Magyarország megyéinek kézi atlasza. Tervezte Gönczy Pál, rajzolta Kogutowicz Manó

2019. január végén értékes adománnyal gyarapodott a Széchényi Könyvtár Térképtárának atlaszgyűjteménye: a sárospataki Katolikus Egyházi Gyűjtemény adományaként a 19. század egyik fontos művének, Magyarország megyéi kézi atlaszának korai példányához jutottunk. A mű, Gönczy Pál (1817–1892) és Kogutowicz Manó (1851–1908) alkotása, igen jól ismert mind a térképtörtészének, mind a szélesebb közönség körében, gyűjteményünk is több kötetét őrzi ennek a fontos atlasznak.

Az adomány azonban nem elsősorban maga az atlasz és annak lapjai miatt igazán értékes. A sárospataki ajándék olyan korai példány, amely még kötetlen állapotban, tizennégy füzetben tartalmazza az ország 63 magyar és 7 horvát megyéjének térképeit, azaz még a készítés időszakában, az 1885–1890-es években került egykori tulajdonosához.

Magyarország megyéinek kézi atlasza, a sárospataki Katolikus Egyházi Gyűjtemény adományából (OSZK Térképtár, TA 6 519)

Térképtörténeti szempontból különösen értékesek az 1–4. füzetek borítóin található ismertetők, hiszen a kiadó, Posner Károly Lajos (1822–1887) ezeket a borítólapokra nyomtatott tájékoztatókat használva ismertette először a megyei térképsorozattal kapcsolatos készítői szakmai szempontokat és a kiadói szándékokat, majd a 2. füzettől kezdve, a már megjelent megyetérképek szakmai fogadtatását is. Ezeknek a tájékoztató szövegek a segítségével elsőkézből szerezhetünk ismereteket arról, miért is vállalkozott Posner Károly Lajos e költséges, a modern térképnyomtatáshoz szükséges nyomdászattechnológiai fejlesztést is igénylő műnek az elkészítésére és kiadására.

Legalább ilyen értékesek a 2. és a 3. füzet (és minden további füzet) borítóin található, a szakértőknek és a szélesebb közvéleménynek a mű fogadtatásával kapcsolatos véleményéből vett idézetek is. Ezek természetesen a kiadvány hírveréseként, reklámjaként szolgáltak, de az egyöntetűen dicsérő vélemények, akár a földrajz és az iskolai oktatás szakértőitől, akár a szélesebb közvéleményt képviselő napilapok írásaiból lettek átvéve, összhangban állnak az azóta eltelt mintegy 130 évben kialakult szakmatörténeti véleménnyel. Már a kortársak is jól látták ugyanis, hogy a nagyszerű megyei térképsorozat mind kartográfiai szempontból, mind az iskolai földrajzoktatás térképellátásának és térképhasználatának a szempontjából korszakos műnek tekinthető.

Vas vármegye térképe

Itt „át is adjuk a szót” a kiadónak, azaz bemutatjuk a 3. füzet borítóján található tájékoztató szövegeket, hiszen ezekből az ismertető szövegekből a készítésnek, a kiadásnak és a mű fogadtatásának számos részletét ismerhetik meg részletesen az érdeklődők. (Sajnos az első füzet borítója szétszakadt, ezért a rajta lévő szövegek, főleg a hajtások mentén nem, vagy nehezen olvashatók. A 4. füzettől kezdve a borítók tájékoztatói alig változtak, tartalmuk alapvetően az atlasszal és az atlasszal párhuzamosan készült iskolai falitérképekkel kapcsolatos újdonságokkal bővültek.)

Az előfizetési felhívás

Rövid ismertetőnk végén mi csupán a 3. füzetben közzétett, a kor talán legjelentősebb atlaszkiadójának, a gothai Perthes cégnek a Petermann’s Geographische Mitteilungen című folyóiratában közzétett szakmai értékeléséből idéznénk, amely jól mutatja, hogy a döntően Gönczy Pál és Kogutowicz Manó magas szintű földrajzi és kartográfiai ismereteit és jártasságát dicsérő mű valóban korszakos alkotásnak tekinthető: „azért említjük e térképeket, hogy konstatáljuk miszerint Magyarország is kezd a külföld (beleértve a monarchia Lajtán túli felét is) kartographiai befolyása alól felszabadulni, s hogy ez nem sikertelenül történik. Mert úgy a fali, mint a kézi térképek gyakorlott s immár kipróbált erőre vallanak, s arról tanúskodnak, hogy itt nem történnek experimentumok; ellenkezőleg ajánlásra méltó, feladatuk tudatával bíró térképek, melyek messze fölötte állanak sok hasonló gyártmánynak (Machwerk), aminőt a jó német birodalomban iskolákban, sőt még kiállításokon is láthatni.”

A már megjelent térképek szakmai fogadtatása