Alsó-Szlávország a 10. században

Hol található Alsó-Szlavónia?

Ha eláruljuk, hogy nem Szlavónia déli részén, akkor a kérdés az avatottabb, a történeti földrajzzal behatóbban foglalkozó olvasóinkat is komoly fejtörésre késztetheti. A választ egy sokáig „félreismert” térkép adja meg, amelynek mind datálása, mind megjelenési helye bizonytalan, már csak azért is, mert a nyomdát leszámítva semmiféle kiadói adat nem szerepel rajta. Mivel nem túl míves és nem túl régi, – bár a szlovák térképtörténet szempontjából jelentős darab –, a szakirodalom érthető módon elhanyagolta a további kutatást. Fodor Ferenc ezt írta róla: „Nem maradtak le a nemzetiségi térképi ábrázolás terén a szlovákok sem. Kb. 1848 táján keletkezhetett a következő térképük: «Slavonia inferior saeculi X.» (M.n. Bystrici). R(obert) Pok kőnyomda nyomása Besztercebányán. E térkép a X. században Magyarországon lakó népeket ábrázolja a szlovák nacionalisták elgondolása szerint.”

Ezt a tételt egyébként még évtizedek múlva is idézték, ha véletlenül egy-egy kutató látóterébe került a kérdéses térkép.

Alsó-Szlavónia térképe a 10. században (OSZK Térképtár, TM 5483)

A térkép mindenféle támpont, történelmi háttér nélkül „lebegett”, míg a Térképtárban évek óta folyó katalóguskonverzió során feldolgozásra nem került. Miután több hasonló témájú mű térképmellékletével összevetettem, felbukkant egy jelentős mértékben megegyező munka, méghozzá František Víťazoslav Sasinek (1830–1914), vagy Sasinek Ferenc Viktor két könyvében is. Az egyik az 1868-as kiadású Dejiny počiatkov terajšieho Uhorska (A mai Magyarország eredetének története).

Sasinek Ferenc Viktor: A mai Magyarország eredetének története című könyvének térképmelléklete (OSZK Törzsgyűjtemény, 219.694)

 

A másik mű a Dejiny drievnych národov na územi terjšieho Uhorska (Régi nemzetek története a mai Magyarországon) címet viseli, a könyvtárban a 2. kiadása található meg (OSZK Törzsgyűjtemény, 219.643 http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/3020160), aminek sajnos a melléklete hiányzik, de az első kiadás interneten fellelhető digitális másolata a fentebbi térképet tartalmazza.

Mint láthatjuk, a nyomda megegyezik, tartalmilag pedig csak az Alföldön látható némi változtatás. A stilisztikai egyezések alapján tehát a gyűjteményünkben megtalálható ismeretlen eredetű munka egy korábbi, hasonló témájú tanulmány, cikk melléklete lehetett. A szerző munkássága alapján 1860 és 1865 közé datáltam, bár Sasinek már évekkel korábban elkezdett történelmi írásokat közölni.

Néhány szó a szerzőről. A kapucinus szerzetes, majd katolikus lelkész életrajzírója szerint is történelmileg képzetlen volt, amit latin nyelvtudásával és a szorgalmával ellensúlyozott. Számos vallásos témájú műve mellett a szlovák eredettörténettel foglalkozott.  Első történelmi munkája 1852-ben jelent meg a Cyril a Method című újságban. További munkáit többek közt a Slovenost’, a Letopis Matice slovenskej, a Slovenské pohl’ady című szlovák, a Parlamentär című osztrák újságokban közölte, no meg a Századokban és a Történelmi Tárban is jelent meg cikke. Emellett hét nagy monográfiát és több rövidebb értekezést publikált.

A korabeli magyar történelmi álláspont szerint a szlovák népesség a tatárjárás után érkezett az elnéptelenedett északi területekre, vagy a 15. században Ján Jiskra (1400 körül – 1469 körül) cseh-morva zsoldosvezér hadseregével települtek be.

Sasinek ezzel szemben a korabeli forrásokból az olvasta ki, hogy a szarmaták, kvádok és egyéb nehezen azonosítható népcsoportok nevei mind szlovákokat takarnak, akik itt voltak már a népvándorlás előtt is. További történelmi munkássága során összegyűjtötte a kora újkori szlovák nyelvű forrásokat, próbálta középkori és újabb források alapján a szlovák népesség számát, arányát egy-egy adott korszakban megállapítani, emellett Nagy-Morvaországot is kutatta.

 

 

Irodalom:

FODOR Ferenc: A magyar térképírás. Budapest, 1953. II. köt. 217.
KUČERA, Matúš: F. V. Sasinek. founder of modern Slovak historiography. In: Studia Historica Slovaca. Bratislava, 1984. XIII. köt. 201–216. o.
SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1908.