Samu Botond

Prespurk

Térképtárunk 2014 őszén egy konferencia során igen érdekes ajándékot kapott a cseh Geodéziai és Kartográfiai Kutatóintézettől. Az ideiglenes kiadású, 1:200.000 méretarányú katonai-topográfiai térképek nagyrészt 1919 elején lettek „csehesítve”, kiváltandó az addig használt német nyelvű (osztrák-magyar) térképeket. A frissen létrejött Csehszlovák Köztársaság területi igényeinek megfelelően nagyrészt felvidéki területeket fednek le, bár található köztük több, a mai Magyarország egyes részeit bemutató példány is. Az átmeneti helyzetet mi sem szemlélteti jobban, mint a címben szereplő Pozsony térképszelvénye, amely itt még a németből eredeztethető, cseh Prespurk néven szerepel.

Nyugaton a helyzet változott III.

A már említett márciusi események, melyek először a kormány bukásához, majd a cár lemondásához (március 16.) vezettek, számos, újonnan felbukkant és régi politikai erő játékterévé tették Oroszországot. Ha szeretnénk elhelyezni ebben a zűrzavaros időszakban a térkép megjelenési idejét és üzenetét, nincs olyan könnyű dolgunk.

Nyugaton a helyzet változott II.

1917 áprilisában egy, a tervek szerint mindent eldöntő összehangolt támadást indítottak a franciák és az angolok, úgy vélték ugyanis, hogy a háborút a nyugati fronton lehet végképp lezárni. Ez végül így is lett, de a valóságban még jó másfél évet kellett várniuk a fegyverszünetre.

Nyugaton a helyzet változott I.

A nagy háború centenáriuma kapcsán számos érdekes részlet kiderült már nem csak a hadieseményekről, a politikai helyzetről vagy a hátországban zajló mindennapi életről, de a közkatonák sorsáról vagy akár a szellemi hadviselésről is. A térképtár első világháborús gyűjteményében is számos különleges mű található, ezek bemutatását pedig egy, a magyar olvasók számára kevéssé ismert anyaggal kezdjük, nevezetesen a nyugati frontra küldött orosz hadtestekével. Az 1917-ben a Nivelle-offenzívában bevetett orosz csapatokról inkább csak francia, angol és orosz szakirodalom található, így a bejegyzés remélhetőleg számos új információval szolgál.

Alsó-Szlávország a 10. században

Jelen bejegyzés egy kevéssé ismert és félreismert térképet próbál azonosítani és elhelyezni egy igen termékeny író, a Matica Slovenská (az 1863-ban alakult szlovák tudományos és kulturális intézmény) oszlopos tagja, František Víťazoslav Sasinek életművében. A térkép a korabeli szlovák nemzeti érzelmeknek megfelelően mutatja be a 10. századi Kárpát-medence térségét. Mindeddig az 1848/49-es időszakra datálták, de a közelmúltban számos, nagy mértékben egyező térképpel összevetve kiderült, hogy vagy tizenöt-húsz évvel később készülhetett, teljesen megváltozott politikai viszonyok között.

Az I. világháború térképeken - 2. Háborús hétköznapok

Új kiállítás a Térképtárban! Az első világháború térképeit bemutató tematikus kiállítássorozatunk második része a háború alatt publikált és használt polgári és katonai anyag mellett a világégés újdonságait – a haditechnikai fejlesztéseket, a tömegességet és a hátország bevonását a totális háborúba – kívánja bemutatni.

Pest-Buda és Budapest térképei V.

Elérkeztünk a legrészletesebb térképek datálását segítő részhez, amely az utcák, terek neveit tárgyalja. Itt érdemes megjegyezni, hogy néhány esetben, igen kis területet ábrázoló műveknél a tömegközlekedési vonalak kiépítése nagyobb segítségemre volt, mint az ábrázolt (kisebb) útszakaszok, utcák nevei.

Pest-Buda és Budapest térképei IV.

A város (korábban városok) térképeire pillantva az 1850-es évektől egyvalami rögtön feltűnik: a hidak száma és állapota. Volt rá példa, hogy igen nagy méretarányú műveknél is az ábrázolt hidak segítettek a helyes datálásban. Nézzük át hát röviden a fővárosi hidak történetét!

Pest-Buda és Budapest térképei III.

Az általunk vizsgált korszak (1800–1950) kezdetén még elég kevés nagyméretű, jellegzetes, a térképek datálására is alkalmas épület készült el. Részletes topográfiai térképeknél, mint amilyenek például a katonai felmérések során készültek, egy-egy terület kiépítettsége is segíthet, de a legszerencsésebb, ha jól felismerhető, esetleg névvel is ellátott építményeket használhatunk az azonosításhoz.