Perczel László Földgömbjének újraalkotása. 1862–2019.

  Perczel László (1827–1897) a dél-dunántúli Bonyhádon született Perczel László Sándor és Kajdachi Erzsébet 18. élő gyermekeként. Alsó iskolái elvégzése után fivéreihez hasonlóan ő is katonának állt és a Bécsi Hadmérnöki Akadémiára került, melynek elvégzése után a bécsi Nemesi Testőrség tagja lett. 1848-ban főhadnagyként Magyarország helyett Itáliába vezényelték ezredéhez, a 7. (Reuss-Köstritz) huszárezredhez, ahol kitüntette magát az olasz szabadságmozgalmak elleni harcban. 1850. december 25-én saját kérésére elbocsátották a seregből, és ekkor családi birtokára vonult vissza.

  1852. június 8-án vette feleségül nagybócsai Sárközy Lídiát, bátyjának, Perczel Mór volt honvédtábornok feleségének, Sárközy Júliának húgát. Életüket a Komárom megyei Tagyos pusztán (Kömlőd), az após, Sárközy József birtokán töltötték. László úgy tűnik itt végre igazi otthonra lelt, s a forradalom utáni visszavonultság éveit egyre szaporodó családja körében töltötte. Ismereteink szerint az 1850-es években kezdett hozzá a földgömbkészítéshez, amiből a források szerint többet is szerkesztett.

A kiegyezés után politikai pályára lépett, és országgyűlési képviselő lett.

  A Földgömb 1862-ben készült el, majd rövidesen a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Átmérője 127,5 cm, méretaránya 1:10 000 000. Az eredeti gömb fából készült bordázatát 8 cm vastag papírmasé-gömbhéj borítja. A glóbusz földrajzi tartalmát Perczel László rajzolta, az asztalosmunkát Mihályi Józsa, a rézöntést pedig Stark József tatai mesteremberek végezték el. Ez a földgömb 1881-ben a velencei Nemzetközi Földrajzi Kongresszus térképkiállításán a Magyar Nemzeti Múzeum által kiállított történeti-földrajzi anyag részeként méltán kapott első díjat.

Perczel László: Földgömb (OSZK Térképtár TG 19)

Az újraalkotás előzményei

  Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének munkatársai 2007-ben létrehozták a Virtuális Glóbuszok Múzeumát (VGM, http://terkeptar.elte.hu/vgm/), amely egy olyan interneten elérhető felület, ahol bedigitalizált és georeferált földgömbök megtekinthetők, forgathatók, nagyíthatók. A tervek szerint a Múzeumban minden elérhető hazai, vagy magyar vonatkozású föld- és éggömb bemutatásra kerül.
  A kezdeti sikerek után hamar megfogalmazódott az az igény, hogy az országban található második legnagyobb földgömb is bekerüljön ebbe a gyűjteménybe. Sőt, ezen túlmenően a cél már az lett, hogy 2012-re, Perczel László 1862-re datált kéziratos óriásglóbusza 150. évfordulójára hallgatók bevonásával a tanszéken elkészüljön annak digitális, egykorú vagy korabeli hasonmása, miután a mai állapot rögzítése megtörténik a Múzeum számára. 
  2008 májusában közel 900 db nagyfelbontású fényképfelvétel készült az eredeti Perczel-földgömbről. Ezek feldolgozásával elkészült a mai állapotot bemutató 3D-s modell, azaz létrejött a Perczel-glóbusz állapotrögzítő digitális hasonmása. Ugyanakkor a fényképfelvételek felhasználásával mód nyílt gömbszegmensek előállítására is. Ezek képezték alapját a hallgatók munkájának, melynek során megszületett a glóbusz restaurált, digitális, tartalmi hasonmása 2012-re, és hozzá elkészült a glóbusz csaknem egész területére az árnyékolt domborzatrajz, a summer. 

A Földgömb restaurálásai

  Perczel László Földgömbje 1978 körül egy szakavatatlan „restauráláson” esett át. Ennek következtében a réz meridiánkör deformálódott, majd a munka végeztével fordítva került visszahelyezésre. A gömbfelület jelentős részei – az Egyenlítő vidékén –, feltehetően a II. világháborús bombatámadások keltette légnyomáshullámok következtében sérültek, úgy, hogy a földgömb szinte szétszakadt északi és déli részre. Az itt jelentkező hiányokat lényegében üres lapokkal pótolták, a levált részek pedig nem minden esetben a helyükre kerültek vissza. A beavatkozás során elkövetett talán legnagyobb baklövés a védő lakkréteghez használt anyag kiválasztása volt. A restaurálás során felvitt védő lakkréteg ugyanis mára annyira megbarnult, hogy az eredetileg vörös színnel ábrázolt településjelek és -megírások szinte teljesen belevesznek, nagyon sok helyen olvashatatlanná váltak.

A Perczel-glóbusz Mercator-vetületű földgömbtérképe a sérült részekkel

  A térképészetben hasonmáson általában egy korábban megjelent kartográfiai dokumentum olyan új kiadását értjük, amely a reprodukálandó műtárgy állapotát mutatja be az új kiadás időpontjában, és tartalmazza mindazon változások – kopások, szakadások vagy más sérülések, elszíneződések stb. – képét, amelyeket a megjelenést követően a reprodukcióig a műtárgy elszenvedett.
  Modern, digitális technológiát használva már lehetőség adódik az idők folyamán bekövetkezett sérülések, esetleg elszíneződések eltüntetésére, különösen akkor, ha több példány is ismert a kiadványból (digitális restaurálás). A hasonmás előállításának olyan módozatai is lehetségesek, amikor a készítéskori állapotát próbálják rekonstruálni. Ilyen mód lehet, hogy a készítés eredeti technológiáját használva alkotják újra a műtárgyat (technológiai fakszimile). Ám akár modern, számítógépes technológiát alkalmazva is újrarajzolható, színezhető, névrajza modern betűkészleteket használva újraírható. Ebben az esetben azonban „csak” digitális tartalmi hasonmásról beszélhetünk. A különböző előállítási módszerek eredményeként létrejövő hasonmások azonban ugyanazon műtárgy esetében sem feltétlenül azonosak!
  A Perczel-glóbusz esetében 2008-ban állapotrögzítő hasonmás készült, amelynek egy kisebb felbontású változata került be a VGM-be, hogy az interneten is kezelhetően széleskörűen hozzáférhetővé váljon. Majd 2012-ig olyan egykorú vagy korabeli hasonmás készült el, amelynek célja az elkészítéskori feltételezett megjelenés reprodukálása volt.

Az újraalkotás, a digitális rekonstrukció

  Továbblépésre 2018-ban nyílt lehetőség, mikor is elkészült a digitális restaurálás és a digitális rekonstrukció. Ennek során az eddig meglévő digitális anyagot át kellett szerkeszteni, kiszűrni az esetleges hibákat és rekonstruálni a hiányzó tartalmakat. Ez különösen a lakkréteg által olvashatatlanná vált névanyag esetében okozott komoly nehézségeket, mert Perczel nem teljesen következetesen, de a kor szellemének megfelelően törekedett a magyaros írásmódra, így a glóbuszon a név eltérhet a feltételezett forrástérkép írásmódjától, illetve a mai magyaros írásmódtól is. Egyúttal az eredetinek közel megfelelő betűkészlettel kellett újraírni a földrajzi helyneveket.
A pótlás során összesen 2872 rajzi és 3252 névrajzi kiegészítés történt.
  A munkához hozzátartozott a Perczel által használt forrásmunkák feltárása is, amihez a kiegészítések megrajzolásához és megírásához múlhatatlanul szükség volt. A nagyszámú rajzi egyezés, egyes térképlapok esetében a névrajz szinte maradéktalan átvétele – gyakran a külföldi írásmód megtartásával – bizonyíthatja az alábbi  művek használatát:
Universal-Handatlas (Heinrich Berghaus). Glogau.
Atlas complet du précis de la géographie universelle. Paris.
Galetti Egyetemi Világrajza (Falk Miksa). Pesten.

  A munka utolsó fázisa a földgömb fizikai újraalkotása volt, melynek során megtörtént a digitális anyag kinyomtatása, majd gömbre kasírozása. Eközben elkészült a míves faállvány és a réz meridiánkör, melyek összeállítása után Perczel László Földgömbje újra a régi fényében tündökölhet.

Az újraalkotott Földgömb

Az újraalkotásban közreműködött fontosabb személyek:
Márton Mátyás, Paksi Judit, Sziládi József, Gede Mátyás, Nemes Zoltán, Ungvári Zsuzsanna, Agárdi Norbert, Czombos Edit, Kacsándi László, Kirisics Judit, Koncz Géza, Mászáros Evelin, Zubán Diána, Lente Zsuzsanna, Kecskés Barbara, Lente András, Bodnár Gyula, Fóris István, Nagy András.

Példa az 1970-es években rossz helyre visszaillesztett tartalomra: a) A Perczel-gömb mai tartalma; b) A 2012-es rajzi állapot; c) A 2019-es rekonstrukció rajza

 

Példa az 1970-es években rossz helyre visszaillesztett tartalomra: a) A Perczel-gömb mai tartalma; b) A 2012-es rajzi állapot; c) A 2019-es rekonstrukció rajza

 

A fel nem tárt partszakaszok esetében a partvonalrajz egyszerűen megszakad a térképen. A grönlandi partvonal egyes részei (például a befagyott fjordok partjai) ismeretlenek: a) A Perczel-gömbön; b) A 2019-es rajzi megoldás

 


A tengeráramlások ábrázolása: a) A Perczel-glóbuszon; b) A 2019-es rajzi megoldás

Forrás:
Márton Mátyás: A Perczel-glóbusz újraalkotásának legújabb fázisa. In: Geodézia és Kartográfia 2019/5. 18–27.
Nyomtatott magyar föld- és éggömbök című kiállításhoz kapcsolódó konferencia anyaga, 2011. március 18. (http://lazarus.elte.hu/hun/buszke/2011-fold-es-eggomb/konf.htm)
„Régi és új Perczel-glóbuszok: egy óriásgömb és rekonstrukciója" című konferencia anyaga, 2012. november 16. (http://lazarus.elte.hu/hun/buszke/2012-perczel/perczel.htm)