Térképtörténeti blog
Az alábbi blogbejegyzésünkben egy olyan New York-térképet mutatunk be, melynek a hátoldalára ragasztva egy országgyűlési választási szavazólap töredékes részletét találjuk, rajta a Magyar Kommunista Párt „nagy nevei”, Rákosi, Rajk, Gerő, Kádár, Kossa olvashatók.
Szeptember 8. az írástudatlanság elleni küzdelem világnapja. A könyvtáraknak kiemelt szerepe van az olvasás népszerűsítésében, ennek a küldetésnek egy lenyomatát mutatjuk be alábbi blogbejegyzésünkben egy 20. századi eleji különleges amerikai térkép példáján keresztül.
Az Országos Széchényi Könyvtár térképtári állományának revíziója során figyeltünk fel egy 20. század eleji, albánok lakta területeket ábrázoló térképre, amely igen érdekes esettanulmányként szolgál a térképek egy ritkán előforduló, különleges készítési és használati módjára. Nagyhatalmi törekvések és egyéni ambíciók is meghúzódnak e különös kartográfiai dokumentum készítése mögött.
A budapesti Egyetemi Könyvtár Hevenesi-gyűjteményében találhatók Magyarország és Erdély legkorábbi, 17. század végi megyetérképei. A sorozatból egy lap hiányzott: Pozsony vármegye térképe. Ezt a hiányzó megyetérképet sikerült azonosítani Esztergomban, ezáltal teljes lett a térképsorozat.
Nyugat-Ausztrália 1980-ban megjelent bányászati térképén Andrew Mensaros, Ausztrália első magyar származású miniszterének neve olvasható. Az igényesen kivitelezett mű az ő rendelkezése nyomán jelent meg és azt példázza, hogy egy távoli országban készült térkép magyar vonatkozása olykor a közreadó döntéshozó személyét is jelentheti.
2019-ben a rostocki Egyetemi Könyvtár megvásárolta Amerigo Vespuccinak a firenzei bankárhoz, Lorenzo di Pierfrancesco de’ Medici-hez írt, nyomtatásban megjelent úti beszámolóját. A ritka mű egy eddig nem ismert, térképtörténeti fontosságú térképet is tartalmaz. Erről szól mai bejegyzésünk.
Az Országos Széchényi Könyvtár különgyűjteményei 2020. július 14-étől újra fogadják az olvasókat – a koronavírus-fertőzés miatt kialakult járványügyi szabályok betartása mellett.
Johann van der Bruggen németalföldi származású bécsi rézmetsző és kiadó három Magyarország-térképet metszett, de az 1739-ben kiadott Parvus atlas-ában ezek közül csak kettőt használt fel, míg harmadik lapként a Regni Hungariæ című térképének egy – Johann Andreas Pfeffel által metszett – változatát illesztette be ebbe a kiadványába.
Karacs Ferenc egyik legfontosabb kartográfiai művének, Európa-atlaszának legkorábbi, a térképtörténészek által eddig nem ismert hirdetését mutatjuk be. A hirdetés révén egyrészt megismerhetjük Karacsnak a mű készítésére és kiadására irányuló személyes és szakmai indítékait, másrészt az atlasz tartalmával, kiadásával és előfizetésével kapcsolatos számos gyakorlati részletkérdést is.
Mai rövid bejegyzésünk a véletlenek és a kollegialitás fontosságáról szól, avagy mit tesz az egyszeri könyvtáros, ha valami nem odavalót talál?