Zvara Edina: Egy tudós hazafi Bécsben. Görög Demeter és könyvtára

Zvara Edina most megjelent monográfiája (Zvara Edina: Egy tudós hazafi Bécsben. Görög Demeter és könyvtára - Budapest, Országos Széchényi Könyvtár – Gondolat Kiadó, 2016, 506 o. ISBN 987-963-200-657-4, ISBN 987-963-693-694-5) összefoglalja a Görög életéről és munkásságáról eddig ismert adatokat, bemutatja szerteágazó pályáját, irodalomszervezői tevékenységét és nem utolsó sorban könyvtárát. A hajdúdorogi születésű Görög volt nevelő, újságíró és szerkesztő, könyv- és térképkiadó, szőlész, mecénás és a bécsi magyar tudós társaság egyik meghatározó személyisége. Halála után könyvtárát egykori neveltjének apja, Esterházy II. Miklós vásárolta meg. E könyvtár részletes leírását, katalógusát találjuk a kötet második felében.

A kötet Görög munkássága bemutatásának keretében részletesen szól térképkészítői, -kiadói vállalkozásáról is. A szerző alapos munkát végezve és az elmúlt évtizedekben megjelent tanulmányokra támaszkodva összegyűjtötte a kiváló polihisztor kartográfiai tevékenységére vonatkozó legfontosabb adatokat ezért e mű minden további kutatásnak, bátran mondhatjuk, nélkülözhetetlen kézikönyveként szolgálhat.

A bevezető tanulmányok első fejezetéből Görög életrajzának vázát ismerhetjük meg. Először is családjának eredetére és felekezeti hátterére, majd a fejezet legvégén oldalági leszármazottjaira vonatkozó ismereteket találjuk. De megtalálhatók a tanulmányaival, házasságával, halálával és végrendeletével kapcsolatos adatok, és kitüntetéseiről, tudományos társaságokban betöltött tagságairól is olvashatunk.

A következő, rövid fejezetet Görög Demeternek Kosáry Domokos által találóan megfogalmazott jellemzése nyitja, majd az őt ábrázoló képek, festmények, metszetek felsorolása következik. A szakirodalom két festményről (melyek közül csak Wilhelm August Rieder-é maradt ránk) és két litográfiáról tud. Mindkettő a már idős Görögöt ábrázolja, nyakában az 1824-ben megkapott Szent István-rend középkeresztjével.

A harmadik fejezetben a nevelő életútját ismerhetjük meg. Görögöt a Kollonich-, aztán pedig az Esterházy-család alkalmazta, rövidebb-hosszabb ideig, nevelőként. Mindkét helyen a legnagyobb megbecsülésnek örvendett, s a császári udvarban is felfigyeltek tanítványa, Esterházy Pál Antal jólneveltségére. Olyannyira, hogy felkérték udvari nevelőnek előbb József főherceg, annak korai halála után Ferdinánd trónörökös, végül Ferenc Károly főherceg mellé.

Hírlapszerkesztői, újságírói munkásságát bemutató következő egységből kiderül, hogy Görög nem csak házitanítóként tartotta fontosnak a tanítást és a nevelést, de az ország felemelése szempontjából is alapvető fontosságúnak tekintette azt. Az általa kiadott Hadi és más nevezetes történetek, valamint a Magyar Hírmondó című hírlapok is ezt a felfogását és programját képviselték. E nagyívű program megvalósításában a következő személyek voltak a legnagyobb segítségére: Kerekes Sámuel, Hajnóczy József, Márton József, Péteri Takáts József, Sándorffi József és Kömlei János, akiknek közreműködését is röviden megismerhetjük. A térképgyűjtők körében köztudott volt, hogy Görög a térképkultúra fejlesztését is célul tűzte ki, bár még akkor e szó nem is létezett, ő tágabb értelemben a képnek, mint vizuális eszköznek a propagandában és tanításban felismert szerepét igyekezett kihasználni. Ennek érdekében a szerkesztők saját költségükön több rézmetszőt is taníttattak a bécsi művészeti akadémián.

Görögnek talán legkevésbé a mecénási tevékenysége ismert. Miközben ő maga is csak anyagi támogatással tudta például a térképmellékleteket létrehozni, részben maga is szerzőket, fiatal pályakezdőket támogatott. Leginkább persze azzal, hogy közlési lehetőséget nyújtott számukra, amiért még – a korban ritka kivételként – számukra honoráriumot is fizetett, vagy éppen kiadványukat reklámozta. Gyakran pályázatokat írt ki számukra, de kapcsolatai révén felsőbb támogatókat is szerzett egy-egy könyv kiadásához.

A „Magyar Átlás” című fejezetben Zvara Edina sorra veszi az atlasz készítésére és kiadására vonatkozó ismereteket, kitérve a támogatókra és a Lipszky Jánost ért plágiumvádra, s mindezek tárgyalásához szerzőnk részletes szakirodalmat csatol.

Ezt követi egy rövid fejezet Görög szőlészeti tevékenységéről, majd pedig rátér könyvtárának ismertetésére. Először a rendelkezésre álló forrásokat közli, ezt követően pedig a könyvgyűjteménynek az Esterházy Miklós általi megvásárlását tárgyalja, bemutatva annak körülményeit. A könyvanyag bemutatása és elemzése végén a szerző joggal állapítja meg, hogy Görög Demeter irodalomszervező tevékenysége Kazinczy Ferenchez, Révai Miklóshoz és társaikhoz hasonlóan fontos volt.

Görög könyvtárából számunkra két téma igazán érdekes. Mindenekelőtt természetesen a könyvtár térképei, melyekről kiderül, hogy tulajdonképpen nem szerepeltek a megvásárolt könyvek jegyzékében. De az Esterházy-családi levéltárban fennmaradt egy 1831-ben készült jegyzék, melyen szereplő térképek számos tagja a bécsi Esterházy-palotában működő térképkészítő műhelyben készült, illetve számos olyan kéziratos térkép, melyek alapján a nyomtatott művek elkészültek. Feltételezhető tehát, hogy ezen térképek jelentős része Görög Demeter tulajdonában lehetett.

A könyvtár másik, számunkra igazán izgalmas része a történeti-földrajzi ország- és tájleírásokat tartalmazó könyvgyűjtemény. Csak egy párat kiemelve ezek közül: Hevenesi Gábor: Parvus atlas Hungariae, Bél Mátyás: Notitia, Tomka-Szászky János: Introductio, vagy éppen Korabinszky János Mátyás: Geographisch-historisches und Produkten-Lexikon von Ungarn című kötetek. E művek alapján elmondhatjuk, hogy a korszak szinte minden fontos kiadványa ott lapult Görög könyvtárának polcain. Olyan művek, melyek maguk is tartalmaztak, mellékletként térképeket, vagy térképkészítéskor fel lehetett használni a bennük lévő földrajzi, statisztikai és sok másféle ismeretet.

A kötet bevezető tanulmányait egy függelék követi, melyben zömmel Görög Demeter levelezése és szerződései találhatók, de hozzá írt költeményeket is olvashatnak az érdeklődők.

A könyv második, nagyobb egysége Görög Demeter könyvtárának rekonstruált jegyzéke, mely a kiegészítésekkel együtt 848 tételre (mintegy 1500-2000 könyv, folyóirat, kisnyomtatványok) rúgott, valamint a térképek. A kiadványt gazdag és alapos személynév-, helynév- és posessor-mutató zárja.