Karacs Ferenc legkorábbi atlaszhirdetése

Karacs Ferenc (1770–1838) rézmetszői, térképkészítői és -kiadói életműve jól ismert a térképtörténészek körében. Az életmű számos részletkérdéséről azonban csak vázlatos, vagy éppen hiányos ismeretekkel rendelkezünk. A múlt évben Karacs születése 250. évfordulójának tiszteletére életmű-kiállítás rendezését határoztuk el. A kiállítás előkészítésének hozadékaként több, ezidáig nem ismert Karacs-műre, térképekre és egyéb, rézmetszői tevékenysége során készült művére bukkantunk. (A kiállítás márciusra tervezett megnyitását a járványügyi helyzetre tekintettel, őszre halasztottuk.)

Ebben az írásban az eddig még nem ismert Karacs-dokumentumok közül Karacsnak azt az atlaszhirdetését mutatjuk be, amely – jóllehet jelentős fővárosi gyűjteményben –, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban található, ezidáig elkerülte a Karacs-kutatók figyelmét.

A hirdetés első oldala. FSZEK,B 017/1[183?]

 

A hirdetés fontos, az atlasz kiadásával kapcsolatos új információkat tartalmaz, amelyekből Karacsnak az atlasz készítésével, kiadásával kapcsolatos személyes és térképkészítői szempontjait, gondolatait ismerhetjük meg.

A négyoldalas, 197 soros hirdetés, amelyet Karacs az 1830-as év első hónapjaiban jelentetett meg, tartalmi szempontból négy részre osztható. Bevezetésképpen Karacs az atlasz fontossága, hasznossága mellett érvel, szakmai, elméleti alapon, de gyakorlati kérdéseket is említve, továbbá személyes és társadalmi, sőt erkölcsi szempontokat is felsorakoztatva. Ezt követően a második részben a mű készítésével és kiadásával kapcsolatos gyakorlati kérdésekről szól: milyenek lesznek a térképek, milyen szempontok szerint készíti a térképek névrajzát, mennyi lesz az ára az egyes térképeknek, hogyan történik az előfizetés, tervei szerint mikor jelenik meg az atlasz három térképet tartalmazó első füzete, valamint, hogy hogyan és miként lehet a műre előfizetni. A hirdetés harmadik, záró részében a Karacs által előfizetésre felkérni kívánt személyek névjegyzékét találjuk. Végül a szórólap utolsó, negyedik oldalának alsó felén a Karacsnál és Eggenberger József (1768–1850) könyvkereskedőnél kapható és megvásárolható egyéb kiadványok hirdetését találjuk.

A hirdetés talán legérdekesebb része a mintegy oldalnyi terjedelmű bevezető rész, amelyben Karacs egy magyar nyelvű, nagyméretű térképeket magába foglaló földrajzi világatlasz szükségessége és hasznossága mellett érvel. Ebben az elméleti megfontolásokat is tartalmazó részben Karacs a földrajz és az azzal szoros tartalmi és funkcionális kapcsolatban álló térkép tudományos haszna mellett érvel. A hagyományos szemléletet követve, Karacs a földrajz, a térkép és a történelem, valamint annak társtudományai szoros kapcsolatát hangsúlyozza. De a tudományokat segítő haszon mellett a földrajz és a térképek gyakorlati hasznát is fontosnak tartotta, az egyes országok fejlődésében betöltött szerepüket „fundamentálisnak” mutatva be érvelésében.

A Karacs-atlasz címlapja, OSZK Térképtár, TA 4.458:2

 

A szerző az elméleti bevezető után ismerteti saját atlaszkészítési tervét. Látva, hogy milyen kevés a „két magyar hazában”, Magyarországon és Erdélyben a térkép, egy 20 vagy 24 lapos földrajzi világatlasz készítésére szánta el magát. Ehhez kéri a magyar művelődés és a „szépművészetek” iránt érdeklődők támogatását. Karacs remélte, hogy ha elegendő előfizető lesz, akkor a közhasznú mű kiadása lehetségessé válik. Ha az atlasz elkészítése sikerül, írja, a külföldiek „gúnyolódását” is elhallgattathatják, és olyan művel sikerül gazdagítani a magyar tudományt, amely már régóta hiányzik a magyar nyelvű, hazai kiadványok köréből.

A hirdetés másik, itt kiemelésre érdemesnek tartott sorai az atlasz térképein Karacs által alkalmazni kívánt névírással foglalkoznak. Ezekből megtudjuk, hogy Karacs szakértőkkel folytatott tanácskozásokat követően alakította ki saját módszerét. Sajnos neveket nem említ, így csak találgathatunk, kivel, kikkel tárgyalhatta meg a térképi névrajz írásának, az írásmód egységes és szisztematikus módjának nehéz kérdését. Az alkalmazni kívánt írásmód szerint, Karacs azon földrajzi nevek esetében, amelyeknek már volt a magyar nyelvi gyakorlatban bevett, meghonosodott változata, a magyar névalakot alkalmazza. Minden más esetben, ígérte, az adott ország nyelvi változatát fogja használni.

A Karacs-atlasz 6. sz. lapja, Nagy-Britannia. OSZK Térképtár, TA 4.458:3/6

 

A hirdetés a Karacs-életmű különleges értékű darabja. Az egyetlen olyan Karacs-dokumentum, amelyben Karacs személyesen szólal meg, mondja el, igaz a hirdetési műfaj korlátai között, miért tartotta fontosnak atlasza elkészítését, kiadását. Tőle magától tudjuk meg, miként látta kora hazai térkép- és atlaszkészítésének helyzetét, és nem utolsó sorban azt is megismerhetjük, hogyan érvelt a mű fontossága és értéke mellett.

Itt csupán néhány elemét emeltük ki ennek a nagyértékű forrásnak, de érdemes a több helyen ma már nehezen érthető fogalmazás ellenére is a hirdetést alaposan áttanulmányozni, hiszen benne Karacs az atlaszkészítéssel kapcsolatos számos részletkérdésről ír, annak még előkészítő szakaszában mutatva be a mű tervezetét.

A régies nyelvezetű hirdetést az érdeklődők számára betűhív átírásban, sorszámmal ellátva is közreadjuk, segítve annak könnyebb olvasását, megértését.

 

 

M a g y a r   Á t l á s r a

 

 

e l ő f i z e t é s i   j e l e n t é s.

 

1

Ha igaz az, hogy a’ historiának ‘s minden azzal atyafiságos tudo-

 

mányoknak világos meg értésére, a’ geographia tudománnya mul-

 

hatatlanúl szükséges; nem lehet tagadni, hogy a’ geographiai map-

 

pák is elmulhatatlanúl szükségesek: mivel ezekben mint egy tükörben

5

látván az olvasó a’ tartományoknak, vidékeknek, vőlgyeknek, ten-

 

gereknek, várasoknak hol létét, fekvését, környülményeit; tsak ezek-

 

nek esmerete ’s visgálása által juthat a’ történteknek ‘s történhetők-

 

nek világos képzeletére ‘s a’ t. Ha igaz az, hogy a’ geographia tu-

 

dománnyával öszve köttetett kereskedés által, sok a’ leg mostohább

10

Tartományokban lakó nemzetek is magoknak sok kintseket, gaz-

 

dagságokat, és hatalmokat tudtak szerezni; (mint az Ánglusok,

 

Hollandusok ‘s a’ t.). A’ midőn a’ természetnek majd minden javai-

 

val bővölködő országoknak lakossai, a’ kereskedés, és annak mulha-

 

tatlan fundamentoma a’ geographiai tudomány, ‘s ahoz meg kiván-

15

tató mappák esmérete nélkül szűkölködvén, néha a’ nagy szükség-

 

gel, néha pedig az éhelhalással is kéntelenittetnek küszködni: nem

 

lehet tagadni, hogy az életbeli szükségek, ‘s a’ jobb állapot meg

 

szerzése véget is, nem csak egyenként mindenekre; hanem az egész

 

nemzetre is meg betsülhetetlen hasznok háromlanak.

20

Gondolóra vévén a’ mappáknak illy hasznos és szükséges vól-

 

tokat, és hogy mind eddig az ideig a’ két Ns Magyar haza tulajdon

 

nyelvén lévő bővebb mappák nélkül szükölködni kéntelenittetett; el-

 

határoztam magamat egy bővebb Magyar Átlásnak kiadására, melly-

 

ben a’ föld golyóbissa, ’s annak 5 részein kívül, Európának orszá-

25

gai külön külön 20 vagy 24 Táblákba fognak elő terjesztetni. Melly-

 

re nézve minden a’ magyar literatura, és szép mesterségek kedvel-

 

lőit bátorkodom ezennel alázatossan meg kérni, hogy ezen jó, és

 

hasznos hazafiúi igyekezetemet, résszerént praenumeratióikkal, rész-

 

szerént másoknak való ajánlásokkal elősegélleni, a’ praenumerans

30

Urak számát szaporitani ne terheltessenek. A’ kiknek elegendő szám-

 

ra lejendő szaporodása eránt reménységet nyújt, nem tsak az, hogy

 

a’ N. Tisztelendő Dóczy Úr köz kedvességet nyert betses geogra-

 

phiája most éppen sajtó alatt van; hogy ennek hasznos és szükséges

 

vóltát sokan által látván már most, azt meg szerezni igyekeznek;

35

hogy az illyen Átlásnak haszna még a’ késő maradékra is el hat;

 

hogy az idegeneknek ezen tekintetbéli gúnyolódását, a’ hazafiaknak

 

jövendőbe meg eshető méltó panasszát *) el hárítván, a’ nemzetnek

 

is betsülletére válik ennek el készülése: hanem kiváltképpen az,

 

hogy nem kivántatik az egész Átlás árának előre egyszerre való le-

40

tétele; hanem részenként, hogy a’ kevesebb tehetségűek is meg

 

szerezhessék. Ha ezen köz hasznú igyekezetem még most se me-

 

hetne tökélletességre a’ praenumeransok fogyatkozása miat (nem tudom

 

mikor, és ki lessz az a’ szerencsés hazafi a’ ki által végbe fog vi-

 

 

*) Lisznyai K. Pál Debretzeni hires Tanító írja magáról, hogy 1671ben Berlingius Jánosnál

 

Groningában Hollandiai utazásában látott először a’ Világ 4 részeiről Földképet “qualem ego

 

nunquam antea in misera hac nostra patria videram. – Lásd professiones Scholasticae Debrecini

 

1683 in 4to Parte 1ma in peroratione seu praefatione.

 

[2. oldal]

 

 

tetni) tsak azért is fájlalnám, hogy a’ midőn már majd mindenféle

45

tudományokra nézve elég számos magyar könyvek jönnek Világ elei-

 

be, ‘s egy ezeknek világosságot adó bővebb magyar Átlás, melly

 

nélkül mind eddig szükölködött a’ két Ns Magyar haza az én éle-

 

tembe még a’ 19dik századba sem jöhetne világ eleibe, és tsak ezen

 

tsekély ‘s inkább szomorító vigasztalással kellene meg elégednem,

50

hogy ezt tellyesíteni hijjába igyekeztem.

 

Minémű szorgalommal szándékom ki metszeni, millyen papi-

 

rosra nyomtattatni és miképpen illumináltatni, a’ benne fel talál-

 

tató mappákat, már a’ némellyeknek kezekben lévő Austriai Biro-

 

dalom mappája meg mutatja: külömben pedig a’ bizodalommal lévő

55

Tit. praenumerans Urak a’ jövő Augustusi Pesti vásárkor meg kül-

 

dendő Austriai Birodalom, Ánglia, Svétzia Norvégia és Dánia map-

 

páiból által láthatják. A’ magossága lészen egy egy mappának cir-

 

citer 1 láb és 2 hüvelyk, szélessége 1 láb és 7 hüvelyk.

 

A’ mi az orthographiát illeti, sok ahoz értő Tudósok tanátsa

60

‘s hellybehagyása szerént, a’ Tartományok, Tengerek ‘s a’ t. sőt

 

némelly külső országi várasok neveit is, mellyek már magyarúl is

 

esméretesek magyarúl fogom metszeni: mint p. o. Német ország,

 

Olasz ország, Tsendes Tenger, Fekete Tenger, Lipsia, Geneva

 

‘s a’ t. ellenben a’ még magyarúl nem esméreteseket minden nem-

65

zetnek írás módja szerént fogom metszeni p. o. Bourdeaux Fran-

 

tzia országban, Neustadt Austriaban ‘s a t. A’ leg nevezetesebb

 

hegyeknek a’ magossága is fel fog jegyeztetni számokkal vagy a’

 

hegy tetején, vagy a’ neve alatt, leg bővebben Magyar országban.

 

Az ára egy egy mappának jóféle erőss Regálon praenumerátio

70

szerént lészen 24, extrafein velinen pedig 40 kr. ezüstben. Azon-

 

kívül amaz 36, extrafein velinen pedig 50 kr. pengőben. Szándé-

 

kom lévén pedig esztendőnként 3 vagy 4 illyen földképet kiadni;

 

jelentem alázatossan, hogy az alább kinevezendő Tit. praenume-

 

ratio beszedő Urak, ‘s mások is, kik ezen fáradságot meg tenni

75

nem salynálják, a’ Tit. praenumerans Uraktól fel vévén 3 mappá-

 

ra a’ preanumeratiót t. i. az 1 fl és 12 ezüst kr.; ha azt vagy

 

egyenessen magamhoz, vagy Eggenberger Jósef Könyváros Urhoz

 

bé fogják küldeni Pestre jövő Medárdusi Pesti vásárig, az azt követő

 

Augustusi Pesti vásárkor mulhatatlanúl meg fogják kapni az Aus-

80

triai Birod., Anglia, Svétzia Norvegia és Dánia mappáit, minden

 

tizenegyediket ingyen reá számlálva. “(Ugyan ekkor ezen Átlásra

 

praenumeráló Urak közzül, ha kik a’ N. Tiszt. Dóczy Úr Geogra-

 

phiájához most nagy szorgalommal nállam munkába lévő Euró-

 

pa mappáját, per 50 ezüst kr. mint ki hirdettetett, meg szerezni

85

kívánják, ‘s az árát hozzám, vagy Tit. Eggenberger Úrhoz fel

 

küldik, meg kaphatják; és az általam későbben metszendő Európa

 

mappáját nem köteleztetnek többé meg szerezni)” egyszersmind

 

kéretettnek általam alázatossan a’ Tit. praenumeratio beszedő

 

Urak; hogy a’ Tit praenumerans Urak neveit rövid titulussaik,

90

hivataljok, vagy állapotjok fel jegyzésével egyetembe, ugyan ak-

 

kor hozzám, vagy Tit. Eggenberger Úrhoz hibátalanúl meg kül-

 

deni méltóztassanak, hogy annak idejében rézbe metszvén, ‘s an-

 

nyi példányt, a’ mennyi az Átlásokhoz kivántatik nyomtattatván,

 

magát a’ réz-táblát a’ nemzeti Muzeumnál letehessem, hogy még

95

a’ háládatos maradék is láthassa, ‘s előtte feledékenységbe ne me-

 

hessen, kiknek segedelme által vihettem végbe ezen hasznos hazafiúi

 

tartozó kötelességemet.

 

[3. oldal]

 

 

Ezen közhasznú tzélom elősegéllése véget alázatossan esedezvén

 

közönségesen a’ Captalanbéli Nagyságos és Fő Tisztelendő Urak,

100

a’ Főbb Oskolák, Akadémiák, Klastromok, Collegiumok, Gymna-

 

siumok, Directorjai, Rectorjai, Priorjai, Professorjai előtt: bátor-

 

kodom név szerént is a’ következendő Tit. T. Urakat a’ praenu-

 

meratio bészedése, és hozzám vagy Tit. Eggenberger könyváros

 

Úrhoz jövő Medárdusi Pesti vásárig való be küldésre meg kérni:

105

Altsúton. T. Környei Jósef Ref. Pred. Urat.

 

Aradon. T. Budai Jónathan Fiscalis Urat.

 

Bars Várm. T. Szabó János Al Ügyész Urat.

 

Baján. T. Ramocsai Markos Pál Táblabíró Urat.

 

N. Bajomban. N. T. Budai Pál Senior Urat.

110

Békésbe. T. Stummer Imre hivat. Ügyvéd Urat.

 

Bécsben. N. Tiszt. Dóczy Jósef Urat (in den heiligen Kreutzer

 

Hoff) és

 

Tit. Medgyaszay István priv. nagy kereskedő Urat,

 

(in der Wollzeile Nro 780.)

115

Bihar Várm. T. Jakab Mihály Leveles Tármester Urat.

 

Budán. T. Senator Nagy Benedek Urat.

 

Csongrád Várm. T. Klaussal Gábor Táblabíró Urat.

 

Debretzenben. T. Pétzely Jósef, Zákány Jósef Prof Urakat, és

 

könyvkereskedő özvegy Csáthy Györgyné Asszony-

120

ságot.

 

Déván. Mélt. Felső-Szilvási Noptsa László Hunyad Várm. Di-

 

rigens Fö Biráját.

 

Egerben. T. Ivánszky Antal Urat a’ Magy. Nyelv.és Lit. Tanit.

 

N. Enyeden. T. Baczka Madarasi Kis Jósef Urat, Alsó Fejér

125

Várm. V. Ispánját.

 

Esztergamban. T. Mathes Nepomuk János Primatialis Vice

 

Exactor Urat.

 

Fejér Várm. T. Inántsi Pap Gábor Fő Ügyész Urat.

 

Fülöp Szálláson. T. Szabó István Táblabíró Urat.

130

Győr Várm. T. Téti Takáts Sándor Al-Szolgabíró Urat.

 

Győrben. Tit. Schwaiger András könyváros Urat.

 

Hont Várm. T. Udvardi Sándor Al-Jegyző Urat.

 

N. Kálló. T. Fazekas György Pred. Urat.

 

Kalotsán. N. Tiszt. Goor Ferentz Urat a’ Kalocsai Érs. Megye

135

Sz. Szék. Protokollistáját.

 

N. Károlyban. T. Sick Pál Uradalmi Számvető Urat.

 

Károly Fejérváron. Fő Tiszt. Buczi Emil Urat.

 

Kassán. Vajda Pál Könyváros Urat.

 

Ketskeméten. N. T. Polgár Mihály Préd. és Senior Urat.

140

Kolosvárott. Fő Tiszt Szabó János Abbás és K. Cons. Urat.

 

T. Szilágyi Ferentz Prof. Urat, és

 

Emödi Kis Dániel Cantor Urat.

 

Komáromban. N. T. Kolmár Jósef Senior Urat.

 

N. Kőrösön. T. Ádám Mihály Prof Urat.

145

P. Ladányon. N. T. Bethleni Dániel Senior Urat.

 

Losontzon és Nográdban. T. Fay Jósef, és Fatovics István Urakat.

 

Munkátson. Milesz István Könyvkötő Urat.

 

Pannon halmán. T. T. Guzmics Izidor Theol. Doct. és Prof.

 

Urat.

150

Pápán. Fő Tiszt.Tóth Ferentz Superintendens Urat.

 

S. Patakon. T. Csengeri Jósef Prof. és Táblabíró Urat

 

[4. oldal]

 

 

Pesten. T. Morlin Imre Senator Urat.

 

Pécsett. T. Horváth János Kaptalanbeli Számtartó Urat.

 

Posonban. Tit. Schwaiger András Könyváros Urat.

155

Siklóson. Tóbi Antal Könyvkötő Urat.

 

Szathmáron. T. T. Cseresznyés Sámuel Prof. Urat.

 

Szegeden.T. Vedres István Al-Ügyvéd Urat.

 

Szombathelyen. T. Cseh Jóseph Assessor, és

 

Tit. Pintér András Gramm Prof. Urakat.

160

Temesváron. T. Boros Jósef Ügyvéd Urat.

 

M. Túron. T. Szabó Pál Pred. Urat.

 

Ungvárban. T. Szemere György Aljegyző Urat.

 

Ujvidéken. Tit. Jankovits Könyvnyomtató Urat.

 

N. Váradon. T. Tokody Jósef Urat a’ M. Püskökség Prae-

165

fectussát és Csengeri Antal Fiscalis Urat.

 

Veszprémben. T. Kopácsi Jósef első Al-Jegyző Urat, és Vá-

 

sonyi István Könyváros Urat.

 

Vátzon. N. T. T. Mericzay Antal Tábl. És Püspöki Megye

 

Jegyzőjét.

170

Zemplénbe. T. Dókus László Fő Notarius Urat.

 

Zilahon. T. Salamon Jósef Prof. Urat.

 

 

 

J e l e n t é s.

 

 

Nállam és Eggenberger könyváros Urnál a’ következendő mappák és könyvek

 

is találtatnak.

175

1ször. Magyar Ország 4 Táblából álló magyar mappájából vagyon még vala-

 

mi 200 igazi jó nyomású Példány, extra fein velinen per 3 fl 12 kr. ezüst

 

Igen jó erőss és szép regál papirosan per 2 fl 24 kr. “

 

azért ha kik meg szerezni kivánják ajánlani bátorkodom, az ezekután tejendő nyo-

 

mások mindég homályosabbak lesznek.

180

2szor. Italia Antiqua D’Anville szerént 30 kr. ezüst.

 

3szor. Ánglus Irást tanító könyv, melly szerént leg jobban, és leg könnyeb-

 

ben meg lehet tanúlni a’ szép Irás mesterségét, egy egy csomóba van 6 árkus, egy

 

könyv áll 4 csomóból vagy egy kontzból, ezen találmány az Ánglus nemzetnél

 

kirekesztő just érdemlett, az ára 4 csomónak be kötve 40 kr. ezüst.

185

4szer. Templomba mondandó 3 heti, Betegekért, Szárazság idején való kö-

 

nyörgések, ‘s az Úr Asztalánál való agenda szerzette néhai T. Karacs János Predi-

 

kátor. 182 lap, az ára 24 kr. ezüst.

 

5ször. Halhatatlan halandó, vagy A’ Lélek halhatatlanságáról írt elmélkedés.

 

Néhai T. Karacs János Predikátor által az ára 10 kr. ezüst

190

6szor. Gondolatok A’ Nap alatt, Takáts Éva munkái, 2. első kötet (a’ har-

 

madik kötet is munkába van.) Az 1ső foglal magában külömb külömbféle nevezetes

 

és figyelmet érdemlő tárgyakról való gondolatokat és elmélkedéseket, mellyeknek

 

egy része az el múlt egynehány esztendei Tud. Gyűjteményből is esmeretes, és terjed

 

194 lapra. A’ 2dik foglal magában egynehány eredeti, és még ez előtt világot nem

195

látott erköltsi el beszélléseket, holmi apróságokat, és mondásokat, ‘s terjed mind

 

öszve 137 lapra, nagy 12öd réthen tömötten és tisztán, szép papirosra nyomtatva,

 

s külön külön tsinos kék boritékba kötve, az ára 1fl 20 kr. ezüstben.

 

 

Karacs Ferentz

 

Réz-Metző és magyar Áltás kiadója.