Karacs Ferenc Magyar országnak […] közönséges táblája című művének kiadásváltozatai 1813 után

 1813-ban jelent meg Karacs Ferenc (1770–1838) MAGYAR ORSZÁGNAK ÉS A’ HOZZÁ KAPTSOLTATOTT HORVÁTH, és TÓTH ORSZÁGOKNAK, ’s HATÁRŐRZŐ KATONAI VIDÉKEKNEK, nem külömben AZ ERDÉLYI NAGY FEJEDELEMSÉGNEK Vármegyékre és Szabad Kerületekre osztatott ’s a’ leg jobb Mappák szerént készittetett KÖZÖNSÉGES TÁBLÁJA című műve. Ezen kívül a szakirodalom a térképnek egy évszám nélküli változatlan tartalmú állapotát tartja számon. (Atlas Hungaricus, Karacs 7a és 7b).

Karacs Ferenc 1813. évi Magyarország-térképe (OSZK Térképtár, TR 2 916)

 Az OSZK példányokat alaposabban szemügyre véve azonban azt vettük észre, hogy az évszám nélküli változatnak valójában két állapota is létezik. Az egyik évszám nélkül változatlan tartalommal jelent meg, de a másikon vasútvonalak találhatók, valamint a Tisza mentén 1-től 101-ig terjedő számozás.

 

1. állapot (Atlas Hungaricus, Karacs 7b[/1])


Karacs Ferenc Magyarország-térképének évszám nélküli címrésze. Jól láthatók a gondatlanul eltávolított évszám helyén keletkezett nyomtatási foltok (OSZK Térképtár, TR 3 186)

 A Szántai-katalógus a térkép megjelenési évét 1820-ra datálta, kérdőjellel. Nagyon valószínű azonban, ha Karacs maga adta volna ki ismét, akkor a római számok eltüntetése helyett aligha esett volna nehezére azokat aktualizálni. Ezért a térképváltozat inkább halála, vagyis 1838 után jelenhetett meg. Sőt, mivel azt is tudjuk, hogy örökösei nehéz anyagi körülmények között próbálták térképeinek kiadását folytatni, így az is hihetőnek tűnik, hogy az évszám eltüntetésével sem tudtak metszőt megbízni. 1845-ben aztán Karacs lányai a réz nyomólemezeket eladták a Müller könyvkereskedésnek.

 Mindezek után, bár bizonyíték nincsen rá, elképzelhető, hogy a térkép kiadására csak 1845/1846-ban kerülhetett sor, s a kiadók a Müller Testvérek lehettek.

 

2. állapot (Atlas Hungaricus, Karacs 7[b/2])

 Mint említettem, a Tisza menti Váritól Aradiig (a térképen Aradátz) terjedő folyószakasz mentén 1-től 101-ig számok olvashatók. Ezek minden bizonnyal Vásárhelyi Pálnak (1795–1846) a Tisza szabályozására vonatkozó tervéhez kapcsolhatók, hisz a neves vízügyi szakember 101 folyókanyarulat átvágását javasolta. Terve 1846 márciusára készült el. Halála után a részletek kidolgozása Pietro Paleocapa (1788–1869) a velencei cs. kir. építési főigazgatóra maradt, ő azonban lényegesen átdolgozta Vásárhelyi terveit, többek közt 15-re csökkentve a levágandó kanyarulatok számát. Ezt a módosított tervet aztán a bécsi udvar 1847 márciusában jóváhagyta, azaz Vásárhelyi szabályozási terve meglehetősen gyorsan aktualitását vesztette.

 A térkép további plusz eleme a Pozsony-Pest-Szolnok-Debrecen vasútvonal, egy kecskeméti leágazással, mi alapján 1857-re lehetne datálni a térképet, azonban több, korábban átadott vonalszakaszt nem tartalmaz.

 További furcsaság, hogy Debrecenbe nem a szokott módon, Szolnoktól a Hortobágy mocsarain át vezet a vasútvonal, hanem Alberti (ma Albertirsa) mellett leágazva Heves vármegye déli részén fut Tiszakesziig, ahol a folyón áthaladva, északnyugat felől éri el a cívis várost. De nem csak a debreceni vonal lett ilyen „nagyívűen” berajzolva, hanem a többit sem a valóságos ill. megvalósult nyomvonaluknak megfelelően rajzolták a térképre. Mindebből arra következtethetünk, hogy a térképen nem a már megépült vasútvonalak ábrázolásával van dolgunk, hanem egy koncepciótervvel.


A térkép feltételezett 1846. évi változatának részlete (OSZK Térképtár, TR 2 969)

 A fentiek alapján úgy véljük, hogy a térkép ezen állapotát egy 1846 körüli vízügyi- és közlekedési terveket tartalmazó elképzelés bemutatására használták fel. Érdekes lenne tudni, hogy készítése mögött ki is állt!

 

Irodalom

ECSEDI István: Karacs Ferenc térképmetsző élete és művei (1770–1838). Debrecen, 1912. HARASZTI Károly: A magyar könyvkiadás és könyvkereskedelem a múlt század első felében (Adalékok). In: Könyvtári Szemle 1914.
LÁSZLÓFFY Woldemár: A Tisza. Vízi munkálatok és vízgazdálkodás a tiszai vízrendszerben. Budapest, 1982.
A Pallas nagy lexikona. XII. kötet. Budapest, 1896.
SZÁNTAI Lajos: Atlas Hungaricus. Magyarország nyomtatott térképei 1528–1850. Budapest, 1996.