Pest-Buda és Budapest térképei V.

4. Utcák, terek névváltozásai

Elérkeztünk a legrészletesebb térképek datálását segítő részhez, amely az utcák, terek neveit tárgyalja. Itt érdemes megjegyezni, hogy néhány esetben, igen kis területet ábrázoló műveknél a tömegközlekedési vonalak kiépítése nagyobb segítségemre volt, mint az ábrázolt (kisebb) útszakaszok, utcák nevei.

A főváros közterületeinek névadásában az adott időszakban (1800 és 1950 között) négy szakaszt különböztethetünk meg T. Somogyi Magda alapján:

1686–1872

A német nevek domináltak, az utcák neveit a bennük található vendéglő, kocsma, műhely (esetleg ezek tulajdonosának neve) alapján adták. Ezekkel párhuzamosan használták a magyar változatokat is, így lett a Zwei Adler Gasse 1850-től Két sas utca, majd a következő korszakban (a városok egyesítése után) Sas utca.

1873–1918

Ekkoriban próbáltak rendet tenni az utcanevek között, az addigi spontán elnevezések helyét átvették a személynevek. Emellett a város szerkezetét is próbálták ésszerűbben kialakítani. 1872–1906 között több szakaszban kiépült a Nagykörút, amely lehetővé teszi akár néhány év pontossággal meghatározni egy-egy mű létrehozásának idejét. Jó példa erre az Erzsébet körút kiépítése közben, mintegy pillanatfelvételként készített térkép.

A kiadás éve Erzsébetváros kialakulása és a nagykörút állapota alapján (a Teréz körút 1882-ben készült el): 1882-1884. Bibliográfiai leírás

 

A tervezett és már elkészült szakaszokat igen gyakran ábrázolták, főleg az 1880-as években.

A kiadás éve az Országház és a Nagykörút építkezései alapján: kb. 1885. Bibliográfiai leírás

Nem szabad megfeledkeznünk a kezdetben nemes egyszerűséggel csak Sugár útnak (Radial Gasse) nevezett Andrássy út kialakításáról sem, amely majd a 20. század második felében esik át több átkeresztelésen is. A Sugárút Építő Vállalat 1873-as tervei egyébként a Térképtárban is fellelhetők, a TM 1910-es jelzeten.

Az első világháború idején már megjelentek a politikai indíttatású átnevezések. A szövetségeseink uralkodóinak nevei jelennek meg a belvárosban, így Vilmos császáré, Mehmet szultáné, Ferdinánd bolgár cáré, sőt, 1916 után IV. Károlyé is. Bibliográfiai leírás

1918–1945

Az első világháború végeztével ez a tendencia felerősödött, gyakorlatilag a II. világháború végéig folytatódott. Kezdetben a kormányzóról neveztek el utcát (a mai Bartók Béla út 1920-tól 1945-ig), valamint teret: kiépülésétől, azaz 1929-től a második világháború végéig Horthy Miklós térnek nevezték a Móricz Zsigmond körteret.

A háború közeledtével ismét a szövetségesek kerültek előtérbe: az Oktogon 1936-tól Mussolini, a korábban egyszerűen csak Köröndnek nevezett tér (a mai Kodály körönd) 1938-tól Hitler nevét viselte.

Emellett voltak utcák, melyek többször is nevet váltottak. Jó példa erre a IV. Károly király körút: a trónfosztás után Nép körút lett, majd még ebben az évben Károly körút, 1926-tól Károly király, majd az újabb érában, 1945 után Somogyi Béla út (1953-ig, ma Károly körút).

Nem állt le a közterületek fejlesztése, építése sem: ebben az időszakban, 1931-ben készült el a Lenke tér, ma ismert nevén Kosztolányi Dezső tér.

 

1945–1990

1945 után az 50-es évekig ismét megváltoztattak több nemkívánatos nevet. Ekkor lett például a Vilmos császár útból Bajcsy-Zsilinszky út, vagy kapta nevét vissza az Oktogon. A legfeltűnőbb változások ismét a Kis- és Nagykörút környékén történtek: így a kormányzó fiának emlékére 1942-ben Horthy István útra keresztelt Vámház út (a korábbi Ferdinánd bolgár cár útja) egy rövid időre Vámház körút lett, majd Tolbuhin körút 1946-tól.

Lezárásképp ismét meg kell jegyeznem, hogy a különböző fejezetekben tárgyalt változások sokszor egymagukban nem, csak egymással kombinálva segíthetnek kideríteni egy-egy térkép készítésének idejét. Először talán a hidakat, illetve a közigazgatási beosztást érdemes megvizsgálni, ezt követhetik az utcanévváltozások, nagyobb építkezések stb.