Szeptember 8. az írástudatlanság elleni küzdelem világnapja. A könyvtáraknak kiemelt szerepe van az olvasás népszerűsítésében, ennek a küldetésnek egy lenyomatát mutatjuk be alábbi blogbejegyzésünkben egy 20. századi eleji különleges amerikai térkép példáján keresztül.
Az OSZK Térképtárban megtalálható 1904-es kiadású, Massachusetts állam közkönyvtárait bemutató térkép igen látványos grafikai elemeket tartalmaz (1. kép). Ugyanakkor a térkép korábbi, 1893-ban megjelent verziója (2. kép) arról árulkodik, hogy készítői eredetileg könyvtárstatisztikai adatok ismertetésére szánták a térképet, majd a két későbbi kiadása során, mint látni fogjuk, mind a szöveges tartalmat, mind a grafikus ábrázolási módot jelentősen megváltoztatták.
1. Public Libraries of Massachusetts, 1904 (OSZK Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár, T 895)
1620-ban a Mayflower zarándokhajó fedélzetén Amerikába kivándorolt alapító atyák és családjaik a későbbi Massachusetts állam területén értek partot. E puritánok vallási közössége különösen nagy jelentőséget tulajdonított az írni-olvasni tudás képességének, hiszen a sola scriptura elvet követve meggyőződésük volt, hogy a hitigazságok kizárólagos forrása a Szentírás. Későbbi leszármazottaik is sokat tettek a magas szintű írni-olvasni tudáshoz szervesen kapcsolódó könyvkultúra megteremtéséért, fenntartásáért és terjesztéséért. E tevékenységnek fontos eleme lett a közkönyvtári hálózat kiépítése is. Máig vitatott, hogy az állam első közkönyvtára mikor is létesült. A 18. század közepi kezdeti alapításokat követően a közkönyvtárak létesítése a 19. század első felében vett nagyobb lendületet. Majd a század második felében a nagyszámú bevándorló integrálásában és felzárkóztatásában lett fontos szerepe a közkönyvtáraknak.
Az Egyesült Államok tagállamai közül elsőként Massachusetts államban jött létre települési szintű közkönyvtárakat koordináló szervezet. Az 1895-ben The Free Public Library Commission of Massachusetts néven megalapított tagállami jogkörrel felruházott szervezet célja az ingyenes közkönyvtárak létesítése és azok támogatása volt. A Bizottság működésének első évében 36 új közkönyvtár nyílt meg, majd a következő években több új-angliai tagállam és New York állam is követte a sikeres példát. 1893-ban Massachusett állam 352 településéből 300 helyen volt közkönyvtár, tehát a lakosság 95% százaléka élt olyan helyen, ahol elérhető volt e szolgáltatás.
A fenti könyvtárstatisztikai szemlélet tükröződik a térkép első kiadásán is. A Bizottság 1893-ban a chicagói világkiállításon mutatott be egy olyan térképet, amely település szintű lakosságszámot és könyv piktorgrammokba írt könyvtári állományadatokat vetett össze, továbbá feltüntették a tagállami szintű összesített mutatókat is. A térkép szerkesztői a módszertan tekintetében kénytelenek voltak kompromisszumot kötni, ugyanis korábbi, 1890-es népszámlálási adatok álltak rendelkezésükre, ezeket vetítették az 1893-as könyvtárstatisztikai adatokra.
2. Free Public Libraries of Massachusetts, 1893 (Boston Public Library, Norman B. Leventhal Map Center, G3761.E67 1893 .B37)
A térképről leolvasható a településszerkezet és a könyvtári hálózat sűrűsége is. A megjelenés évében Massachusetts államnak, miként a térképen is látható, csupán néhány településén nem működött közkönyvtár. Ezek is gyéren lakott hegyvidéki vagy mocsaras területeken helyezkedtek el (nyugaton a Appalache-hegység nyúlványai, délkeleten pedig folyótorkolatok mentén). Az állam és településeinek területét és határait nem számítva más földrajzi tartalom nemigen jelenik meg e térképen: a tagállam határain és partvonalain kívül csupán a települések közigazgatási határai és megnevezésük látható, hiányzik a hegy- és vízrajz, illetve az út- és fokhálózat is. Látható viszont az összesítő szöveges adatok mellett a közkönyvtári hálózat legjelentősebb tagjának, a bostoni közkönyvtárnak, a Boston Public Library épületének látképe is. Ennek a fontos könyvtártörténeti térképnek a szerkesztője és rajzolója George Hartnell Bartlett (1838-1923) volt, a Massachusetts Normal Art School első igazgatóhelyettese.
A térkép újabb, 1904-es kiadását a St. Louis-i világkiállításon mutatták be, ahol az nagydíjat kapott. Ezen a világkiállításon Magyarország hivatalosan is képviseltette magát, az Iparművészeti Társulat szervezésében a hazai szecesszió legjelentősebb képviselőinek műveit állították ki. Lehetséges, hogy talán a magyar delegáció egyik tagja hozta haza a példányt, amely az OSZK Térképtárában található.
A térkép 1904-es kiadása már jelentős grafikai szemléletváltozást tükröz. Bár kétségtelen, hogy a számok önmagukban is beszédesek, de az újabb változatban az adatokat az egyes könyvtárépületek kisméretű látképi ábrázolásaira cserélték. Ez a megoldás elfedi ugyan a statisztikai adatokat, de az egyes épületek méretéből és minőségéből mégis következtethetünk arra, hogy mekkora lehetett a település lakosságának nagyságrendje, és hogy az adott intézmény mekkora könyvtári állománnyal rendelkezhetett. A könyvtári hálózat sűrűsége pedig ezzel az ábrázolási módszerrel is ugyanúgy leolvasható (3. kép).
3. Az Appalache-hegységben ritkább, Boston környékén sűrűbb a könyvtári hálózat
Jól megfigyelhető, hogy több településen egykori lakóházakban kapott helyet a könyvtár, míg másutt a középületekre jellemzőbb reprezentatív vagy épp tagoltabb homlokzatokkal találkozhatunk (4. kép).
4. Változatos építészeti megoldások jellemzik a könyvtárépületeket
Egyes periférikus településeken egyszerű faházakban, eseteként inkább kunyhóknak tekinthető épületekben leltek otthonra a közkönyvtárak (5. kép). A homlokzati rajzok változatossága és részletgazdagsága nyomdatechnikai váltást is követelt.
5. Némely helyen, pl.: Gosnold településen, Pasque szigetén egy kunyhó a könyvtár
Míg az 1893-as kiadást még litográfiai eljárással állították elő, addig az 1904-es kiadás a szabadkézi rajzos grafikai előadásmódot jobban reprodukálni képes cink nyomólemezt használó fotogravűr eljárással készült. Erre a feladatra George Hartnell Bartlett egy metszőt kért fel Sigfrid Nicolas Mellin személyében, akivel már korábban is dolgozott együtt a "Pen and Ink Drawing" c. mintarajzkönyve illusztrálása kapcsán. Az 1904-es kiadáson még nagyobb mérettel és részletességgel köszön vissza a Boston Public Library látképi ábrázolása. A szöveges statisztika itt már csak az tagállami összesített adatokra szorítkozik, amelyből kiderül, hogy a Bizottság működésének szűk tíz éve alatt szinte megduplázódott a közkönyvtári állományok és a kölcsönzött művek száma.
A harmadik, 1914-es kiadás összeállítása során a fentiekben bemutatott 1904-es kiadás már bevált grafikai megoldásait alkalmazták (6. kép). A térkép szöveges ismertetőjéből megtudjuk, hogy újabb 10 év alatt a könyvtári állomány kb. a másfelszeresére, a forgalmazott kötetek száma pedig bő egyharmadával nőtt. A második és a harmadik kiadás összevetésével pedig az is megfigyelhető, hogy a Massachusetts állam területén hol létesültek újabb közkönyvtárak, illetve, hogy hol kaptak nagyobb és méltóbb épületet a gyűjtemények. A térkép grafikai kivitelezése tovább finomodott a Suffolk Engraving & Electrotyping Co. grafikai nyomdaipari vállalkozás (a korabeli magyar szóhasználatban: műintézet) közreműködésével.
6. The public libraries of Massachusetts, 1914 (Library of Congress Prints and Photographs Division Washington, PAGA 7, no. 2465)
A The Free Public Library Commission of Massachusetts úttörő tevékenységet végzett az ismeretek terjesztése és az olvasás népszerűsítése terén. Innovatív tevékenységei között említhetjük a közös koordinált könyvbeszerzéseket, a gyermekeknek szóló nyári olvasótáborokat, és ide sorolhatjuk e térképeket is, mint az intézményi kommunikáció különleges eszközeit is. Az itt bemutatott térképünk és annak variánsai egyúttal arra is kiváló példák, hogy a tematikus térképek esetében a statisztikánál és az egzakt számoknál sokszor jóval hatásosabbak a tisztán látványelvű grafikai megoldások.
Felhasznált irodalom:
Massachusetts Board of Library Celebrates 125 Years, https://guides.mblc.state.ma.us/mblc-125-years, 2023. szeptember 14.
MELLER Simon: A St. Louis-i világkiállítás. In: Magyar Iparművészet 1904/1. 89–92.