Pászti László

Karacs Ferenc Magyar országnak […] közönséges táblája című művének kiadásváltozatai 1813 után

1813-ban jelent meg Karacs Ferenc (1770–1838) MAGYAR ORSZÁGNAK ÉS A’ HOZZÁ KAPTSOLTATOTT HORVÁTH, és TÓTH ORSZÁGOKNAK, ’s HATÁRŐRZŐ KATONAI VIDÉKEKNEK, nem külömben AZ ERDÉLYI NAGY FEJEDELEMSÉGNEK Vármegyékre és Szabad Kerületekre osztatott ’s a’ leg jobb Mappák szerént készittetett KÖZÖNSÉGES TÁBLÁJA című műve. Ezen kívül a szakirodalom a térképnek egy évszám nélküli változatlan tartalmú állapotát tartja számon. (Atlas Hungaricus, Karacs 7a és 7b).

Szép Magyar Térkép 2017

Március 23-án, pénteken immár 23-ik alkalommal nyílt meg a Szép Magyar Térkép című kiállításunk. A kiállításon a Szép Magyar Térkép 2017 pályázatra nevezett térképműveket tekintheti meg a nagyközönség.

Szép Magyar Térkép 2017 – kiállításmegnyitó és kiállítás

1996-ban indult útjára a verseny, melynek célja a magyar térképkultúra színvonalának emelése és az igényesen kivitelezett térképek térhódításának elősegítése. Ennek érdekében az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék (korábban a Lázár deák Térképészeti Alapítvány) és az Országos Széchényi Könyvtár Térképtára minden évben pályázatot hirdet a „Szép Magyar Térkép” cím elnyerésére. Az idei versenyre 12 pályázó 27 pályaművet küldött be, melyet a szakértőkből és laikusokból álló zsűri értékelt és díjazott.

Debrecenben jártunk 2. Egy város tragédiája 1944 nyarán

Sokszor bele sem gondolunk, hogy egy-egy katasztrófa – emberi oldalán túl – mennyi feladatot és kihívást jelent az egyes szakterületen dolgozóknak. Így volt ez a debreceni közműszolgáltatók esetében is, akik az 1944. június 2-i bombázás okozta károkat igyekeztek felmérni és helyreállítani. Debreceni érdekességeket bemutató sorozatunk második része következik.

Belgrád visszavétele 1717. augusztus 18-án

Éppen 300 évvel ezelőtt, 1717. augusztus 18-án nyitotta meg kapuit a török kézen lévő Belgrád erődje a Savoyai Jenő herceg által irányított keresztény sereg előtt. Az 1456-ban Hunyadi János vezetésével hősiesen védett Nándorfehérvár 1521-ben került az oszmánok kezébe, s a 17. század végi, 18. századi török háborúkban sokszor gazdát cserélt.