A Lipszky-térkép rézmetszője: Johann Gottfried Prixner

Johann Gottfried Prixner szinte a semmiből bukkant fel a 18. század végi Pozsonyban, majd Bécsben és Pesten, miközben a Pesten bekövetkezett halálakor regisztrált életkorából kikövetkeztethetően ekkor már ötven év körül járhatott. Életművéből a magyarországi feltűnése után rajzolt metszetei a leginkább ismertek, ezek között térképeket, könyvillusztrációkat és arcképeket épp úgy találunk, mint céhleveleket és vedutákat. Előéletéről eddig annyit lehetett tudni, hogy korábban Szentpétervárott, valamint lengyel nagyvárosokban működött. Nem is csoda, hogy Prixner rézmetszőt sokáig lengyel(országi) születésűnek feltételezték. A pozsonyi evangélikus közösségre irányuló kutatás azonban most kiderítette, hogy születéshelyét nem külföldön, hanem Magyarország koronázóvárosában kell keresni!

Prixner családi hátterét úgy jellemezhetjük, hogy minden elemében megfelelt a hazai német evangélikus polgárságra általánosan jellemző tulajdonságoknak. Apja messziről, a mintegy 700 km-re fekvő, frankföldi Bamberg térségéből vándorolva érkezett Pozsonyba, ahol pékmesterként alapított saját egzisztenciát. A beilleszkedése is a hagyományos utat követte: egy mester özvegyét vette feleségül, nyilván így lett saját műhelye. A hosszú életű Johann Christoph Prixner második házassága kifejezetten termékenynek bizonyult – hét fiúgyermeket indított útnak –, és talán ennek is köszönhető, hogy a fiúk többsége kénytelen volt kilépni a céhes mesteri családi tradícióból és más (tudományos, illetve piacorientált) megélhetés után nézni. Közülük a negyedik fiú, az 1747-ben született Johann Gottfried rézmetszőnek tanult – talán Bécsben, ahol ekkor már a Képzőművészeti Akadémián kívül egy magániskolában is el lehetett sajátítani a rézmetszés fortélyait. Ám azt megelőzően, gyermekként abba az országos hírű pozsonyi evangélikus gimnáziumba járt, amely akkoriban nagy hangsúlyt fektetett a földrajz oktatására, és több diákja is jeles művekkel járult hozzá a honismereti (másként: honleíró) statisztika és a térképészet hazai műveléséhez Karl Gottlieb Windischtől és Korabinszky János Mátyástól Lipszky Jánosig, Martin von Schwartnerig és Magda Pálig. Prixnerék ráadásul rokoni kapcsolatban álltak a gyülekezet több befolyásos polgári családjával (távolról Bél Mátyással is), amelyek körében ekkoriban már normának számított, hogy fiaik a latin nyelvű, alapvetően „humanista” tantervet követő, ám korszerű tudást is közvetítő evangélikus iskolát látogassák. Szintén a gimnázium hagyományához tartozott, hogy a diákok jellemzően 10 éves koruk körül „idegen szóra” más iskolavárosba költöznek, és tudjuk, hogy magát Prixnert is elküldte „magyar szóra” a családja. Arról azonban nincs ismeretünk, hogy a későbbi orosz- és lengyelországi érvényesüléséhez szükséges (szláv) nyelvtudást hol szerezte meg.

A német evangélikus polgári közeg Prixner esetében nem pusztán családtörténeti adalék és az érdeklődését-orientációját magyarázó életrajzi háttér, hanem olyan kapcsolati hálózatra utal, amely a Lipszky-féle térkép keletkezésének körülményeire is sajátos fényt vet. Habár egy országtérkép elkészítése nyilvánvalóan világi jellegű szellemi alkotás, ebben az esetben feltűnő az erős kötődés a hungarus tudatú evangélikus értelmiség köreihez. Ezt az állítást nem csak azzal támaszthatjuk alá, hogy a Mappa generalis keletkezésében mentorként kulcsszerepet játszó Schedius Lajos egyetemi tanár – mellesleg korábban szintén pozsonyi diák – a lutheránus szellemi élet országos befolyású figurája volt (például ő volt az egyik összeállítója az evangélikus országos tanterv tervezetének). Ennél konkrétabb bizonyíték, hogy amikor Lipszky és Prixner 1804-ben elszámolási vitába keveredett egymással – mivel a térképész lassúnak találta a rézmetsző munkáját –, akkor az egyeztetések során (mások mellett) Schedius, a pesti gyülekezeti lelkész (Molnár János) és a pesti városi tanács egyetlen evangélikus tagja (Doleviczeny Sándor) tanácsnok vett részt, majd hitelesítette aláírásával a megállapodást. Ez az összetétel pedig azt sejteti számunkra, hogy külső szemmel a Lipszky-féle térkép elkészítése bizonyos mértékig evangélikus vállalkozásnak látszhatott.

Galícia térképét Johann von Lichtenstern készítette és Johann Gottfried Prixner metszette. (OSZK Térképtár, TR 2914)

 

A Prixner-ház helyszínrajza Pozsony város 1820. évi térképén. (OSZK Térképtár, TR 3 022)

 

Johann Gottfried Prixner rézmetsző képes hirdetése (BTM Kiscelli Múzeum, Térkép-, Kézirat- és Nyomtatványtár, 26967)

 

Prixner által metszett Pozsony-vármegye térkép Korabinszky János: Atlas Regni Hungariae portatilis című művében (OSZK Térképtár, TA 1022 A-5)

 

Prixner által rajzolt és metszett Pest-látkép. Megjelent Joseph Leyrer: Die Stadt Pesth und ihre Gegend című kiadványában. 1803. (OSZK, 216.307)

Tovább a teljes tanulmányra