A Perczel–földgömb rekonstrukciója. Ilyen lehetett ez a földgömb 1862-ben, amikor Perczel László befejezte munkáját

A Perczel kéziratos földgömb egyedülálló. Szépsége és jelenléte sugárzó, nemcsak a szakembereknek, de a látogatóknak is rendkívüli élmény. Az eredeti földgömb jelenlegi állapota nem teszi lehetővé annak kiállítását, a nagyközönség számára megtekinthetőségét. A művészi másolatok elkészítésével vált igazán közkinccsé ez a páratlan tárgy.

A Perczel-glóbusz az 1930-as években

 

A rekonstruált glóbusz 2019-ben

 

Hogyan lehet fél év alatt számítógéppel és nyomdai úton, majd kézi festéssel rekonstruálni egy tárgyat, ami 9–10 évig teljes mértékben kézzel készült?

A feladat nem egyszerű: 1862-es korabeli technikákat–anyagokat kellett kiváltani mai megoldásokkal. A rendelkezésre álló kevés idő gyors és biztonsággal alkalmazható metódusok kitalálására késztetett bennünket. Az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékén készített digitális feldolgozás és rekonstrukció szolgált kiindulási alapul.

Azonban a még elvégzett kiegészítéseket követően is ez a térkép csak tartalmában volt azonos az eredetivel. Ha ez a nyomat került volna a gömbre, egy új, az eredeti kézi rajzolású földgömbhöz egyáltalán nem hasonlító tárgyat kaptunk volna. A mi feladatunk az volt, hogy egy olyan földgömböt alkossunk, amilyen az új Perczel-földgömb lehetett, több mint 150 évvel ezelőtt. Perczel kézjegyét kellett megjelenítenünk.

A) Részlet az eredeti gömbről, B) Az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékén készített digitális feldolgozás, C) A tipográfiailag és grafikailag átdolgozott nyomat, D) Próba a kézi festésre

 

A kézműves jelleget a nyomaton a földrajzi nevek írásával és a vonalak, szaggatott vonalak, nyilak kézzel való megrajzolásával lehetett visszahozni.

A kézírás szabálytalan, nincs az a betűtípus, ami ezt a szabálytalanságot produkálhatná, hisz a nyomdai betű jellege folytán szabályos (még ha kézírást utánzó is). Megvizsgálva az eredeti gömbön fennmaradt írásokat, úgy találtuk, hogy valójában négy betűtípusból, a karakterkészleteken belül több betűváltozattal készíthető az eredeti írásmódokat elég jól megközelítő rekonstrukció.

A négy betűtípus kimetszése és számítógépen használhatóvá alakítása után mind a 72 félszelvényen (36 északi és 36 déli) le kellett cserélni és egalizálni a digitális állományban szövegként szereplő elemeket a megfelelő betűtípussal helyettesítve.

Sokáig kutattuk azt a papírt és azt a nyomtatási technológiát, ami sokfajta elvárásunknak megfelelt. Itt a következő szempontok játszottak szerepet: a papír legyen savmentes, nem túl sima, nedvszívó, viszonylag kis grammsúlyú, kereszt szál­irányú, bírja a nyomtatást, ugyanakkor az akvarellel való festést is. A nyomat időtálló, éles határvonalú, lehetőleg fényre még jobban kötő, és a vízfestéssel nem oldódó kellett legyen. Mindezeket és a számtalan próbanyomatot is figyelembe véve végül az UV-nyomtatás mellett döntöttünk és egy 110 g/m2-es, pamutrostból készült papír ment át a próbán.

Az első próbanyomatok után világossá vált, hogy a nyomatok fekete, kék és piros színnel kell elkészüljenek (a településneveket írta Perczel pirossal). A határvonalak színét pedig 30–50%-ra vissza kell venni, éppen csak a láthatóság végett, minden egyéb kézi festéssel lesz jó. A végleges nyomtatás előtt meg kellett határozni, hogy a papír felragasztás közbeni nyúlása hogyan befolyásolja a nyomatot, ezt százalékosan visszafordítva torzítottuk a nyomtatási állományt, döntöttük el a nyomatok méretét. 

Célunk az volt, hogy a színeket kézzel fessük. A kézi munka egyedisége lelket adott a nyomtatott felületnek.

Színmaradványok az eredeti glóbuszon

 

A vizeket (óceánokat, tengereket) akvarellel festettük még sík állapotban, hogy ez az óriási, több, mint 3,5 m2-nyi felület élőbb legyen. Ehhez Ambrus-Fallenbüchl Zoltán 1963-as leírását vettük alapul, valamint az eredeti gömbről készített fotókat digitálisan megtisztítva helyenként előtűnt a tenger élénk kék színe. A szárazföldek színét szintén felragasztás előtt festettük.

A cikkelyek felragasztásának folyamata

 

 

A kézi festés egy fázisa

 

A felragasztás aprólékos, precíz illesztést kívánt, figyelembe véve a papír nyúlását. Ezt követte a határvonalak megfestése, mely nagyon nagy figyelmet igényelt. A kifestéseknél folyamatosan az eredeti glóbusz fotói alapján dolgoztunk. Igyekeztünk a mára besárgult, megsötétedett felületet értelmezni és az eredeti színekre következtetni. Ez különösen a több száz apró szigetnél volt nagy feladat. A kifestéshez sűrű akvarellfestéket és nagyon vékony ecsetet használtunk, követve a part- és határvonalak aprólékos rajzolatát. A tengeráramlatoknál széles, lendületes ecsetvonásokkal dolgoztunk, ahogy ezek eredetileg is készülhettek.

A kifestést követően a glóbuszt UV- és öregedésálló lakkal kentük le több rétegben.

A Perczel által készíttetett naptárkeret oly mértékben volt sérült, hogy zodiákus rajzaiból csupán halvány nyomok maradtak. Ezeket, valamint az osztásokat rekonstruáltuk. Az íves nyomatot 12 db-ból illesztettük, majd kifestettük és lakkoztuk.

Részlet a rekonstruált naptárkeretből

 

A gömb korszerű, időtálló műanyagokból (kompozit) készült. Fém tengelyen forog. 127,5 cm átmérőjű. Nagy mérete miatt komoly feladat volt az előállítása.

A glóbusz míves állványa hagyományos eljárásokkal készült, követve az eredeti technológiákat. A négy láb és a merevítők kézi faragásúak, diófából készültek, az ötödik, középső láb esztergált. A naptárkeret magja fenyőfa, és diófa svartni borítja. Az állvány mérete: 153 cm széles és 94 cm magas. A felület politúr hatású lakkal, majd kézi polírozással érte el szép fényét.

Műhelyfotó – a befejezés előtt

 

A tömör, 10x30 mm keresztmetszetű sárgaréz meridián gyűrűt a díszműkovács mester kézi munkával hajlította, és szegecseléssel illesztette össze. A leszorítók, és a pólusoknál lévő sapkák is sárgarézből készültek. A rézgyűrűn lévő vonalak, feliratok és a fokbeosztás gravírozó mester által kerültek a felületre.

Részletek az eredeti és a rekonstruált glóbuszról

Részletek az eredeti és a rekonstruált glóbuszról

 

A fentiekben részletezett eljárásokkal és anyagokkal más, közel ilyen értékes földgömbök művészi másolatának elkészítése is lehetséges lenne. A magyar földgömb készítés más remekművei, Gönczy Pál és Kogutowicz Manó munkái, szintén újjászülethetnének. Ehhez az első lépés megtörtént Perczel László glóbuszával. A készítők ezúton is köszönetet mondanak a feladat elvégzésének lehetőségéért és minden közreműködő segítségéért.

A rekonstruált Perczel-glóbusz

 

 

A közreműködő, egyes területeket vezető szakemberek, művészek:

Művészeti vezető: LENTE ZSUZSANNA okl. tárgyrestaurátor művész
Szervezés: LENTE ANDRÁS építész
Digitális térképészeti feladatok: DR. MÁRTON MÁTYÁS professzor emeritus
Grafikai utómunkák: KECSKÉS BARBARA tervezőgrafikus művész
Hordozógömb gyártása: CSIZMAZIA GÉZA, TAKÁCS KÁROLY modellkészítés
Réz fémmunkák: FÓRIS ISTVÁN díszműkovács
Gravírozás: NAGY ANDRÁS
Famunkák: BODNÁR GYULA okl. farestaurátor művész
Papírmunkák: LENTE ZSUZSANNA okl. tárgyrestaurátor művész
Nyomtatás: GONSALEZ DÁVID, NAGY ZOLTÁN