A kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárban Atlas 62 jelzet alatt egy 1592-es latin nyelvű Ortelius-világatlasz található. Az első, szöveges rész végén Philip Galle Ortelius-portréja következik, amelynek hátoldalán Johannes Posthius hatsoros verse van, ez alatt található Bethlen Gábor sajátkezű bejegyzése.
Bethlen bejegyzése latinul kezdődik saját nevének, címének megadásával és a keltezéssel, majd magyarul folytatódik egy fohásszal.
„Gabriel Bethlen de Iktar.
Illustrissimi Principis Regni Transsylvaniae Consiliarius, ac Suppremus Capitaneus Aulicorum Milituum, Comitatusque Huniadiensis Comes etc.
Actum in Arce nostra Deua die 6. Mensis Julij Anni salutis 1608.
Septima die Mensis Julij indultam el Deuaj hazamtol Constanczinapol fele.
Seregeknek Ura Szenth Istene ald megh utamath, ted szerenchyassa, hogj minden en utaimban es keovetsegemnek minden ideiben forgolodhassam ess Szolgalhassak az te Isteni nagy nevednek tisztessegere, hazamnak megh maradasara az en uramnak bechywletinek eoregbwlesere, magamnak tisztessegemre.”
A latin nyelvű rész magyar fordítása: Iktári Bethlen Gábor. A fenséges erdélyi fejedelem tanácsura, az udvari hadak főkapitánya, Hunyad vármegye ispánja. Kelt dévai várunkban az üdvözítés 1608. évében, július hó 6-án. Július hó hetedikén … (A magyar nyelvű részt átírta és a latin szöveget fordította Gálfi Emőke).
Bethlen saját kezű bejegyzése Ortelius atlaszában. (Kolozsvári Egyetemi Könyvtár, Atlas 62)
A huszonhét éves Hunyad vármegyei főispán, Bethlen Gábor 1608. július 7-én a dévai uradalomból főkövetként, 50 főnyi kísérettel indult Konstantinápolyba, ott augusztus 15-én elnyerte Báthori Gábor részére az athnamét (vagyis a fejedelmet elismerő szultáni okmányt). Ezt a Bethlennel érkező kapucsi basa (vagyis a Portától a tartományokhoz leveleket hordó személy) november végén adta át a fejedelemnek. Az út előestéjén írt az atlaszba Bethlen, Déván.
Az Ortelius-atlasz Rumélia-térképe, e térséget járta be Bethlen a bejegyzése évében
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem könyvtárából eddig öt kötetet sikerült azonosítani. A kötetek egyike ez az Ortelius-világatlasz. Később az atlasz Csáky Katalin tulajdona lett, majd Csáky Györgytől jutott a kolozsvári Erdélyi Múzeum könyvtárába, amiről a könyvtáros Szabó Károly 1882-ben adott hírt.
Csáki Katalin bejegyzése a Pikárdia-térkép alján
A témáról részletes tanulmány olvasható a Magyar Tudomány folyóiratban, amely áttekinti a példányra vonatkozó irodalmat, bemutatja a példányt, először közöl fényképet a beírásról, rekonstruálja a példány történetét.
Irodalom:
Magyar Tudomány, 2018/7. 1063–1073.