Szerzőink

  Bartos-Elekes Zsombor, PhD – Az ELTE térképész szakán végzett 1999-ben, ugyanott doktorált 2006-ban, dolgozatának témája a 19–20. századi Erdély térképi nyelvhasználata. 2000 óta a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen tanít térképészetet és helynévtant, jelenleg a Magyar Földrajzi Intézet egyetemi docense és a Cholnoky Jenő Térképtár vezetője.

Bendefy István, Dr. – A Budapesti Műszaki Egyetemen 1951-ben vegyészmérnöki diplomát szerzett. 1990-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen megszerezte a mezőgazdasági doktori tudományos fokozatot. Vegyészmérnöki tevékenységét 2016-ban a Műegyetem vasdiploma adásával ismerte el. Jelenleg nyugalmazott vegyészmérnök.

Boreczky Anna, PhD – Művészettörténész, kodikológus. Kutatási területe a nyugati kereszténység középkori könyvkultúrája. Doktori disszertációját egy 1413-ban Bécsben készült kódex bibliai tárgyú, valamint természettudományos illusztrációiról írta (A budapesti Concordantiae Caritatis, Bp. ELTE 2010). 2008 óta az MTA-OSZK Res Libraria Hungariae Kutatócsoport tudományos munkatársa. Az OSZK Kézirattárában őrzött középkori kötetes kéziratok díszítéseinek feltárásával és katalogizálásával foglalkozik. 2013–14-ben az Institute for Advanced Study, Princeton történeti iskolájának tagja volt.

  Danku György, PhD – Az ELTE térképész szakán végzett, 2010-ben ott szerzett doktori fokozatot. Több mint három évtizede az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárának kutatója.

   Faragó Dávid – 2015-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem levéltár mesterszakos hallgatója, valamint az Eötvös Collegium diákja. Fő kutatási területe a 15–16. századi dél-dunántúli kis- és köznemesség története, ezzel kapcsolatban pedig a régió birtoktörténete és történeti földrajza.

   Gróf László – Térképtörténész, a Királyi Földrajzi Társaság tagja. Diplomáját az oxfordi egyetemen szerezte. Angliába kerülve gyűjteni kezdte a történelmi Magyarország régi, 16–19. századból származó térképeit, megalapítva a Carta Hungarica térképgyűjteményt. Több könyve és számos tanulmánya jelent meg úgy a magyar, mind az angol kartográfia, helytörténet és a filatélia területén. Erdélyt már több mint 25 esztendeje járja rendszeresen és tart előadásokat iskolákban, egyetemeken.

   Irás Krisztina, PhD – Az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének adjunktusa. Az ELTE TTK-n térképész és földrajz szakos középiskolai tanár diplomát szerzett, doktori disszertációját a portolán térképek kartográfiai vizsgálatából írta.

  Jankó Annamária, PhD – Az ELTE földrajz-spanyol-térképész szakán végzett, 1997-ben ott szerzett doktori fokozatot. Több mint három évtizede a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtárának munkatársa, majd vezetője. Jelenleg a Hadtörténelmi Levéltár igazgató-helyetteseként a térképtári ügyeket felügyeli.

  Klinghammer István, Dr. – 1965-ben szerzett az ELTE-n tanári, majd következő évben térképész diplomát, ekkortól az ELTE Térképtudományi Tanszékének oktatója, 2011-től emeritus professzora. 1987–2005 között a Térképtudományi Tanszék vezetője, 2000–2006 között az ELTE rektora. 2004 óta az MTA levelező, 2010-től rendes tagja. 2006 óta a Nemzetközi Térképészeti Társulás tiszteleti tagja.

  Kecskés Barbara – 2005-ben szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetem Tervezőgrafika szakán. Tanított grafikát és tipográfiát a Kirakatrendező Iskolában és a Jaschik Álmos Művészeti Gimnáziumban. A 90-es évek közepe óta dolgozik tervezőgrafikus művészként.

  Korányi G. Tamás – Az ELTE-n végzett történelem-filozófia szakon 1984-ben. Tőzsdei újságíró, a Napi.hu tiszteletbeli főszerkesztője. Régi magyar utazók könyveit, dokumentumait, magyar vonatkozású régi térképeket, földgömböket, illetve 16–19. századi atlaszokat gyűjt. Tagja volt a Corvina Alapítvány kuratóriumának. Számos gazdasági témájú könyv szerzője, szerkesztője.

  Lente Zsuzsanna – 1992-ben szerzett tárgyrestaurátor diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Papír-és könyvrestaurátorként 21 évig dolgozott az OSZK restaurátor műhelyében. 2007-óta magán restaurátor.

  Lovra Éva, PhD – Az Újvidéki Egyetem Építőmérnöki Karán diplomázott Szabadkán, várostervező- és építőmérnök. 2017 októberében szerzett építészmérnöki doktorátust a Pécsi Tudományegyetem Breuer Marcell Doktori Iskolájában. Kutatási területe a városszövet- és várostipológia 1867 és 1918 között, városmorfológia, városelmélet és várostörténet az adott időszakban, valamint város- és építészetelmélet a második világháború után Szerbiában.

  Nemerkényi Zsombor, PhD – Az ELTE Térképész szakán végzett. A doktori fokozatot 2009-ben szerezte meg, értekezését Magyar László térképeiről írta, kutatásait ugyanebben a témában azóta is folytatja. Az MTA Földrajztudományi Intézet tudományos munkatársa, a Magyarország Nemzeti Atlasza legújabb kiadásának szerkesztőségi titkára, a Magyar Földrajzi Társaság Földgömb című folyóiratának térképésze.

Oláh Krisztina – 2004-ben végzett az ELTE térképész szakán. 2005 és 2007 között, majd 2015-2019 között ismét az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárának térképésze. Az ELTE Földtudományi Doktori Iskolájának hallgatója, kutatási témája a csillagtérképek története és kartográfiája.

  Pápay Gyula – 1962-ben szerzett az ELTE-n tanári, majd következő évben térképész diplomát. 1963-tól 1976-ig a neves kartográfiai kiadó (VEB Hermann Haack Gotha/Leipzig) munkatársa. 1979-tól a Rostocki Egyetem oktatója, 1990-ben a Történelmi Intézet igazgatója lett, majd 1996-tól a Szellemtudományi Multimédia és az Adatfeldolgozó Intézet professzora és igazgatója. 2004 óta professor emeritus és továbbra is a Középkori Kiállítások Centrumának (Magdeburg) munkatársa. Tiszteletbeli tagja a Magyar Földrajzi Társaságnak (2005) és a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaságnak (2013). 2006-ban az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából a Szabadság Hőse éremmel tüntették ki. 2010-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

  Pászti László, PhD – 1997-ben földrajz tanári, majd 1998-ban történelem tanári diplomát szerzett az ELTE-n, 2009-ben a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Doktori Iskolájában doktori fokozatot kapott. 1997-től az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárának kutatója, 2011-től 2020-ig osztályvezetője.

  Reisz T. Csaba – levéltáros, történész, jogász. Kezdetben kartográfiatörténettel foglalkozott, majd kutatásaiban a térképészeti tevékenységet végzők (geometrák, mérnökök) prozopográfiai vizsgálatát végezte, az utóbbi években a magyarországi kataszteri munkálatok feltárását végzi. Főszerkesztője a Catastrum című évnegyedes katasztertörténeti folyóiratnak.

   Samu Botond Gergő – 2006-ban végzett az ELTE BTK történelem szakán, 2007-ben ugyanott az új- és legújabb kori történeti múzeológia szakon. Az OSZK Térképtárának kutatója.

 Sánta Péter – történész - szakmuzeológus. Az ELTE finnugor - történelem szakpárján szerzett oklevelet 2012-ben. Ezt követően több, országos gyűjtőkörű múzeum munkatársa volt. Kutatási területe a kora újkori utazásszervezés; ezen belül a postai itinerek, az izokrón térképek, valamint a korai infografikai források állnak érdeklődésének középpontjában.

 Sánta Sára – Az ELTE klasszika-filológia szakán végzett 2015-ben, jelenleg az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskola doktorandusza. Kora újkori magyarországi történetírással foglalkozik, doktori témája Schönvisner István életműve. 2018-tól 2020-ig az OSZK Régi Nyomtatványok Tárának munkatársa.
 

   Schmidt Anikó, PhD – Levéltáros, oszmanista. Az ELTE BTK történelem és a török filológiai szakán diplomázott. Szakterülete a 16. századi Oszmán Birodalom története, doktori disszertációját a negyedik velencei-török háborúból (1570-1573) írta. 2013-tól a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársa.

  Segyevy Dániel Zoltán – 2016-ban az ELTE geográfus szakán szerzett mesterdiplomát. Kutatási területe a kritikai kartográfia-történet, ezen belül elsősorban az etnikai térképezés története. Jelenleg a lipcsei Leibniz Institut für Länderkunde munkatársa, ahol a nemzeti földrajzi társaságok kialakulásával foglalkozik.

  Síkhegyi Ferenc – Az ELTE TTK-n végzett geológus és kartográfus. A Földtani Intézet kutatója volt nyugállományba helyezéséig. Fő tevékenysége a földtani térképezés és a hozzá köthető módszerek bevezetése és alkalmazása (fotogeológia, távérzékelés, GIS és digitális kartográfia). Jelenleg egyszemélyes cégét igazgatja, melyben a közelmúlt legjelentősebb munkája részvétele az atomerőmű bővítését megelőző földtani kutatásokban. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen földtant oktat régész hallgatóknak.

  Simándi László – 2011-ben szerzett mesterdiplomát a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékén. A hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeum munkatársa, néprajzi muzeológusként, múzeumpedagógusként dolgozik, emellett többek között népi játszóházvezetőként, vőfélyként, gólyalábas vásári komédiásként is tevékenykedik.

  Tóth Árpád, PhD – Az ELTE BTK történelem és szociológia szakán végzett, 2003-ban szerzett doktori fokozatot. Történész, egyetemi oktató a Miskolci Egyetem Történettudományi Intézetében. Kutatási területe elsősorban a magyarországi szabad királyi városok társadalma a 18–19. században.

  Tóth Dominik – Alap- és mester szakos (2016) diplomáját is a Károli Gáspár Református Egyetem történelem szakán szerezte, Had-, fegyver- és hadművészettörténet szakirányon. 2016 óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem doktorandusza. A huszita hadművészet és hadikultúra hatásaival foglalkozik a Kárpát-medencében.

  Török Enikő, PhD – Az ELTE történelem-orosz szakán végzett, 2003-ban az ELTE Középkori és kora újkori magyar történeti doktori iskolájában doktori fokozatot szerzett. 1998 és 2006 között az OSZK-ban dolgozott, 2006-tól az Országos Levéltárban a térkép- és tervtár referense.