns Geographische Mittheilungenben. A kolozsvári térkép 2007-es megtalálásáig, vagyis az eredeti kéziratos térkép hiányában, csak ezen térkép alapján lehetett feltételezni, hogy Magyar Angola a belső területeiről is készített térképet.
  Magyar László térképei olyan afrikai területeket ábrázolnak, amelyekről addig nem készült térkép. Nagyjából egyidőben járt Angolában, és térképezett olyan felfedezőkkel, mint a skót David Livingstone (1813–1873) vagy a portugál António da Silva Porto (1817–1890). De míg azok inkább egy útvonal mentén haladtak, addig Magyar László, ottani lakosként sokkal szélesebb és mélyebb áttekintéssel rendelkezett az országról. Magyar munkásságának nemzetközi ismertsége a kiadott térképváltozatokon alapszik. A partközeli területeket bemutató térképét az itthoni és külföldi kutatók a kiadott fakszimile alapján is ismerik; a belső területekről szóló, nemrég megtalált térkép nyomtatott változatban történő kiadása még nem történt meg, e bejegyzéssel hívjuk fel a figyelmet ennek fontosságára.

Irodalom

BARTOS-ELEKES Zsombor: A kolozsvári Cholnoky Jenő Térképtár bemutatása. In: Erdélyi Gyopár 2007/3. 16–17.
MAGYAR László: Magyar László délafrikai utazásai 1849–57 években. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából sajtó alá egyengette és jegyzésekkel ellátta Hunfalvy János. Pest, 1859.
MAGYAR László: Reisen in Süd-Afrika in den Jahren 1849 bis 1857. Pesth, Leipzig, 1859.
MAGYAR László – PETERMANN, August: Originalkarte von Ladislaus Magyar’ Reisen in Central Afrika 1850, 1851 und 1855. In: Petermanns Geographische Mittheilungen. 10. tábla
MAGYAR László: Afrikai királyságok a XIX. század közepén. Fakszimile térkép. Budapest, 1993.
NEMERKÉNYI Zsombor: Magyar László megkerült régi-új kéziratos térképe. In: Geodézia és Kartográfia 2007/8–9. 52–55.
NEMERKÉNYI Zsombor: Magyar László térképészeti munkájának összehasonlító elemzése. Doktori értekezés. 13–27.
NEMERKÉNYI Zsombor – BARTOS-ELEKES Zsombor: Magyar László térképei Kolozsvártól Gotháig. In: Geodézia és Kartográfia 65/5–6. 13–18.