Willem Jansz. Blaeu: Európa hajózási térképe, 1621 körül

Willem Jansz. Blaeu (1571–1638) a holland és az európai kartográfiatörténet egyik legnagyobb alakja. A kiváló térképkészítő és -kiadó élete során a térképkészítés szinte minden területén nagyszerű művek sokaságát alkotta és jelentette meg. Térképei, ég- és földgömbjei, híres földrajzi atlaszainak kötetei, navigációs kiadványai ma a világ térképgyűjteményeinek féltett kincsei közé tartoznak.

Különösen nagy becsben állnak azon kiadványai, amelyekből pályája során Blaeu viszonylag kevés példányt készített és az azóta eltelt több száz év viszontagságai következtében ezen kiadványok példányaiból csupán néhány maradt fenn. Ezek között a művek között tartjuk számon Blaeu egyedi kiadású hajózási térképeit is. Az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárának gyűjteménye is őriz egy ilyen különleges művet, Willem Jansz. pompás Európa hajózási térképét, amelyet a kiváló amszterdami mester pályája második felében, 1621 táján készített és adott ki. A bőrre nyomtatott és kézzel színezett műnek jelenleg mindösszesen nyolc példányáról tudunk, hat bőrre, kettő pedig papírra nyomtatott térkép.

Willem Jansz. Blaeu: Európa hajózási térképe, 1621 körül (OSZK Térképtár, TR 3 061)

Willem Jansz. pályáját glóbuszkészítéssel, navigációs művek és műszerek készítésével, kiadásával kezdte, amelyekkel hamar nevet, és ami nem kevésbé fontos volt, piacot is szerzett magának. Az alkmaari születésű Willem Jansz. 1595–1596-ban pár hónapot a kor jeles dán csillagászánál, Tyho Brahe-nál (1546–1601) töltött, majd csillagászati és matematikai ismeretekkel felvértezve visszatért Alkmaarba. Itt készítette el első glóbuszait is, itt házasodott meg (Maertgen Cornelisdr.) és első gyermeke, Joan (1597/8–1673) is itt született. A tehetséges és fáradhatatlan szorgalmú Willem számára azonban hamar szűknek bizonyult a kisváros és 1598/99 táján Amszterdamba költözött.

Amszterdam a századelőre Európa egyik kereskedelmi, hajózási, kulturális, művészeti és nem utolsó sorban térképészeti központjává vált, ahol számos kiváló térképkészítő és -kiadó versengett egymással és a vásárlók kegyeiért. Willem Jansz. a glóbuszok készítése mellett a század első évtizedében navigációs könyvek, kézi, ún. folio méretű és falitérképek, topográfiai és történelmi nyomatok, városlátképek sokaságát készítette és adta ki.

1621 táján vette fel a „Blaeu” nevet, azért, hogy megkülönböztesse magát a kor másik jelentős térképkiadójától, a szintén Jansz. nevű szomszédjától (Jan Janssonius). A névhez Willem nevű nagyapja becenevét, a ’blauwe’-t vette fel.

Willem Jansz. e sokféle mű közül elsősorban a tengerhajózást segítő kiadványaival vívott ki magának piaci haszonra is fordítható nagy tekintélyt. Az 1608-ban megjelent Het Licht der Zee-vaert című navigációs műve számos kiadást ért meg, több nyelvre is lefordították. Hasonlóan nagy hatású műként ismerjük az 1623-ban közreadott Zeespiegel-t is.

Willem Jansz. első önálló, egyedi kiadású Európa hajózási térképét 1605-ben jelentette meg. A térkép szerkesztésekor, miként azt a térképi magyarázószövegben Blaeu maga is elismerte, még a századforduló neves hajózási térképszakértőjének, az edami Cornelis Doedsz-nek (?–1613) a térképére támaszkodott. Azonban alig egy év múlva, 1606-ban, már egy újabb változattal jelentkezett, kisebb tartalmi javításokat téve.

A Könyvtárban őrzött, 1621-ben vagy nem sokkal azt követően kiadott Európa-térképen a századelő térképeihez képest újabb javítások történtek. A változtatások elsősorban Európa északi, északkeleti területeit érintették. A Fehér-tenger, a Barentsz-tenger és az Északi-Jeges-tenger partjait, szigeteit. Blaeu azért, hogy ezeket az arktikus földeket is ábrázolhassa térképén, északi irányban (a térkép jobb oldalán) megnövelte a térkép területét. Így a Spitzbergák partjai már a főtérkép tartalmaként láthatóak, míg a korábbi kiadások vagy még nem ábrázolták, vagy csupán melléktérképként tartalmazták. Grönland partvonala is először ezen az 1621 körüli térképen jelenik meg.

A térkép további tartalmi részei, Európa és Észak-Afrika tengerpartjai azonban nem sokat változtak. Miként Blaeu nem módosított a Földközi-tenger keleti részének korábbi ábrázolási módján sem. Szellemes és helytakarékos megoldásként, már az 1605-ös térképen is, a tenger keleti felét, melléktérképként, Észak-Afrika szárazföldi területein helyezte el. Ugyanígy Skandinávia téves, mintegy 18 fok értékkel a ténylegesnél nyugatabbi földrajzi helyzete sem változott.

Willem Jansz.-ot 1618-ban a holland Kelet-Indiai Társaság igazgatótanácsa a társaság kartográfusává nevezte ki. Ettől kezdve Blaeu figyelme a navigációs kérdések területén döntően az Európán kívüli vizek felé fordult. Az ő felügyelete alatt készültek egészen haláláig, 1638-ig, a társaság hajói számára a javított, pontosított térképek. A társasággal kötött szerződésben Blaeu kötelezte magát, hogy a tisztséggel járó lehetőséggel, a titkos és gazdag társasági térképgyűjtemény ismeretével nem él vissza, a társaság engedélye nélkül saját kereskedelmi célú kiadványaiban nem használja az így megszerzett navigációs és térképi ismereteket.

Igaz viszont az is, hogy az északkeleti átjáró kutatása iránti holland lelkesedés még a századfordulón, a nagy felfedező, Willem Barentsz. (1550–1597) tragikus halála után alábbhagyott, helyébe a portugálok kiszorításával a délkelet-ázsiai fűszerszigetek és más tengertúli kereskedelmi lehetőségek feltárásával kapcsolatos utak és földrajzi viszonyok kötötték le a figyelmüket. Így Európa északkeleti területeinek földrajzi ismerete megszerzésében már nem játszottak oly meghatározó szerepet, mint a 16 és 17. század fordulójának éveiben.

 

Irodalom:

Atlantes Neerlandici Vol. IV: Celestial and maritime atlases and pilot books. Amsterdam, 1970. 32–112.
KROGT, Peter van der: Koeman’s Atlantes Neerlandici. New Edition. Vol. II. The folio atlases published by Willem Jansz. Blaeu and Joan Blaeu. ’t Goy-Houten, 2000. 24–28.
SCHILDER, Günter: Monumenta cartographica Neerlandica IV. Losse kaarten en topografische prenten uitgegeven door Willem Jansz. Blaeu = Monumenta cartographica Neerlandica IV. Single-sheet maps and topographical prints published by Willem Jansz. Blaeu. Alphen aan den Rijn, 1993.
SCHILDER, Günter: Monumenta cartographica Neerlandica VII. Cornelis Claesz (c. 1551–1609): Stimulator and driving force of Dutch cartography. Alphen aan den Rijn, 2003. 77-104.
SCHILDER, Günter: Willem Janszoon Blaeu’s map of Europe (1606), a recent discovery in England. In: Imago Mundi 28. 1976, 9–20.