Karacs Teréz jól emlékezett! Karacs Ferenc legkorábbi térképmetszete

Jól ismert, hogy kiváló térképkészítőnk, Karacs Ferenc (1770–1838) a debreceni református kollégiumba járt, az 1781 és 1790 közötti években ott végezte közép- és főiskolai tanulmányait. Az is ismert, hogy már a debreceni években, 1789-ben Johann David Köhler (1684–1755) egyik atlaszának, a Descriptio orbis antiqui című műnek 34 térképét le is másolta. Ezt a szép kéziratos térképgyűjteményt ma is őrzi az egykori alma mater. (TÓTH Béla: A debreceni rézmetsző diákok. 1976, 14., a térkép lelőhelye: Kollégiumi Könyvtár, U. 568/1.)
Azonban Karacs életével és pályájával foglalkozók mindegyike egyetértett abban, hogy Karacs a kollégiumban nem csupán kéziratos térképeket készített, de életének már ebben a korai időszakában rézmetszéssel is foglalkozott, és hogy – elsőként az iskola történetében – térképet is készített, metszett volna. Ennek azonban, sajnos, ezidáig nem volt nyoma, nem találták, nem találtuk bizonyítékát.
   A legkorábbi forrás, amely Karacs debreceni rézmetszését állítja, a bécsi Magyar Kurir nevű újság 1801. március 3-i számában közölt tanulmány. A debreceni kollégium tógátus diákjai első, 1800-ben készített Oskolai új átlás az alsó classisok számára című atlasz megjelenését magasztalva, a rövid ismertető magát meg nem nevező szerzője (talán az újság egyik szerkesztője, Decsy Sámuel vagy Pánczél Dániel) ekképpen szól Karacs korai, iskolai éveiről: „Az is bátorithatta ezen Ifjakat az illyen egyébaránt nehéz, és még a’ rajzoló mesterektől való tanúlás közben is, szorgalmatos gyakorlást meg kíváno mesterségnek ki tanulására; hogy már ő előttök Karats Ferentz Úr is, a’ Debreczeni Collégiumban laktában éppen így tanulgatta ki egyedül magától a’ metszés mesterségét, a’ ki már most olly nagy tökélletességre vitte azt a’ Máppák metszésére nézve; hogy gyönyörű munkái, az ahoz értő Mesterek itélettétele szerént is, az Anglus Mappákkal vetekednek. ...” (Magyar Kurir, 1801. március 3., 18. szám, 276.)
   Az időben következő forrást, amely Karacs debreceni metszési próbálkozásaira utal, ismét csak a Magyar Kurirban találjuk, ezúttal a kollégium diákjai által 1804-ben készített nagyobb méretű atlaszt, az Oskolai magyar uj atlást ismertető írásban:
„A’ Debretzeni Reform. Collegium, eleitől fogva ki mutatta magát abban, hogy ott, a’ meg értebb tanúló ifjúság, mindenkor talált alkalmatosságot és ösztönt arra, hogy az Oskolai tudományokon kivül, a’ szép mesterségekben is, különösön pedig a’ mettzésben formálhassa magát, rész szerént önnön szorgalmatossága, rész szerént mások példa adása, rész szerént pedig némelyek’ magános oktatása által. Ennek az Oskolának köszönheti most Pesth, és az egész haza Karats Urat, egyet a’ maga leg jobb mettzői közül. Itt vetette meg t. i. ez az Ur tulajdon szorgalmatossága által, mesterségének első fundamentumát, mellyet osztán, későbbre ama hires mettző’ Junker példája által ösztönéztetvén, annyira vitt, hogy már most munkáit, a’ külső Országi remek munkákkal egy sorba lehet tenni. Ennek nyomdokait követik a’ felyebb említett három Erdemes tanúló ifjak is, kik az itt fel vett munkát készítették...” (Magyar Kurir, 1804. október 30., 35. szám, 544.)
    Karacs halálakor számos őt gyászoló írás, nekrológ született, ezek közül Frankenburg Adolf (1811–1884) akadémiai írnoknak a Rajzolatok című újságban megjelent emlékező írásából idézünk: „Született a’ művész 1770d év martius’ 16kán, Szabolcs megye’ Püspök-Ladány helységében, nemes szüléktől. Mint 11 évű jött a’ debreczeni reform. collegiumba, hol 6 esztendőt töltött. Nagy hajlandóságot érze a’ szépművészetek iránt; de mivel akkor még hazánkban nem voltak oktató rézmetszők, önszorgalma által annyira tökéletesíté magát, hogy még Debreczenben Pannonia és Gallia’ mappáját metszé…” (Rajzolatok a’ társas élet és divatvilágból, 1838. április 19., 1. félév, 240.)
Majd Karacs Teréznek (1808–1892) idős korában, 1885-ben írt emlékiratából kell idéznünk, aki gyermekkorában magától atyjától hallhatott a korai debreceni évekről. Teréz emlékeinek kéziratát a debreceni kollégium őrzi, de nyomtatásban is megjelent: „Már debreceni tanuló korában számos térképet rajzolt. Kisebb és nagyobb alakba, sőt mint emlegetni hallám, a rézbe vésést is már ott kezdé meg…” (SÁFRÁN Györgyi (vál.): Teleki Blanka és köre. Karacs Teréz, Teleki Blanka, Lővei Klára. Budapest, 1963. 42–43.)
    A Karacs-életmű kutatói mind egyetértettek abban, hogy Karacs debreceni éveiben rézmetszéssel is foglalkozott, többen sajnálkozva azt is hozzátették azonban, hogy ennek nyomát, bizonyítékát nem lelték. Ecsedi István, Karacs életének első jelentősebb kutatója Karacs Terézre hivatkozik a debreceni metszés kérdéséről írt, 1912-ben megjelent Karacs-monográfiájában: „Leánya, Teréz, állítása szerint Karacs debreceni tanuló korában nemcsak számos térképet rajzolt kisebb és nagyobb formában, hanem mint gyakran emlegetni hallá, a rézbe való vésést is már itt megkezdte…” (ECSEDI István: Karacs Ferenc élete és művei. Debrecen, 1912. 18.)
Tóth Ervin a kiváló rézmetsző halálának 120. évfordulójára, 1958-ban megjelent tanulmánykötetben ekképpen szól Karacs debreceni rézmetszéséről: „Karacs saját visszaemlékezése szerint a térképrajzolást és az ércbe való metszést a debreceni kollégiumban kezdte meg. [...] Sajnos kollégiumi működéséről egyetlen metszete sem ismeretes. Amikor mint mérnökhallgató a fővárosba került, már jó hasznát vette eddigi rézmetsző gyakorlatának…” (TÓTH Ervin: Karacs Ferenc térképkészítő és rézmetsző művészete. In: Karacs Ferenc térképkészítő-rézmetsző művész. [Püspökladány] 1958 [! 1959]. 28–29.)
Végül Nagydiósdi Gézáné tanulmányából idézünk, aki a Karacs-életmű utolsó jelentősebb kutatójaként emígyen írt 1958-ban: „Karacs már Debrecenben foglalkozott rézmetszéssel, ha erről emlékünk nincs is. Debreceni diák korából egy kis rajzfüzete maradt meg…” (NAGYDIÓSI Gézáné: Karacs Ferenc rézmetsző-munkássága halálának 120. évfordulójára. In: Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1958. Budapest, 1959. 312.)
A mintegy kétszáz év során született írások szerzői tehát egyértelműen úgy vélekedtek, hogy a fiatal Karacs Ferenc már Debrecenben foglalkozott, foglalkozhatott rézmetszéssel, sőt, voltak olyanok, akik szerint több térképet is készített volna. Azonban napjainkig semmi sem bizonyította, hogy ezek a vélemények, állítások helytállóak. A közelmúltban azonban, Karacs művei után kutatva, a Hungaricana közgyűjteményi portál on-line anyagában keresgélve, nagy örömünkre rábukkantunk ezen állításokat igazoló, Karacs által készített térképre!
Kérem, tekintsék meg kiváló térképkészítőnknek a ma ismert legkorábbi metszett térképét, amelyen a műre joggal büszke egykori kezdő térképmetsző, az utókor kutatóinak nagy örömére, pontosan megadta, hol és mikor készítette azt.

PALÆSTINA / seu / TERRA SANCTA / in XII tribus / diuisa // SD. sc. Fran. Karats Debrec. 1792. (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár, S 88 No. 29.)

A kisméretű térkép (21,5x26,5 cm) iskolai oktatás számára készülhetett, az ókori Palesztinát ábrázolja a tizenkét héber törzs igazgatási beosztásával. A térkép fotóanyagának a közreadását a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának köszönhetjük. Miként a művet ismertető leírásból megtudhatjuk, a térkép a Csáky-család levéltári iratai között maradt fenn, amiért a magyar térképtörténetírás, mind a családnak, mind a levéltárnak hálás köszönetet mondhat. Az ifjú, 22 éves Karacs mintha csak a késői utókor szerencsés megtalálóját, kutatóját üdvözölné a metszői felirat elejére helyezett, metszett SD rövidítéssel: Salutem dicit, vagyis üdvözletét küldi [Karacs Ferenc].

A Palesztina-térkép részlete

Végezetül pedig, amennyiben igaza volt Frankenburg Adolfnak, az egykori nekrológ írójának, akkor további korai, a debreceni években készült Karacs-térképek – Pannonia, Gallia térképei (?) – rejtőzhetnek még egy-egy családi levéltár anyagában vagy éppen közintézmények térképgyűjteményeinek mélyén.