John Speed Magyarország-térképei (1627–1676)

Magyarország egyik legdíszesebb térképe John Speed A Prospect of the Most Famous Parts of the World [A világ leghíresebb részeinek látványa] című atlaszának 27. lapjaként jelent meg először 1627-ben, Londonban.

John Speed atlaszának címlapja

  John Speed (1552–1629) Közép-Anglia észak-nyugati részében, Farndon faluban született. Apja szabó volt, mely mesterségben maga is dolgozott. Történelem iránti érdeklődése azonban Londonba vezette, ahol mint szabad polgár tagja lett a szabómester céhnek, majd pedig Sir Fulke Grevill, Warwick grófság főispánja támogatásának köszönhetően következtében a Society of Antiquaries (Régészeti Egylet) is felvette tagjai sorába.

  Munkája nyomán jelent meg 1611-ben az angol és walesi grófságok térképeit tartalmazó The Theatre of the Empire of Great-Britain, majd 1627-től kezdődően a Magyarország mappáját is magába foglaló A Prospect of the Most Famous Parts of the World című világatlasz, mely összesen öt kiadást ért meg, először 1627-ben, majd utána még négy alkalommal (1631, 1646, 1662 és 1676) jelent meg.
  Speed atlaszának térképei azonban nem eredeti munkák. John Speed maga vallja be a Theatre bevezetőjében, hogy „talán kifogásolható, miként én mások búzájába akasztottam sarlómat és más emberek alapzatára építettem házamat”, így a Magyarország-térképhez is Gerard Mercator Hungaria-térképét használta fel, annak hátoldalán lévő szöveg forrása pedig Peter Heylyn oxfordi hittudós történész 1621-ben megjelent Microcosmos or a Little Description of the Great World című munkája, amiből teljes egészében átvette a magyarokra nem mindenben hizelgő leírást: „Az emberek többnyire erősek, bátrak és bosszúvágyóak, idegenekkel szemben kíméletlenek, tömören rossz modorúak és tanulatlanok. Nem járatosak sem a bölcsészetekben, sem pedig a kézműves mesterségekben. […] Legnagyobb büszkeségük, hogy hadakozó nemzet, és a legaljasabb rágalom részükre a gyávaság jelzője. De a sértett fél nem a rágalmazója ellen, hanem egy törökkel vívott személyes párbajban hozhatja helyre a becsületét és csak utána (az ország ítélete szerint) viselhet tollat [a sapkáján], igazi nemessége bizonyítéka gyanánt.”

John Speed Magyarország-térképe. 1627. (A képeken szereplő térképlapok a szerző tulajdonában találhatók)

  Országleírásában pedig eképpen vélekedik: „A föld különböző bányákban gazdag, melyek sok vasat, acélt, rezet, ezüstöt és aranyat teremnek. Ólom ugyan nincsen, és csak nagyon kevés ón. Folyói hasonlóan bővelkednek úgy a saját gazdagságukban, mint az idegen áruk hajókon való szállításában. A legfontosabb, mely valóban e régióhoz tartozik a Tibiscus, avagy Teiss [Tisza], s mely nem  osztja meg vizét más országgal, hanem teljesen és szabadon a magyaroknak adja, és így évente több halat ad mint elfogyasztható a környező vidéknek. Legenda szerint ennek a folyónak kétharmada víz, egyharmada pedig hal.”

Az 1627. évi kiadású Magyarország-térkép hátlapja

  Speed térképeinek díszítése viszont eredeti, Magyarország térképe esetében felül a koronás magyar címert tartó, császári koronával ékesített kétfejű sas mellett balról Pozsony és Buda, jobbról Komárom és Győr metszete. A térkép bal oldalán díszes öltözetben egy főúr, alatta pedig sorjában egy úriasszony, egy polgár és egy „vidéki” asszony, jobb oldalon a főúr hitvese, egy úriember, a polgár felesége, és egy „vidéki” ember látható.
  John Speed jó üzleti érzékkel kihasználta azt az angol szokást, amit John Dee (1527–1608/9), I. Erzsébet angol királynő csillagász titkára így fogalmazott meg: „sokak halljaik, nappali szobáik és háló fülkéik, valamint könyvtár-, olvasó- és képtár termeik díszítése végett kedvelik, szeretik, szerzik meg és használják a térképeket, hajózási mappákat, valamint földgömböket”.
  A már majdnem teljesen vak, és súlyos epebántalmaktól szenvedő John Speed 1629-ben, 77 éves korában halt meg. Testét azon esztendő július 28-án helyezték örök nyugalomra Cripplegate (London) St. Giles templomában. Nyugalmát csak a második világháború zavarta meg, amidőn bombatalálat érte a templomot és a repesz-szilánkoktól John Speed emléktáblája is sérülést szenvedett.

1. kiadás: 1627 (nem 1626!)
THE MAPE OF / HUNGARI / newly augmented by. Iohn. Speede / Ano Dom: 1626. //
Are to be sold in Pops-head Alley / by. George Humble. Anno. 1626. [! 1627]
Az 1627-es kiadás ismertető jelei:
- a szöveg feletti keretléc alsó vonala a 27-es szám alatt a jobb oldali vonalig ér,
- hátoldali cím: The Description of the Kingdome of Hvngary.,
- a szöveg utolsó előtti harmadik sorában a „buildings” szó olvasható.

2. kiadás: 1631
A címfelirat és a kiadói adatok változatlanok.
Ismertető jelei:
- a szöveg feletti keretléc alsó vonala a 27-es szám alatt a jobb oldalon ¼ távolsággal rövidebb,
- a szöveg utolsó előtti harmadik sorában „buildinge” szó olvasható.

Az 1631. évi kiadású Magyarország-térkép hátlapjának részlete

3. kiadás: 1646
A címfelirat és a kiadói adatok változatlanok.
Ismertető jelei:
- a szövegrész megváltozott felső szalagdísze,
- hátoldali cím: The Description of the Kingdom of Hungary.
(OSZK Térképtár, TR 7 069)

A hátoldali szöveg megváltozott felső szalagdísze az 1646. évi kiadásban

4. kiadás: 1662
THE MAPE OF / HUNGARI / newly augmented by. Iohn. Speede / Ano Dom: 1626. //
Are to be sold by Roger Rea the Elder and / younger at the Golden Crosse in Cornhill against the / Exchange
A legritkább kiadású térkép ismertető jelei:
- a kartus újra vésett szalagja,
- a szövegrész felső szalagdísze
- hátoldali cím: The Description of the kingdom of Hungary.

5. kiadás: 1676
THE MAPE OF / HUNGARI / newly augmented by. Iohn. Speede / Ano Dom: 1626. //
Are to be sold by Tho: Baßet in Fleet street, / and Ric: Chiswell in S.t Pauls Churchyard.
Ismertető jele: a térkép hátoldalán a díszpajzs helyét nagyméretű „THE / DESCRIPTION / OF THE / KINGDOM / OF / HUNGARY” címszöveg foglalja el.
(OSZK Térképtár, TR 1 521)