Az első katonai felmérés alapján készült 1:230 400 méretarányú térképek, avagy mit nem használt térképének elkészítéséhez Lipszky János

A Habsburg Birodalom első katonai felmérését 1763–1787 között országonként, tartományonként végezték, 1:28 800 méretarányban, több mint 3200 szelvényen. A kéziratos, saját korában szigorúan titkos szelvények alapján különböző kisebb méretarányú levezetett térképek születtek, de ezek zöme is kéziratos és titkos volt. Egyik leggyakrabban használt méretarány az 1:230 400 volt (a felmérési méretarány 1/8-a), a történelmi Magyarország területére készült egy 20 szelvényes térképmű a 18. század végén, valamint több országrész területére készültek ebben a méretarányban hadműveleti, topográfiai térképek. Ezek a térképek a bécsi Hadilevéltár Térképtárának gyűjteményében találhatók (nagy részük jó minőségű másolatban a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtárában is fellelhető). A korabeli, sőt a 19. századi polgári kartográfia a titkos térképeket alapul nem használhatta, korunk digitális világa teszi először lehetővé a szabad, „tömeges” felhasználást.

Az első katonai felmérés területe. (Szerzők: Kovács Anikó és Jankó Annamária.)

Az 1:230 400 méretarány kiemelt vizsgálatát az indokolja, hogy 1997-ben az OSZK gyűjteményébe kerültek a Lipszky János Mappa generalis Regni Hungariae című térképéhez készült, annak alapját képező kéziratos térképek, és felmerült, vajon honnan vette Lipszky a térképéhez az alapanyagot. Logikusnak tűnt, hogy miután addigra már befejeződött az első katonai felmérés (amelyben Lipszky aktívan részt vett), összefüggéseket keressenek az első felmérés alapján készült levezetett méretarányú térképekkel, amelyeket Lipszky ismerhetett és felhasználhatott. Miután ezek a levezetett térképek Bécsben találhatók, és akkoriban még nem rendelkeztünk róluk jó minőségű másolattal, az a feltevés fogalmazódott meg, hogy Lipszky az 1:230 400 méretarányú 20 szelvényes, kéziratos Magyarország térképet használhatta alapul.

A 20 szelvényes 1:230 400 méretarányú Magyarország-térkép 8. szelvényének Balaton környéki részlete (Hadtörténeti Térképtár, B IX a 1161)

A felmérési és az azok alapján készült levezetett térképek részletes vizsgálata azonban bebizonyította, hogy Lipszky nem használhatta ezeket a térképeket, mert nem férhetett hozzá, illetve nem is léteztek. A Habsburg Birodalom területére egységes méretarányban még kéziratosan sem készült térkép, nyomtatásban csak 1822-ben jelent meg a Lipszky-térképnél jóval kevésbé részletes, 1:864 000 méretarányú (a Lipszky térkép méretarányának mintegy a fele) Fallon-féle térkép.

Részlet Ludwig August von Fallon ezredes irányításával szerkesztett Osztrák Császárság-térkép (OSZK Térképtár, TR 8 503)

Továbbra is nyitott tehát az a kérdés, mi a kéziratos Lipszky-térkép forrása.