Kelet-kutatók látogatása térképtárunkban

2018. június 20-án a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Keleti Gyűjteményének a szervezésében a Közel-Kelettel foglalkozó kutatók 80-85 fős csoportja kereste fel könyvtárunkat. A világ számos országának kutatóiból verbuválódott csoport számára egy kisebb, de különleges művekből álló kiállítást rendeztünk. A térképtár gazdag atlasz- és térképgyűjteményéből az alkalomhoz és részben a vendégek szakmai érdeklődéséhez igazodva válogattunk.

Gyűjteményünk olyan értékei mellett, mint Abraham Ortelius (1527–1598) Theatrum orbis terrarum, Andreas Cellarius (1596 körül–1665) Harmonia Macrocosmica című atlaszai, valamint Hessel Gerritsz. (1581–1632) unikális, 1621-ben készült kéziratos Indiai-hajózási térképe, mely műveket az európai térképkészítés történetének meghatározó különlegességei között tartjuk számon, három olyan alkotást is bemutattunk, amelyek vendégeink érdeklődési területéhez közelebb áll. Így Klaudiosz Ptolemaiosz (90 körül–168 körül) Geographia című művének Gerard Mercator (1512–1594) által 1578-ban kiadott kötetét, amely a ptolemaioszi mű kartográfiai és művészi szempontból is az egyik, ha nem a legszebb alkotása. A 28 térképet tartalmazó kötet az ókori világ földrajzi ismereteinek összefoglalása és számos lapon mutatja be a Közel- és Közép-Kelet országait, úgy miként azt a római császárkorban tudósok, térképészek, utazók, kereskedők látták.

Jóllehet térképtárunk elsősorban az európai kartográfiatörténet dokumentumainak gyűjtőhelye, néhány, e kultúrkörön kívül született mű őrzésével is büszkélkedhetünk. Vendégeinknek ezekből is bemutattunk két különleges alkotást. Elsőként Ibrahim Müteferrika (1674?–1745) iszlám tudós török nyelvű Perzsia-térképét kell említenünk. A kolozsvári születésű, fiatalon Isztambulba került Ibrahim a 18. század eleji oszmán birodalmi kulturális reform egyik jeles alakja volt, aki azonban elsősorban nyomdaalapításáról ismert. A nagyértékű, 1729-ben közreadott térkép, amely a kor színvonalán mutatja be a közel-keleti ország földrajzi viszonyait, a szerző által 1727-ban alapított, török nyelvű művek kiadásával foglalkozó nyomda korai alkotásai közé tartozik.

Ibrahim Müteferrika: Perzsia, 1729 (OSZK Térképtár, TR 7 656)

Térképgyűjteményünk unikális darabja egy, a Fekete-tengert ábrázoló 18. századi hajózási térkép. A kéziratos, török vagy arab nyelvű alkotásról igen keveset tudunk, a rá vonatkozó ismereteink a mű címfeliratából származnak. Ha fordításának hihetünk, a térkép egy bizonyos Huszain Raisz Szákin Yeki Csasmhar alkotása, amelyet a mohamedán időszámítás szerinti 1183. esztendőben (1769) készített. Mind Huszain, mind Ibrahim művét könyvtárunk alapítójának, gróf Széchényi Ferenc köszönhetjük, aki egykori, nagyértékű, többezer darabos térképgyűjteményét, könyv-, kézirat-, metszet- és éremgyűjteményeivel együtt a 19. század elején nemzetének adományozta.

Huszain Raisz Szákin Yeki Csasmhar: A Fekete-tenger térkép, 1769 (OSZK Térképtár, TK 3 056)