Iráni vendégek a Térképtárban

Irán Közép-Ázsia nagy múltú és kultúrájú országa, államisága hosszú, az ókorba nyúló gyökerekkel rendelkezik. Jelentős gazdasági és katonai nagyhatalomként a kora újkorban is magára vonta az európaiak, diplomaták, tudósok, utazók, térképkészítők és -kiadók figyelmét. Több száz darabos atlaszgyűjteményünk számos kötete, elsősorban a világatlaszok, önálló térképeken mutatják be – az adott kor ismereteinek szintjén – az akkor még Perzsiának nevezett Iránt. A vendégeink tiszteletére kiválasztott művek többsége is atlaszmű volt.

Bemutattuk a kora újkori tudományos kartográfia kialakulásában meghatározó szerepű Ptolemaiosz-i Geographia 1578-as Gerard Mercator (1512–1594) által szerkesztett, pompás színezésű kötetét (1. kép), Abraham Ortelius (1527–1597) Theatrum orbis terrarum című katográfiatörténeti alapművének 1595. évi kiadását, valamint a szélesebb közönség körében kevésbé ismert, az atlaszkartográfia kozmográfiai, világleíró korszakának utolsó időszakában, a 18. század első évtizedeiben készült, 7 kötetes Atlas historique című holland művet, annak is az 5., Ázsia-kötetét. Utóbbi mű korabeli európai utazók ismereteire támaszkodva enciklopédikus részletességgel mutatja be a kontinens meghatározó szerepű országainak, így Iránnak is a 17. század végi–18. század eleji életét, vallási szokásait, fontosabb városait, építészeti értékeit, kronológiai táblázatokkal, pompás metszetekkel, látképekkel, térképekkel illusztrálva.

Ázsia V. táblája Claudiosz Ptolemaiosz: Geographia című művéből. Szerk. Gerard Mercator, Köln, 1578. (OSZK Térképtár, TA 182)

Szintén atlaszkartográfiai műnek tekinthető a térképtár gyűjteményében egyedi lapként őrzött, Adriaan Reland (1676–1718) neves 18. századi eleji holland orientalista Imperii Persici delineatio ex scriptis potissimum geographico Arabum et Persarum tentata (1705) című Perzsia-térképe, amely, miként címében közli, arab és perzsa földrajzi művekre támaszkodva készült. A térkép nyomólemezének készítője és kiadója az Amszterdamban élő német származású, jelentős kiadói, valamint művészeti nyomat-készítő és -forgalmazó vállalkozást létrehozó Peter Schenk (1660–1711) volt.

Pár perces bemutatónk végén, gyűjteményünk különleges darabjaként láthatták vendégeink a kolozsvári születésű, de már fiatalon Isztambulba került és muszlimmá vált Ibrahim Mütefferika (1674?–1745) által 1729-ben kiadott török nyelvű Perzsia-térképet (2. kép). A neves oszmán könyvkiadó a földrajz területén is alapos jártassággal rendelkezett. Tájékozottságát Perzsia-térképe is jól szemlélteti, hiszen a mű a legfrissebb, az 1710-es évek végi és 1720-es évek eleji orosz Kaszpi-tengeri topográfiai és tengerészeti felmérések hatását tükrözi. A nagy értékű mű könyvtáralapítónk, gróf Széchényi Ferenc adományaként a 19. század elején került a nemzeti könyvtár térképgyűjteményébe.

Ibrahim Mütefferika: Memâli-e Îrân, (OSZK Térképtár, TR 7 656)