Még mindig a glóbuszokról, avagy hogyan készítsünk műanyag domborföldgömböt

Füsi Lajos (Győr, 1920. május 26. – 1999. június) a szegedi egyetemen tanult geográfiát. Szovjet hadifogságból szabadulva a Művelődésügyi Minisztériumban csoportvezetőként tevékenykedett. Itt ismerkedett meg jobban a térképészettel, valamint a földgömbökkel, amelyeket az iskolai oktatás fontos eszközeinek tartott. Turner Istvánnal, a neves földgömb-készítővel 1953-tól különböző méretű fizikai és politikai glóbuszok névrajzának kidolgozásában személyesen is részt vett.
1954-től az ELTE Térképtudományi Tanszékének munkatársa lett, alkalmazott térképtant tanított, később általános térképtant és domborzattant is. 1965-ben munkatársaival összeállította Magyarország legnagyobb, 212 cm átmérőjű domborművű földgömbjét, amelynek elkészítéséről írt munkájáért egyetemi doktori címet kapott.

Sok térkép mellett a nevéhez köthető számos tankönyv, tanulmány és szakkönyv; több szakmai egyesületnek, társaságnak volt tagja. 1980-ban nyugdíjba vonult, de ezt követően 1981–1989 között a Magyar Földrajzi Társaság főtitkárává, majd tiszteletbeli tagjává választották.
Az 1966-ban megírt dolgozatból kiderül, hogy a cél – sok más mellett, – egy olyan átvilágítható domborművű földgömb megalkotása volt, amely a Föld főbb közlekedési hálózatait szemlélteti. Méretaránya a hazai és világviszonylatban is használt kontinens falitérképek méretarányához igazodott, így lett hatmilliós, és ebből adódik 212 cm-es átmérője. Ezt a méretet kívánta meg a domborzat érzékeltethetősége is.
A további részletekről beszéljenek a képek! Aki pedig pontos ismereteket szeretne megtudni ennek az egészen különleges földgömbnek az elkészítéséről, az a Térképtárban tanulmányozhatja a kéziratot.
 

Az ún. Füsi-féle „nagy földgömb” jelenleg az ELTE Természettudományi Kar Lágymányosi tömbjének előcsarnokában áll és méltatlan állapotban várja jobb sorsát. A gömb 50. születésnapjára készülve a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék munkatársai kísérletet tettek a restauráltatására, még árajánlat is érkezett, de a restaurátorok – teljes joggal – az elektromos felújítás meglétéhez kötötték a munkát. Erre viszont nem sikerült vállalkozót találni.
Így aztán a gömböt áramtalanították, pedig mind a belső világítása, mind a forgató motor működőképes lenne, ha egy hozzáértő szakember meg tudná javítani.

 

Forrás:

Karsay Ferenc–Verebiné Fehér Katalin: Füsi Lajos. In: Földrajzi Közlemények 1999/1-2. 69–70. (ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék honlapja, http://ishm.elte.hu/hun/dolgozo/elhunyt/fusi.htm, 2020.03.02.)