Mindennapi térkép

Egy magyar vonatkozású ausztrál bányászati térkép

Nyugat-Ausztrália 1980-ban megjelent bányászati térképén Andrew Mensaros, Ausztrália első magyar származású miniszterének neve olvasható. Az igényesen kivitelezett mű az ő rendelkezése nyomán jelent meg és azt példázza, hogy egy távoli országban készült térkép magyar vonatkozása olykor a közreadó döntéshozó személyét is jelentheti.
 

Újra látogatható a Térképtár

Az Országos Széchényi Könyvtár különgyűjteményei 2020. július 14-étől újra fogadják az olvasókat – a koronavírus-fertőzés miatt kialakult járványügyi szabályok betartása mellett.

Johann van der Bruggen ismeretlen Regni Hungariæ című térképe 1728-ból

Johann van der Bruggen németalföldi származású bécsi rézmetsző és kiadó három Magyarország-térképet metszett, de az 1739-ben kiadott Parvus atlas-ában ezek közül csak kettőt használt fel, míg harmadik lapként a Regni Hungariæ című térképének egy – Johann Andreas Pfeffel által metszett – változatát illesztette be ebbe a kiadványába.

Karacs Ferenc legkorábbi atlaszhirdetése

Karacs Ferenc egyik legfontosabb kartográfiai művének, Európa-atlaszának legkorábbi, a térképtörténészek által eddig nem ismert hirdetését mutatjuk be. A hirdetés révén egyrészt megismerhetjük Karacsnak a mű készítésére és kiadására irányuló személyes és szakmai indítékait, másrészt az atlasz tartalmával, kiadásával és előfizetésével kapcsolatos számos gyakorlati részletkérdést is.

Felhívás - 2019 Magyar Térképei

FELHÍVÁS

Az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék és az Országos Széchényi Könyvtár Térképtára meghirdeti

„2019 Magyar Térképei”

kiállítást, amelyre minden magyar térképkészítő és -kiadó műhely korlátlan számú, kizárólag saját maga által készített és 2019-ben közreadott nyomtatott vagy digitális kartográfiai művel, szakkönyvvel pályázhat határainkon innen és túlról.

Képek a 3. blogtalálkozóról

December 11-én kora este megtartottuk a 3. blogtalálkozót, ami családias hangulatban telt. Az érdeklődők megtekinthették az eredeti Perczel-gömböt, és az újraalkotott másolatát. Ezek után olyan különleges és ritka földgömböket láthattak vendégeink, melyeket igencsak ritkán szoktunk a raktár mélyéről előhozni.

A Perczel–földgömb rekonstrukciója. Ilyen lehetett ez a földgömb 1862-ben, amikor Perczel László befejezte munkáját

A Perczel-földgömbről szóló legutóbbi bejegyzésünkben első sorban az újraalkotás kartográfiai munkáiról olvashattunk, most a restaurátor szemével is bepillanthatunk a fizikai megvalósítás rejtelmeibe. Egyúttal felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az eredeti gömb milyen kétségbeejtő állapotban várja a maga fizikai megújulását!